Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-04-03 / 14. szám

a hivatalosan felszámított jövedelmek alapján történné- kiváltképen pedig", ha a Szél esperes úrénál és az enyém­nek, ezen csoportba való osztás elve itt is alkalmazandó nél célszerűbb javaslatot készítenek, lenne és pedig a következőképen: De ismétlem, amit »Öt év után is a kezdet kez-A nyerendő nyugdíj mennyisége, ha a pap vagy tanát szolgált Csoport Az élvezett fizetés száma mennyisége 5 évig 25 évig 30 évig 40 évig 5 évig 10 évig 15 e v ig 20 evig 25 évig 30 évig 35 evig 40 évig 45 e v 'g 50 evig frt frt frt frt frt frt frt frt frt frt I. 2—500 fl'tig 50 IOO I50 200 25O 3OO 350 400 450 500 II. 500—IOOQ IOO 200 3OO 4OO 500 ÓOO 700 800 9OO IOOO III. IOOO— I 500 I50 300 450 ÓOO 750 9OO IO5O I200 135° 1500 IV. I 500 — 2000 200 4OO ÓOO 800 IOOO 1200 I4OO IÖOO 1800 2000 V. 2000—2500 25O 5co 7 5o IOOO 1250 I500 I750 2000 2250 2500 VI. 2500-on fe'iil 300 600 900 I200 1500 iSOO 2100 24OO 2700 3000 Ekkora nyugdíjakra való kilátás mellett aggodalom nélkül néznénk a jövőbe. A már elaggott lelkészek és tanárok nem vonakodnának nyugdíjaztatásukat kérni s helyöket az ifjabb erőknek átengedni, sem az ifjabb papok nem kényszerülnének oly sokáig az Öregek halá­lát várni, vagy mint megvénült káplánok születésük óráját s a pillanatot, midőn papi pályára lépni magukat elhatározták, megátkozni. Es ha az özvegyek és árvák gyámdíja is az általam javasolt összegekben állapíttat­nék meg: akkor nyugodtan hunynók örök álomra sze­meinket, mert tudnók, hogy szeretteink megélhetése kikért fáradoztunk, kiknek jövendőjéről gondoskodni lel­künk teljes buzgalmával törekedtünk, a gyámintézettől nyerendő segélyek által biztosítva lesz. Igen természztes, hogy ezért áldoznunk kell, leg­többet nekiink, kik az intézet jótéteményeit legnagyobb mértékben élvezendjük. De áldozni kell az egyház egye­temének, a gyülekezeteknek és az iskola fentartó testü­leteknek is, mert ez intézmény áldásaiból egy jó nagy rész reájok fog háromolni. Es én meg vagyok arról győződve, hogy e három oldalról jövő támogatás mellett az általam javasolt gyám- és nyugdíjak megadhatók lesz­nek. De ha nem lennének is — amit a szükséges sta­tisztikai adatok ismerete nélkül jelenleg tudni nem lehet — arra kell törekednünk, ha kell, nagyobb áldozattal is, hogy néhány év vagy egy pár évtized múlva megadha­tók legyenek. Az évjárulékokat magasabbra emelni alig lehetne, de az egyszer-mindenkorra szóló belépési díjak nagyobb összegekben is meg lennének állapíthatók, pl. az évjárulékok 4—5-szőrösében, míg a gyülekezetek és az iskolafenntartó testületekre a papok és a tanárok által viselt terheknek csupán felét lehetne méltányosan kiróni. Mindenesetre megérdemli e kiválóan fontos ügy, hogy minél többen szóljanak hozzá úgy a sajtóban, mint a közgyűléseken és mondják el nyíltan teljes bátorság­gal nézeteiket, mert eszmék eszméket szülnek és egy gondolat más és gyakran helyesebb gondolatokat ébreszt. Én a fentebbiekben elmondtam a magaméit, a mennyiben azok a Szél esperes úréitól különböznek. Sőt javaslatokat is tettem a tőlem telhető legjobb igyeke­zettel. Valeant, quantum valere possunt. Tudom, hogy ezekben is lehetnek tévedések, amik leginkább abból származhatnak, hogy számításaimat, positiv adatok hiá­nyában, csak hozzávetőlegesen, úgyszólva hypothesisek alapján tehettem meg s így azokban könnyen csalód­hattam. Tegyenek számításokat és javaslatokat mások is, én örvendeni fogok, ha tévedéseimet kiigazítják, detén« című vezércikkemben mondottam, hogy mind­addig, amig a jelenlegi özvegyek és árvák számát, továbbá a papi és tanári fizetések mennyiségét illetőleg positiv adataink nincsenek és a követendő vezérelvek meg nem állapíttatnak, el fogadható tervezetet készíteni még a leg­logikusabb fő és a legkitűnőbb stylista sem leend képes. Videant consules . . . SzŐts Sándor, dévai református lelkész. T A R C A. Virág vas árn apj án. Virágvasárnapján óh Jézus, légy üdvöz, Békesség Követje, igazság Királya ! Dicső pályádon ma a világ nem üldöz, Riadozva hangzik néped hozsánnája. Van, hová fejedet lehajthatod bátran, Pálmafa virágzik lábad szent nyomában ; Imádat és hála illet földön-égen — Áldott, áldott, Ki jött az Úrnak nevében! Örök hála Néked s az én Istenemnek, Ki Tégedet küldött nékem égi társul; Szívemben imádság virági teremnek, Buzgóság oltárán szép illatozásúl. Igédnek már minden népekhez van útja, Napként a széles föld határit befutja, Fényt és meleget szór. Es milliók áldnak, Téged, Ki vagy üdve az egész világnak. Töviskoronádon hajt öröm rózsája, Klet kemény harcán fejünket nyugasztó ; Kínos keresztfádon béke olajága, Mely által bűn nem győz, a sír nem aggasztó. Jövel, térj be hozzám mennyei Királyom, Lelked ajándékit szívemből kívánom. Néked zeng hozsánnát fohászom és éltem, A míg tisztább hangon dicsérlek az égben ! Sántha Károly.

Next

/
Oldalképek
Tartalom