Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-02-20 / 8. szám

gálád csalással : orosz és így a nép által nem ismert betűkkel írott folyamodványok a'á, a melyek állítólag a püspökhöz voltak címezve helyzetük javítása érdekében, de tényleg reversalisok voltak, a melylyel az aláírók esküvel kötelezik magukat, hogy az orthodox egyház hű tagjai leendenek, mondom ily folyamodványok alá íratták ez ügynökök ezer meg ezer emberrel neveiket. S midőn a nép tudatára jött e gazságnak, minden késő volt, hiába peticióztak, a hálóból nem tudtak kiszabadulni Az ilyeneknek protest. templomba menni, gyermekeiket protestáns iskolába küldeni természetesen többé nem lehetett s a gör. kel. egyházból másba való át- vagy visszatérés, csak börtön és kancsuka árán volt lehetséges. Ha a férjet neje nem követte, házasságuk semmisnek nyilváníttatott, illetve a férj szabadon kelhetett össze orth. vallású nővel s a gyermekek, ha kellett erőszakkal elszedettek szülőiktől, a célból, hogy orthodoxokká és oroszokká neveltessenek. A 63-diki lengyel forradalom után némileg enyhíttetett a lutheránusok helyzete a porosz és más államok közbenjárása folytán, de még azért is, hogy e német protestánsok, mint eleitől fogva, úgy ekkor is megmaradtak a cár iránti loyalításukban. S ha a sérelmek kellőleg nem orvosoltattak is, de újakkal 2 évtizeden át nem igen lőnek tetézve. Az erőszakos rendszer helyébe szelídebb lépett. A nép el lőn árasztva vallását gyalázó tractatusokkal, orosz előkelő férfiak és nőkből álló misszió-társulat alakult élén a cárnővel, a protestáns papság pedig a censura által lőn akadályozva, hogy úgy szóval, mint írásban intse és felvilágosítsa a népet. Ezen aránylag kedvező viszonyok azonban megváltoztak a mostani cár trónraléptével. — Dacára azon biztató szépszavú Ígéreteknek, melyek ama küldöttségnek adattak, a melyet az Ev. Alliance indított a cárhoz az elnyomott hitsorsosok érdekében, csakhamar érezhető lett az erőszakosabb kéz nyomása. Több szigorú törvény lépett ismét hatályba, u. m. egy ukáz megsemmisítette azon vegyes házasságok érvényét, a melyek az utolsó 20 év alatt nem pópa előtt köttettek, s a kik ennek következményeit tűrni nem akarták, kénytelenek voltak a pópa által újra megáldatni frigyüket, a gyermekek, kik ily házasságból származnak természetesen mind gör. kel. vallásban kell, hogy neveltessenek. Profest. templomot építeni csak az orthodox püspök engedélye mellett lehet, míg a keleti egyház céljaira bárhol sajátíttathat ki maga számára területet. A lutheránusok kezéből az iskola kivétetett, tanító csak a szentpétervári szemináriumból kikerült egyén lehet, s hogy az ilyen mind orthodox és orosz, az természetes. — Az istenitiszteleten jelenlevő- kémek éber figyelemmel kisérik a prot. papot, ha nem bocsátkozik-e bele a két egyház közötti különbségek fejtegetésébe gyülekezete előtt s ha igen, mint az orthodox vallás megsértője a legszigorúbban bűnhődik. Csak ezelőtt pár hóval járta be és háborította fel Európa szabad protest. népeinek szívét egy lutheránus lelkész szomorú sorsának híre. Brandt lelkész ugyanis, saját gyülekezete kérelmére, polemikus fejtegetésbe bocsátkozott a nevezett théma felett, a miért deportáltatásra Ítéltetett, sorsa különben, még a jobblelkű oroszok körében is, méltó 'észvétet keltett. Hű neje megosztotta vele a számkivess keserű kenyerét Smolenskben. A prot. papság több mint egy negyede ellen folyik ily