Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1887-04-03 / 14. szám
nem remélt nyomorúságra jutottak, megkezdett pályájukat abban hagyva a szellemi proletárok számát fogják szaporítani, beszennyezve édes atyjok emlékét és anyaszentegyházunk becsületes jó hírnevét. Nem, ezt a helyzetet nem szabad tudva megteremtenünk, sőt azon kell lennünk, hogy a lelkész és tanárcsaládok, melyek úgy értelem és hazafiság, mint erkölcsi erő tekintetében a legelső helyet foglaljak el, nyomorult módon el ne vesszenek, nagy kárára, úgy anyaszentegyházunknak, mint nemzetünknek. Határozottan ki kell mondani, hogy mint a befizetéseiméi, úgy a nyugdíj és a segélypénzek megállapításánál is, bizonyos scala vételik alapul a papi és tanári fizetések mennyisége szerint. Akinek több adatott, attól többet is kívánunk, de viszont : aki többet fizet be, az és annak családja nagyobb gyámolításban is részesüljön. Méltánytalan lenne azonban e vezérelveket akként alkalmazni, hogy aki 2-szer, 3-szor, 6-szor annyit fizet be, annak családja 2-szer, 3-szor, 6-szor akkora gyámolítást kapjon, mert ez intézménynek csakugyan — mint Szél úr is mondja — »nagyobb mértékben kell az egyházi közjótékonyság elvére, mint az intézeti tagok befizetésére alapítva lenni.« Épen azért az igazságot a méltányossággal s e kettőt a humanitás követelményeivel ki kell egyeztetnünk, hogy háborgások és visszavonások ne legyenek közöttünk. En megkísértem a kiegyeztetést a következő módon. Osztassanak be a papok és a tanárok fizetésük alapján 6 csoportba, úgy, mint fentebb előadtam. Belépési díjuk legyen pl. 20, 40, 60, 80, 100 és 120 forint, évi járulékuk pedig 10, 20, 30, 40, 50 és 60 frt. Tehát progressiv a szó igaz értelmében. De az özvegyek és árvák segélypénzének kiosztásánál adassék a gyengébben javadalmazottaknak bizonyos jótétemény az által, hogy a felsőbb csoportbelieknek özvegy-árvai gyámpénzök, fokozatosan növekvő °/0 -ok levonása állal diminuáltassék pl. ilyen formán : Hányadik csoport ? A fizetés mennyisége Özvegyek gyám pénze Levonandó °/0 A levonandó összeg Özvegyek gyámpénze a levonás után Hányadik csoport ? forint frt kr. Levonandó °/0 frt kr. írt kr. I. 500 írtig IOO IOO II. 500—IOOO 200 5°/o IO — I90 — III. IOOO—I500 300 10%, 30 — 27O — IV. I5OO—2000 4OO 15 °/o ÓO — 340 — V. 2000 — 2 500 500 |20( Vo IOO — 400 — VI. 2500-011 felül 600 25°/o 150 — 450 — A kis korú árvák, ha anyjok él, anyjok gyámpénzének 1 l^-étf ha nem él, 2 /4 -ét kapják fejenként, épúgy, amint Sz. úr javasolja. Ezen fokozatosan emelkedő, de ugyancsak fokozatosan diminuált gyámdíjak által biztosítva lenne egyfelől az özvegyek és árvák existentiája, másfelől pedig a nagyobb befizetéseket teljesítő családok is recompensatiot nyernének. A gyámdíjak fokozatos diminuatióját indokolja egyfelől a humanitás szempontja, másfelől pedig a közalap segélye. Ugyanis: a magasabb gyám- és nyugdíjak fedezésére több fog igénybe vétetni, mint a kisebbekére; igazságos és méltányos tehát, a 2, 3, 6-szorta nagyobb gyámdíjakat fokozatosan csökkenteni, a fentebbi kimutatásban foglalt scala