Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-03-13 / 11. szám

ten Walirheitsorganismus, wie das in ihr bezeugte Reich Gottes der Lebensorganismus ist.*) A dogmatörténet, a hitvallás s általában az egész egyházi tudomány ezen állásponton tekinteten kívül hagyatnak,5

) habár másrészt azt mondja : »hogy a hitvallásos könyvek tartalmilag véve az irás igazságának örök változhatatlan magvát foglalják magokban, s erről minden jó keresztyén meg van győződve, nem azonban arról, hogy a teljes igazság nyert volna csalhatatlan és változhatatlan alakot e hitvallásokban.6

)« Beclc a maga főművében 7

) határozottan bibliai kifejezésekbe burkolódzott a hittani és erkölcstani alapgondolatok felépítésében és sehol sem utal a hittani elméletre, mely a prot. egyházban a hitvallások alapján fejlődik. így p. o. hogy egy concret példával éljünk : Pál római levelét tisztán saját rendszeréből és alapgondolataiból magyarázza a különféle exegéták teljes mellőzésével, a mit napjainkban Zockler et consortes exegetikai vállalata hagyományos scholastikai alapon tervszerűen gyakorol. Habár Beck határozottan azért lép fel, hogy semmit mást nem nyújt, mint a bibliai igazság organizmusát és semmi más állásponton, mint a melyet maga az irás nyújt, mindamellett kétségtelen, hogy Becknek saját egyéni álláspontja az, melyen a bibliai igazságot felfogja, a mint az másként nem is lehet s a dogmatörténet bizonysága szerint soha másként nem is volt.8

) Egyéni álláspontja épen a bibliai realismus s a chiliastikus világnézet, s ezen álláspontra a régi bengeli iskola traditiói alapján jutott el, különben az ő theologiája is különböző befolyások alatt állott. Az irás magyarázataban tisztán a közvetlenül adottat akarja ugyan ezen álláspont kifejteni, a gyakorlatban azonban a Beck-féle álláspont tényleg bele magyaráztatott az irásba. s annak hittani magyarázása mellett háttérbe szorult annak történeti tárgyalása, úgy hogy e téren ezen álláspont merő subjektivismussal végződött. Beck a gondolatformákat is az Írásból konstruálja s nem csatlakozott sem a reformátorokhoz, sem az óprot. dogmatikusokhoz s így keletkezett egy Beck-féle nyelvhasználat. Bírálatul e trendszeres bibliai csatlakozás« ra azt mondjuk : a bibliai kifejezés még nem az absolut igazság, hanem azt csak magában foglalja. Az evangyéliomi igazság kifejtésében tekintetbe veendő az irás tartalma, s azon nyelv, melyen annak eredeti szövege Íratott. Absolute szükséges a vallásos tartalom s nem a kifejezés, a melyben az foglaltatik. A miért is ezen álláspontot, mivel az egyházi élet múltját s így a hitvallásokat is mellőzi, nagyon hiányosnak kell tartanunk. Beck álláspontjának további jellemző sajátsága a realismus. Realistikus ezen álláspont annyiban, a menynyiben a pneumatikusnak és testinek magasabb egységét hangsúlyozza, s az összes lét alapfeltételének és alapalakjának tartja, szemben egy hamis spiritualismus és materialismusnak felfogásával. E végett a szelleminek 5) Ezt elismeri Kübel is i. helyen 697. lap: »Dass Beck die Geschichte der Lehrentwicklung zwar nicht völlig ignorirte, aber áusserst elclektisch berücksichtigte* .... für die Bildung seines eigenen Lehrsystems .... um die Kirchenlehre kaum sich kümmerte, er glaubte wirklich ganz und gar nur aus der hl. Schrift zu geriren.< 6) »Gedanken aus und nach der Schrift* 2. kiadás 1878. 84. 1. 7) »Christl. Lehrwissenschaft« 1. kiad. 1841. 2. kiad. 1875. 8) Kübel i. m. 697. 1.: »Dass überhaupt von blosser reiner Biblicitat nicht, sondern nur von möglichster Annaherung an Biblicitat die Rede sein kann,< »Jede Reproduction der bibi. Wahrheit ist nicht mehr rein biblich, aber unter den mehr rein bibi. Reproductionen steht Beck in vorderster Linie.« lassanként testileg kell magát kifejeznie s minden pneumatikus lét a megdicsőült testiségben jelen meg. Ezen realismus közelebbről tekintve a leghatározottabb realistikus supranaturalismus, mely a keresztyénség lényegét valódi természetfeletti életjavaknak, mennyei valóságoknak az emberi természet kebelébe való beoltásában látja, mely természetfeletti élettartalomnak fölvétele azonban a hivők által Beck szerint az ethikai közvetítés útján történik.9

