Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-05-22 / 21. szám

mogjál (26. 1.) Más szavába ne kotyogjál.* Mindazon­által e művecske jó lélekkel ajánlható a népiskolának. -Godoskodjék minden tanító, hogy azt megszerezze, melynek versecskéit a gyermekek legcélszerűbben az órák megkezdése előtt előmondás után fogják elsajátíthatni, A gyermeknevelés és tanítás magasztos érdekét szívén hordozó szerző megérdemli e műveért minden gyermek­barát elismerését. E. J. BELFÖLD. Püspöki látogatás a külső-somogyi egyház­megyében. Bálványoson május i-én, a vasárnapi istenitisztelet később tarthatása végett, előbb az iskola meglátogatása történt meg s csak azután vette kezdetét a tágas tem­plomban ünnepi ruhájában megjelent gyülekezet előtt tartott istenitisztelet. Az ima és apostoli köszöntés el­hangzása után fölhangzott itt is a főpásztori beszéd,*) mely a gyülekezet korábbi áldozatkészségét megdicsérve, sajnálatát fejezte ki a fölött, hogy sok most az adóhát­ralék ; rámutatott az egyháztagok nagy részének fény­űzés, dologtalanság stb. miatt való elszegényedésére s az ebből származó erkölcsi veszélyekre ; s míg ezeket megtérésre intette, addig a munkás, becsületes és taka­rékos elemet mintegy például állította a hanyatlók elé. A találó beszéd nagy hatást tett a gyülekezetben. Még az nap délután Endréden következett a láto­gatás, a hol szintén volt honvédtiszt üdvözölte az egy­kori honvédtábori papot. Az előrehaladott idő miatt a megérkezés után csakhamar elkezdődött — a díszesen megnyitott kis templomot zsúfolásig megtöltött nép előtt — az istenitisztelet. A főpásztori beszéd megdi­csérve az egyháztagok buzgó templomba járását és egy* házszeretetét, szigorú intelmeket is tartalmazott az el­harapódzott káromkodás és porlekedés ellen. A napnak hátralevő része az iskola megvizsgálá­sával s a presbyteriummal tartott tanácskozásban telt el, úgy hogy mire ez utóbbi véget ért, egészen bees­teledett. A másnapi (május 2.) teendő, Kőröshegyre való uta­zással vette kezdetét. A kőröshegyi községi elöljáróság, már a határon adott kifejezést küldöttségileg a főpásztor iránt érzett tiszteletének, a szintén itt váró helyettes lelkész lelkes szavai által. Kőröshegyen a falu népe ünnepi ruhába öltözötten várta az utcán s különösen a papház és templom környékén a főpásztor megérkezését. A papudvaron az egyháznak buzgó öreg lelkésze s egy­házkerületünk tanácsbirája, a megvilágtalanodott, de még most is ép lelkű s tiszta gondolkozású Gaál György megható szavakban adott kifejezést érzelmeinek, mire a főpásztor maga is meghatottan, sok szembe pedig köny­nyet csalva, megindítóiag válaszolt. A pár napig gyengélkedett főpásztor itt mintegy újra éledve adott kifejezést örömének, hogy szólhat a sokat szenvedett, de szenvedéseiből Phoenixként újra feléledett gyülekezethez, melynek erényeit (hitbuzgóság, áldozatkászség, agg pásztorának megbecsülése stb ) mél­tányolva, rámutatott a még kis mérvű, de könnyen el­harapózható hibákra is, mint fényűzés, adósság-csinálás, kendőzés a fiatal nőknél stb., erőteljes szavakkal intvén *) A püspöki beszédek, tudósítónk szívességéből bő kivonatban beküldetvén, együttes közlésüket más alkalomra tartjuk fenn, Szerk. ezek elhagyására. Az istenitisztelet után az iskola-vizs­gálat tartatott meg. Délután a kisded és szegény, alig 70 lélekből álló