és hasonvádak alapján i bűn vizsgálat. S most még csak egy illustrációt az elmondottak-IOZ és ahhoz, hogy mi lesz a nyájból, ha elvétetik tőle a pásztor. A hajón, melyen Hamburgból Edinburghig jöttem, mintegy 70—80 litvániai német lutheránus emigráns volt. Megható kép: aggok, öntudatlan csecsemők elhagyva a »szolgaság földét,« jönnek új hazát keresni, hol at)^áik hitéhez való ragaszkodás jutalma nem Szibéria. És felemelő volt látni és hallani, midőn ez egyszerű emberek az Urnák napján éneklésben és keresetlen imájukban felfohászkodtak ahhoz, a ki meghallja az esdeklők szavát a tenger moraján keresztül ís. S ha így elmélkedünk méltatlanul zaklatott hitsorsósaink sorsa felett, a mely korunkban kétszeresen különös színben tűnik fel előttünk, s ha keressük ezek indokait, szomorú lemondással kell igazat adnunk koszorús költőnk ama szavainak: »Korunk Molochja a nemzetiségi kérdés, ennek vettetik oda az emberiség annyi szent érdeke áldozatul.« Edinburgh. Pap István. Edinburghnak e héten érdekes vendége volt Rabinovitz József volt zsidó rabbi s most keresztyén hittérítő Bessarabiában volt hitsorsosai körében. Ama nagy ii'dözések, melyeknek a zsidók a közelebbi években Oroszországban kitéve voltak, e népét oly hően szerető embert arra indították, hogy keresse az eszközöket, melyekkel üldözött hitsorsosainak helyzetét tűrhetőbbé tegye. Midőn telepítési célból Palesztinában járt, ama helyeken, a hol a népe által megtagadott Messiás élt, ötlött eszébe az a gondolat, hogy a zsidókat mindenekelőtt a keresztyénség eszméi által kell reformálni. Az orosz kormány azon korábbi érdeméért, melyet az orosz nyelvnek tanítása által szerzett és azon reményben, hogy az általa megtérítettek majdan görög keletiekké lesznek melegen pártfogolja Rabinovitz működését, a mely könynyen elképzelhetőleg nem kis akadályokba ütközik a zsidók szívós ragaszkodásán atyáik vallásához. De ennek dacára neki sikerült már egy valódi zsidókeresztyén gyülekezet megalapítása, a szó bibliai értelmében, a menynyiben a megkereszteltek a szombatot ünneplik, ezenkívül megtartják a kovásztalan kenyerek ünnepét és az újszülötteknél a körülmetéltetést. Ilogy ezen külsőségek fenntartása által e munka félig meg van könnyebítve, azt elképzelhetjük, ismerve a zsidók conservativ hajlamait. — Mert az itteni német protestánsok segélyével templomot, iskolát és »parochiát« fognak építeni, mindezek eddig bérházban lévén elhelyezve. — Rabinovitz predicatiói, orosz, német és lengyel zsidó nyelven nyomtattatnak és terjesztetnek volt hitsorsosai között. Érdekes volt itt tartott beszédében az a passus, hogy »a zsidók legnagyobb fegyvere a talmud, de a melylyel önmagukat sértik és teszik tehetetlenné, ezt a fegyvert kell — mondá — kicsavarni kezükből, a melylyel csak önön maguknak ártanak.« A volt rabbi és most igaz keresztyén férfiú, különben megnyerő külsejű, talmudban, bibliában otthon lévő, művelt ember s a mozgalom, mit megindított, minden külbefolyástól menten bizonyára nagy eredményeket fog szülni annak vezetése alatt, a ki annyira ismeri a népet, a melynek testéből való, néki bizonyára százszorosan könnyű megközelitni ennek szívét s felmutatni neki a Jézust, az atyáiknak megígért Messiást. Mellesleg megjegyezve a besszarabiai zsidóság véleménye szerint a Jézus orosz volt s kezdetben, mint mondá Rabinovitz, ez nagyon megnehezíté az amúgy is annyi sok balítélet eloszlatását. Edinburg. P. I-