) S ez alapon — bár az isteni szel'emi életnek természetszerű lényegét élesen k'emeli — küzd a prot. orthodox hittan mechanikus hit- és megigazulás fogalma s utóbbinak összefüggése ellen a megszenteléssel, küzd a gyermekkeresztelésnek orthodox luth. túlfeszítése, nevezetesen annak sákrámentomi jellege s annak közvetlen összefüggése ellen a megigazulással.1

0

) De habár Beck az ethikai közvetítést hangsúlyozza is, mindamellett ezen természetfeletti élettartalomnak a természeteshez, a maga egészében véve : istenországának a világtörténethez való viszonyát túlnyomóan csak negatív viszonyban fogja fel, a miért is tagadja, hogy a pneumatikus élet a világinak és természetesnek terére lépne s azt kovászmódra áthatná, s nem ismeri el azt, hogy istenországa a történetben fejlődik, mivel a világi és természetes, mint a keresztyénséggel ellentétes valami ítélendő meg, s a mennyiben az Istentől ered, a pneumatikus embernek csak eszköze lehet, s a pneumatikus élet nyilvánulásának sajátképi tere, vagyis istenországának teljes megjelenése csak az ezeréves birodalomban, a parusiában következik be. A miért is Becknek egész keresztyén világnézete chiliastikus színezetet nyer, a keresztyén életkifejtés itt lényegileg csak személyképzéssé lesz s Schleirmacherrel szemben nem közösségképzéssé. Mint látjuk, az erkölcsi tanban is nagy hiányokkal találkozunk, midőn ezen irány az egyéni személyes képzés hangsúlyozása mellett elhanyagolja a közösségképzést. Pedig az erkölcsi életet nem meríti ki a személyes erkölcsiség; erkölcsi közösségi formákra, tényezőkre is van szükségünk, milyen a család, az állam stb. A chiliasmus fölvételénél hivatkozik Beck Apocal. 20. 1 s köv. verseire, a hol azonban nem dogmát, hanem vallásos képeket, a jövendőnek vallásos képeit kell látnunk. Ép azért azon irány erős ellenzéket támaszt minden u. n. öncsinált keresztyénség, az ístenországának bármely vallásos emberi fejlesztése vagyis a misszió ellen, s általában elvi közönyösség jellemzi a tudomány és művé:szet iránt, melynek ideje csak az ezeréves birodalomban következik be. Bizzuk tehát a misszió szent ügyét a jó Istenre, s várjuk be kényelmesen az ezeréves birodalmat, hol Krisztusnak dicsősége mindent keresztyénné teend ! Pedig az ev. prot. misszió történetéből tudjuk, hogy még ezer millió várja a Krisztus üdvét, épen azért a világ vége be nem következhetik. Még 400 millió buddhista, 100 millió mohamedánus szomjazik az örök élet forrása után s ugyanannyi durva polytheista, mely tények előtt a misszió s a mai keresztyénység szemet nem hunyhat. Az apocalyptikusok közé némi tartózkodással ugyan Ilofmann, Delitzsch, Baumgarten, Auberlen, Rothe, von Ottingen, Luthardt s vastagabb érzéki alakban Löhe is tartozik, úgy hogy a luth. Rudelbach 1857-ben panaszt emelt »az apokalyptikus és új donatistikus« ízetlen ábrándok ellen ? 9) Beck szerint a tudomány eo ipso ethikai valami, s a keresztyénség lényegileg véve erkölcsi igazság. 10

) »Einleitung in das System der christl. Lehre« 1838, 2. kiad 1870. »Umriss der bibi, Seelenlehre« 1843, 3. kiad. 1873. K