Kereki leányegyháznak meglátogatása következett. Meg­ható jelenet volt, midőn a főpásztor tekintélyes számú kíséretével, a nagyon szegényes külsejű, néppel teljesen ellepett levitalak udvarára bevonult. A tornácon Tűri Károly, az anyaegyház helyettes lelkésze szólt a főpász­torhoz, mintegy előkészítve őt a végenyészetnek elébe néző kis erőtelen egyház szomorú viszonyaira. Rövid válasz s kevés időzés után az újra megszó­lalt egyetlen harang szavára, úgy megtöltötte a külön­böző vallású egyszerű népség a nagyon kisded és sze­gényes imaházat, hogy püspök úr egész kíséretével alig tudott abba behatolni. Az első keresztyének szegényes sorsára emlékeztető ének elhangzása után, itt is meg­zendült a főpásztornak kegyelmet és békességet hirdető szava. A nagy hatású beszédet hasonló ima követte, mely­nek végeztével az iskola megvizsgálása s a presbyterek­kel való tanácskozás történt meg. Az iskola megvizsgá­lása és a presbyteriummal való tanácskozás után a Satzgerné (bécsi gyárosnő) által fenntartott kisdedóvó megtekintésére kéretett fel püspök úr, a hol a díszes parkkal körülvett, ez alkalomra feldíszített csinos épület bejárásánál, a fenntartó úrnő megbízottja Pöschl Ferenc úr adott rövid lelkes szavakban kifejezést azon öröm­nek, mely e kisded gyermek-fészket a mai napon érte. Majd ez épület belsejének megtekintése után a kicsi­nyek mutatták be a nevelőnek vezetése mellett apró de kedves tudományukat, mely a jelenlevőkben azon meggyőződést erősítette meg, hogy egy jó szív felbuz­dulása nagyon áldásdúsan érvényesülhet egy egész nem­zedék jólétére nézve 1 Végül a látogatást köszönte meg érzékenyen az intézetnek vezetője. A következő nap (máj. 3.) reggelén folytattuk utunkat a szép Balaton partján Szárszó leányegyház felé. Ez a leányház egyike azoknak, melyek ha csak kis buzgóságra is hajlandók volnának : lelkészszel és ta­nítóval láthatnák el magukat. A fehér ruhába öltözött leányok itt is, mint mindenütt sorfalat képeztek a tanító udvarán, a főpásztor megérkezése alkalmával. Az anya­egyház lelkésze által elmondott üdvözlő szavak után a harangok nem sokára behívtak az Úrnak házába, a hol püspök úr csakhamar megkezdte beszédét, melynek atyai intelmei, dorgáló szavai nagyon találók valának. Az elbizakodott, magára sokat tartó, durcás leány­egyház elhagyása után Szólád anyaegyház felé vette útját püspök úr. A lelkészi udvaron a 83 éves agg Dehreczeni Sándor lelkész mellett Török József h. 1. fo­gadta főpásztorát, ki szívélyes hangon hasonló szellemben válaszolt. Délután 3 óra tájban elkezdődött itt is az isteni­tisztelet e különböző vallásfelekezetű közönség előtt, a hol a főpásztor nagy elismeréssel szólott a gyülekezet jó szelleméről, agg lelkésze iránti tiszteletéről, a helyettes lelkész ügybuzgóságáról, egyszersmind óva intvén némely pörlekedni szeretőket e hibájuk elhagyására. Az istenitiszteletet itt is, mint másutt az iskola meg­vizsgálása s az egyház ügyeinek vezetése felől való kér­dezősködés követte. Szerdán délelőttre (május 4.) a közelfekvő Köttse leányegyház meglátogatása volt kitűzve s már reggeli 9 órakor ott voltunk a mindenféle vallású néptől elle­pett egyszerű tanítói udvaron, hol előbb a csepeli anya­egyház lelkésze, Vasváry Sándor a leányegyháznak — majd Schleining Vilmos ágost. hitv. lelkész a helybeli

Next

/
Oldalképek
Tartalom