szerint. Sőt lehet a csökkentés még nagyobb arányú is, pl. akkora, hogy az első csoportbeli özvegyek gyámdíja 100, a másodbelieké 160 és így tovább 220, 280, 340 és 400 frtban állapíttassák ni": g. 6. Az a kor, meddig az árvák kiskorúaknak tekintetnek, a 18-ik életévnél tovább terjesztendő úgy a jiiíknál, mint a leányoknál. A leányoknál főként azért, mert épen 18—24 éves korukban igényelnek legtöbb költségeket s mert férjhez menetelre 20—24 éves koruk elérése előtt nem igen számíthatnak. Helytelen dolog lenne tehát a segélyt épen akkor elvenni tolok, midőn arra legnagyobb szükségük van. A fiúknál hasonlóképen áll a dolog, főként, ha tanulási pályán vannak. Tizennyolc éves korukban igen sokan még az érettségi vizsga előtt állanak s mire tanulási pályájukat bevégezik és állást foglalhatnak, mely kenyeröket biztosítja, 22—24-ik életévöket betöltötték. Helyes és emberséges dolog lenne-e őket a tanulói pályáról, a segély elvonása által lekényszeríteni s úgy szólva elzüllésnek kitenni, azon pár ezer frtért, melyet a gyámintézet tőlük ily módon elvonva magának megtakarít? Sőt még a nem tanulói pályán levő árvafiúknak is, bár rájok nézve a megélhetés könnyebb, igen jól fogna a gyámolítás mindaddig, míg, mint iparosok, vagy kereskedők üzletet nyithatnak, vagy tényleges katonai kötelezettségöknek eleget nem tettek. En abban a nézetben vagyok, hogy célirányos lenne a kiskorúságot a törvény által is megállapított 24-ik életév betöltéséig kiterjeszteni s ezen korig úgy a fiúkat, mint a leányokat gyámolításban részesíteni. 7. Már fentebb kimutattam, hogy a Szél esperes úr által tervezett nyugdíj csak alamizsnaként tekinthető, kivált azokra nézve, kik nagyobb hivatali fizetéssel birnak; 20, 50, 100 sőt még 200—300 frt nyugdíj is édes kevés annak, ki, míg szolgálatban volt, 2—3000 forint évi jövedelmet élvezett s kinek jelenlegi törvényeink szerint jussa van vagy a félfizetésre, vagy káplán-, illetve administrator-tartásra, mely esetben addig élvezett fizetésének 50—75°/0 -át magának tarthatja meg. Megjegyeztem továbbá, hogy a szolgálati idő beszámítását a nyugdíj megállapításánál helyesnek és méltányosnak tartom. De kénytelen vagyok kijelenteni, hogy Sz. úrnak erre vonatkozó javaslata semmi tekintetben sem felel meg a kívánalmaknak. Anélkül, hogy indokolnám — mert Önmagát indokolja — ajánlom a főtiszt, konventnek, hogy a nyugdíj megállapításánál vegye tekintetbe : a) a szolgálatban eltöltött évek számát; b) az egyházi szolgák által élvezett -fizetés mennyiségét és c) az eddigi nyugdíjazás, illetve fölsegélés módozatait s ezek alapján mondja ki, hogy : 5 évi szolgálat után nyugdíjul adja papjainak és tanárainak, fizetésök 7ro részét vagyis 10 %•át 10 évi szolg. u. » 7,o » » 20'Vo > 15 » » » » 3/ /1 0 » » 3O°/0 » 20 » » » 7,0 > > 40°/o » 25 > » » > 5/,0 » » 5°°/o » 30 » » » » 8/.0 » > 60% » 35 » » » V,o » » 7°°/o » 40 » » » » 8/,0 » 80% » 45 » » » » */, 0 » » 90°/o » 50 » » » > ,0 /,o » » 100V át, teljes fizetését. De minthogy a befizetések javaslatom szerint, nem °/0 -ok arányában, hanem bizonyos csoportokba osztva,
