Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-01-03 / 1. szám

T3 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. ÍJ jegyzéshez az is hozzá csatoltatott hogy: ^Huic desiderio numquam satisfactum videtur.* Hogy eme másik rész mit tartalmaz, a kézirat azt is megmondja. A három első könyv után ugyanis közölve van egy tartalomjegyzék is ezen felirat­tal: jComplectitur res Ecclesiae in Transylvania et Hungaria a Compositione Szathmariensi ad praesens usque tempus.* A negyedik könyvben tehát elő van adva a Szathmáron kötött béke után következett idők története. A 16 fejezetnek — melyekre ez utóbbi könyv fel van osztva — címei is közölve vannak. A kézirat könyvtárba lett elhelyezése után így látszik még egyszer megfordult valakinek ke­zében. Ugyanis 1768-ban hozzá csatoltatott a Magyarország s Erdélyből Leidenben tanult ifjak névsora 1784-ig De ez aztán az utolsó évszám, a mikor a Codex holléte még tudva volt. Körülbelül 100 évvel azután 1884-ben Lei­denben időzött egy magyar, Szalay Károly, ki miután theologiai tanulmányait Sárospatakon be­végezte, Hollandiába jött, hogy itt előkészítse ma­gát valamely tudományos állásra honában. Az egyetemi könyvtárban tett kutatásai közben sike­rült neki Bod Péter munkáját a könyvek jegy­zékében felkutatni. O ismerte nem csak a mű szerzőjének Magyarországban s Erdélyben tisztelt nevét, hanem tudomással birt a kézirat elveszé­séről is, s elképzelhető mily nagy volt meglepe­tése s öröme, midőn a hatalmas fóliánst legelő­ször kezébe vette. A kézirat alapos megvizsgá­lása megerősité feltevésében. A mű, mint gróf Mikó néhány töredék s másolat alapján mondá, csakugyan ^a legrit1 ább és legbecsesebb adatok tárháza a magyarországi s erdélyi egyházak tör­ténetére nézve/ Nem csodálhatjuk, ha feltámadt lelkében azon hő óhajtás, hogy: vajha valahára a mű kiadása megvalósítható volna. Enemű ké­relmével alólirotthoz fordult. Azonban még min­dig számos nehézségek fordultak elő, annyival inkább mivel Szalay ur nem sokára ezután vissza­térvén hónába, nem számíthattunk az ő közremű­ködésére a terjedelmes s nehéz munka keresztül vitelénél. Midőn pedig nemsokára ezután ugyan ő ál­tala Magyarországban s Erdélyben köztudomásúvá lett, hogy a Bod Péter nagy müvének eredeti kézirata megtaláltatott, az ügy általános figyelem s érdeklődés tárgyává lett. Dr. Kovács Ödön nagy-enyedi académiai tanár, ki egykor szintén a leideni egyetem jeles tanítványa volt, a ^Protes­táns egyházi és iskolai lappban egy cikket tett közzé általános érdeklődés teremtés s a kézirat kiadására való előfizetések megindítása céljából. Erre aztán több oldalról jött felelet, mely csak fokozta az érdeklődést. Midőn a közfigyelem ily módon ismét a Bod Péter művére irányittatott, utána néztek a mű még netalán meglevő másik részének is s igy tudták meg a gr. Mikó feljegy­zése nyomán, hogy a 4-dik könyv a kolozsvári egyetem könyvtárában őriztetik. Most tehát a mű teljes egészében napvilágot láthat. A Magyarországból jött gyakori felszólítás­nak engedve, elhatározta végre magát alólirott az E. J. Brill könyvkiadó céggel együtt, minden le­hető kísérlet megtételére a kiadás keresztülvitelét illetőleg. Az újonnan felvett negyedik könyv által a mű terjedelme szinte megkétszerődött, mivel az utóbbi egy magában is majdnem oly nagy, mint a más három együttvéve. A Brill cég számítása szerint a teljes mű, kimerítő Indexxel együtt, 100 nagy nyolcadrét alakú ívet fog kitenni, ívét 16 lap­pal számítva. Két nagy kötetben fog megjelenni, mindenik körülbelől 800 lapra terjedve, s előfize­tési ára 18 o. é. frt. Alólirott magára vállalja a kiadás vezetését s felülvizsgálását, mig Szalay ur, ki Hollandiába visszajovend, a kézirat sajtó alá rendezését s a nyomtatási hibák kijavítását fogja gondozni. A leideni könyvtár igazgatója dr. W. N. du Rieu ismert szolgálatkészségével szívesen rendel­kezésünk alá bocsátotta a kéziratot, s a negyedik könyvet Kolozsvárról azonnal átküldik Leidenbe, mihelyest a kiadás tervéhez a kivitel biztos tuda­tával hozzá foghatunk. Felhívjuk azért e vállalat iránt való érdek­lődésre a tudomány minden igaz barátját s kivált­képen azokat, kiknek a protestantismus felvirág­zása szivükön fekszik. Bármily nagy legyen is a Magyarországból s Erdélyből várható előfizetők száma, mindazáltal ez nem leend elegendő a nagy költséggel járó mű kiadási szükségleteinek fede­zésére. Méltán megvárható azért, hogy a törté­neti tudományok egy ily rendkívül fontos kiegé­szítő része, más országokban is kellő érdeklődést s pártfogást fog ébreszteni s különösen azok, kik előtt a protestantismus történetének ismerete nagyfontosságú: reméljük szívesen nyújtanak se­gédkezet e nagyrészben ismeretlen történelmi mű napfényre hozatalában. Különösen megvárható ez hazánktól. Azon óhajtásra, mely a mult század kö­zepe tétjein egy magyar tudós édtal előbb a leideni majd a grönningai egyetemhez intéztetett, de a mely­nek teljesítésére, az akkori körülmények kedvezőtle­nek valának; azon kérelemre, mely most harmadíz­ben intéztetik hozzánk Magyarorszéigból hitrokoni bi­zodalommal, a mikor mi is tulajdonképpen csak most kezdjük sejteni, hogy mily nagybecsű kincsnek va­gyunk birtokéiban ezen kézirat bírása édtal, az öle tu­dományos s egyházi életöket illetőleg, melynek kiadása által egy rég óhajtott céljok éretnék el; most ismét

Next

/
Oldalképek
Tartalom