Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-08-29 / 35. szám

1029 ' PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 558 Az esti órákban a helybeli ev. templom építési alap javára műkedvelői előadás rendeztetett, mely minden tekintetben sikerült és 450 frtnyi bruttó jövedelmet ered­ményezett. Másnap aug. 19-én a jegyzőkönyv hitelesítése után Jeszenszky tanár panasza a XIII. városi főesperes és iglói lelkész ellen mint alaptalan egész terjedelmében vissza­utasíttatott. Szóba hozatott, hogy az eperjesi gymnasium szer­ződése a kormánynyal még nincsen aláírva és a több­ször igért segélypénz szintén még nem tétetett folyóvá, mire határoztatott, hogy a már 1884 óta húzódó ügyet a kormánynál sürgetni fogják. A nyíregyházai gymnasium szerződése a kormány­nyal jóváhagyatott. Az intézet 8900 frtnyi segélypénzt kap és már most a 7-ik osztályt nyitja meg, melyre az egyháztagok között elismerő módon rövid idő alatt 1700 frt Íratott alá. Az eperjesi hittaní intézetben 3 tót, 5 magyar és 9 német, összesen 17 theológus tanult és a meghalt Tillisch tanár helyére Csengey Gusztáv aszódi gymna­siális tanár választatott meg. A képezdére gyűjtött of­fertorium ezentúl a theológiára fog fordíttatni. A ker. árvaházban Rozsnyón 15 árva neveltetett, 2 kilépvén, Soltész és Szántó atya- és anyanélküli árvák lettek felvéve. Justh tanár és pénztáros fizetése IOO frtra emeltetett, kinek jelentése szerint az intézet tőkéje 17,199 frtot tesz és melynek jövedelmét nevezetesen az által lehetne nagyobbítani, hogyha a községekben ősszel termények gyűjtetnének az árvák élelmezésére. A kerület elismerése jeléül a püspöki 8co frtból álló fizetés 1000 frttal szaporíttatott. A kerületi pénztárak, nevezetesen a nyugdíjinté­zeti, közigazgatási, tanítóképezdei, tudományi, segély­pénztári, Zsedényi-hittanintézeti-, Máday-árvaházi-alapféle pénztárak megvizsgáltatván, rendben találtattak és a pénz­tárak kezelőinek köszönetkifejezéssel a felmentvény meg­adatott. Az említett pénztárak tőkéje körülbelől 400,000 fo­rintból áll. A pénztárak kezeléseire nézve egy nagy bi­zottság küldetett ki, hogy e tekintetben a jövő kerületi gyűlésnek javaslatot terjesszen be. Scheffer Gusztáv nyugdíjintézeti pénztárnok jelentése szerint két egyház megint segélyezte a kerületi nyugdíjintézetet, úgy hogy már csak 5 egyház van e tekintetben hátralékban. A Baldácsy-féle alapítvány ügyében határoztatott, hogy a segélyezést kérő szegény egyházak és lelkészek kérvényeiket egy a kerület részéről megvá'asztott bizott­sághoz terjesszék be, mely azután a kerületnek jelentést tesz, hogy az véglegesen határozhasson. Jelenik-Almásy 207,000 forintból álló vagyonával végrendeletileg olyképen rendelkezett, hogy a bevételek 7a a tőkéhez csatoltassék, 2 /.í Pe dig rokonai fiágainak bocsáttassék rendelkezésére, az utóbbiak hiányában azon­ban 2 /3 az eperjesi collegiumnak hagyományoztassék. A rokonok az utóbbi feltétel a'ól menekülni akarván, a collegiumnak mindjárt 10,000 és az eperjesi egyháznak 4000 forintot akarnak kifizetni, mi okvetetlenül nagy előnynyel jár Eperjesre nézve, különösen a jelenlegi vi­szonyok között. Még több kevésbé fontos tárgy elvégzése után a gyűlés az elnökség részéről lelkes éljenek között bezá­ratott. Weber Samu. RÉGISÉGEK. A zánkai ev. reform, egyház rövid története. (Vége.) III. (Építkezések. Lelkész és tanítói lak. Iskola. Templom. Dr. Árenstein József. 