Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-03-13 / 11. szám

zésnek mondható ahhoz képest, a mit a századnak elején alakult ^British and Foreign Bible Society* mai napig elért. E társulat 1804-ben azzal a programmal lépett életbe, hogy nem csak keresztyén országokban, hanem a földkerekség minden ismert országaiban a lakosság nyelvein és dialectusain fogja terjeszteni a kijelentés igéit. Tekintettel e világölelő nagy feladatára a társulat nemcsak az államegyházat, hanem mindazon keresztyéneket felhívta a vállalatban való részvételre, kik a szentírásban az üdvösségre vezető ismeret kútfejét látják. Ehhez képest egy, a legkülönfélébb felekezetek lelkészei és laicus tagjaiból alakult bizottság lépett össze és megindította a művet, mely fokonként gyarapodva oly magas színvonalra emelkedett, hogy ma már határozottan világtörténelmi jelentőségűnek állíthatjuk; mert működése nyomán közeledni látjuk az időt, midőn a próféta szerint, s

teljes lé-zen a föld az Úrnak tudományával, mint a hogy a vizek a tengert borítják/ Hogy az Istennek tetsző e vállalat óriási kiterjedéséről némi fogalmunk lehessen, legyen szabad előadásom berekesztéseül néhány statisztikai számadatot sorolnom elő, melyek a társulatnak 1886-ban kiadott legújabb évkönyvéből vannak véve. A társulat igen csekély összeggel kezdte meg működését; mert első évben mindössze 691 font sterlinget tudtak csak összeszedni s illetve céljaikra fordítani; de már a 10-ik évben a társulat 84,652 fontot fordíthatott a szent irás terjesztésére, míg 1885-ben, fennállásának 82-dik évében 240,829 £ sterlinget vagyis 2.408,290 ft> rintot aranyban adhattak ki. Oly hatalmas növése van a mustármagnak angol földön! Fennállása óta a társaság összesen 10 millió 83.551 font sterlinget vagy 100 millió 835,510 arany frtot költött bibliák fordítására, revisiójára, nyomtatására és terjesztésére és 108 millió 320,869 bibliát, új-testamentomot, vagy annak egyes részeit hozott forgalomba, összesen 277 nyelven s illetve dialectuson. A teljes biblia 213 nyelvre, illetve dialectusra van fordítva; csak az új-testamentum, vagy annak egyes részei a zsoltárokkal vagy kis prófétákkal, vagy csak az egyes evangéliumok, levelek stb. 64 nyelven. Ugyancsak a már említett évkönyv adatai szerint a társulat 1885-ben Ausztria-Magyarországra a biblia terjesztés érdekében 19,081 font sterlinget költött s működésben tartott 51 colporteurt. Magyarországon működik 17 colporteur. Ugyancsak az évben magyar nyelven nyomatott a társulat egész bibliát 10,000 példányban, csak új-testamentumot 50,000 példányban s egyes részeket 95,000-ben. Különösen örvendetes az említett évkönyvben olvasható még az a szép jelentés is, melyet Millard, a társulat bécsi ügyvevője, kinek vezetése alatt áll a magyarországi colportage is, hazánkról tett. ^Ez a mi paradicsomunk — mondja. — Itt a biblia-ügynöknek alig marad valami óhajtani valója. Sok nagy jó és nemes barátunk van Magyarországon, kik méltatni tudják a bibliai társulat művét. A legjobb, a mit e támogatás- és barátságért viszonzásul nyujthatunk az, hogy evidentiába helyezzük az evangelium nagy dicső elvei mellett beállott erős változást, mely az országot lassanként elfoglalja.c Vajha e változás teljes és maradandó lenne! TÁRCA.. A legújabb theologia történetéből. (Folytatás.) VII. A bibliai realismus. Ezen irányhoz tartoznak Stier, Menken, Beclc és követőik. Schwarz J

) »theosophusok és apokalyptikusoknak,« Landerer pedig »bibliai-chiliastikus dogmatikusok «-nak nevezi őket. Stier R.3

) (1800—1862) szorosan véve nem sorozható ide teljesen, a mennyiben a hittannak viszonyát a hitvalláshoz nem utasítja vissza annyira következetesen, mint Beck, sőt az unió harcosai között küzdött s az egyházi tant birálatilag tárgyalta, s még az irás tanát kifejtő spekulátiótól sem idegenkedett. Mindannak dacára azonban különös előszeretettel a bibliai igéhez köti a dogmát s az irás igazságát nagyon is határozott realistikus állásponton fogta fel, mely aztán a chiliasmusban végződött. Ezen exclusiv bibliai álláspont tisztább keresztülvitelre ta'ált Beck*) (1804—1878) rendszerében, a menynyiben Bengel s Öltinger s általában .a régebbi wiirtembergi pietizmus nyomán a kerésztyén tant, mint önmagában befejezett egységet, mint élő organismust tisztán és kizárólag az írásból, mint a kijelentés okmányából akarja levezetni, még pedig minden emberi elméletnek, névszerint a bölcsészeinek kizárásával, mivel szerinte az irás az evangy. igazságnak teljesen befejezett rendszerét foglalja magában, s még azon igazi alapfogalmakat is nyújtja, a melyeket a bölcsészet akar kifejteni a maga álláspontján. A theologiában mint tudományban tisztán a bibliai kifejezésekhez való ragaszkodást »systematischer Anschluss an das reine Biebelwort«-nak nevezte maga a tübingai mester. (»Die Schrift ist in sich selbst ebenso ein vollendeter, auch scientisich zur höchsten ílöhe gebrach >) í. m. 382 - 88. 1. 2) I. m. 371. s köv. I. 3) V. ö. Tholuck >Stier« című cikkét Herzog Realencyclopádiája XIV. 706 — 711. 1. 4) V. ö. Kiibel tanár »Beck« című jeles s kimerítő cikkét Herzog Realencyclopádiája XVII. 693 — 706. 1., Luthardt »Comp. der Dogm.« 7. kiad. 64. 1.; Zöckler »Handbuch« I. 65. 1.