1798—1886.) Mikor a zánkai két protestáns felekezet egymástól különvált, igen természetesen mindegyik maga gondos­kodott ügyei elintézéséről. Épen azért csak sajnálnunk lehet, hogy az egyház ezen korából úgyszólva semmi adattal, még az iskolatanítók neveivel sem rendelkezünk. De a reformátusoknak, ha mindjárt 1798-ban nem is, az bizonyos, hogy 1802-ben már rendes iskolatanítójuk volt, mivel ez évben épült fel a mai lelkészi lak a mostani nagyságban és minőségben, a mit bizonyosan nem épit tenek, ha tanító nincs, akinek a lakása az iskolával együt­még I786ban felépült. Ettől folytatólagosan észak felé épült a lelkészi lak, s a két épület eleinte fa (palánk) keríttésel volt egymástól elválasztva, és az utca felől is bekerítve, de e helyett 1841-ben minden oldalról kőfal'al lőn mindkét lakás bekerítve, s kapukkal, ajtókkal ellátva. A tanítói lak mostani első szobája 1855-ben épült az alatta levő kőpincével együtt; s ugyanez évben a lelkés7 . mostani kamarája boltra véte'ett. Minden aprólékos építkezést nem levén célja ezen művecskének felsorolni: emlékezzünk meg a je'enlegi át­alakított templom építéséről A fából készült haranglábak — különösen a refor­mátusoké — az 1870-es években nagyon elromlottak, mintegy elkorhadtak s már az atyafiaké is ingani kezdett, úgy hogy arról kel'ett gondoskodni, hogy vagy teljesen új haranglábakat, vagy pedig egy kőtornyot építsenek. Hosszas várakozás után végre 1879 ben egy kőtorony építtetett a régi templom keleti, alacsonyabb s boltíves ré­szére; a régi délről nyíló ajtó helyére egy nagy ablak állíttatott, s a bejárás a torony alá átfordíttatott mintegy 900 forint költséggel. A templom után emlékezzünk meg röviden a köz­ségi iskoláról is. Az 1868. évi népiskolai törvény igen rossz állapotban találta Zánkán úgy a reformátusok, mint az ágostai hitvallásúak iskoláit. A meglevő tanterem kicsiny, sötét, bútorzata régi szabású, mely összesen egy hosszú magasabb, és mellette két alacsonyabb ülő padból áll, szóval sem tanterem, sem felszerelés nem felel meg a törvény kívánalmainak; mindenek bélátják, hogy az iskolaépítés kérdése elodázhatlan; az egyházak pénztára egészen nem üres ugyan, de még is jobbnak gondolják, hogyha egyesült erővel, no meg egy kis államsegélylyel községi iskolát állítanak és tartanak fenn; annyival in­kább, miután egyik tanító fizetése se n valami fényes ; de meg egy tanító is teljesen elég az egész község gyermekeinek tanítására. Megkezdődtek az alkudozások a két prot. felekezet között; és abban állapodtak meg, hogy elsőben ág. hitvallású legyen az iskolatanító, annak netáni halála vagy távozása után pedig református, s ez így menjen az idők végezetéig. Azonban mikor kenyértörésre került a dolog: az óhajtott egyesülésből ismét nem lett semmi sem, mivel az ág. hitvallású atyafiak attól féltek, hogy — papjuk nem levén, — egyszer csak reformátusokká lesznek mindannyian 1 — Igy azután ezek a minisztériumhoz, államsegély nyerhetése végett küldött kérvényt nem írták alá, s kijelentették, hogy nékik a községi iskola nem kell.

Next

/
Oldalképek
Tartalom