Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-02-07 / 6. szám

175 nél fogva, kivéve Jób könyvét, a zsoltárokat, példabe­szédeket és az énekek-énekét, hol minden vers külön ki-bekezdéssel bir. Némelykor az egyes fejezetek is min­den megszakítás nélkül mennek át a következőbe, a mint az értelem kívánja. Ezen általános jellemzés után, mely ugy az ó-, mint az uj testamentomra vonatkozik, menjünk át egy kissé a részletekbe, kezdvén az uj testamentommal, mint a mely korábban jelent meg a kritikus világ szeme elé. Nem lehet célom, hogy nagyon részletes legyek, de másfelől oly fontos változásokat tettek a fordítók néhol a szövegen, hogy azok megérdemlik a velük való fog­lalkozást és kell, hogy minden pap-embert érdekeljenek. Azért hát lássunk néhányat a legfőbbek közül. Kihagyattak a szövegből a következő helyek: Máté 5. 44. »áldjátok azokat, kik titeket átkoznak, jól tegyetek azokkal, kik titeket gyűlölnek.« (a sinaiti­cus, vaticanus és más tekintélyes codexek alapján). Mát. XX. 16. »mert sokan vannak a hivatalosak, de kevesen a választottak.« (keleti és nyugati, syriai és a »sinaiticus« meg »vaticanus® alapján). Luk. XXI11. 38. »görög, római és zsidó betűkkel.® (sinaiticus és vaticanus alapján) I. Kor. XI. 24: »vegyétek, egyétek« (sinait. és va­ticanus alapján). Jel. 1. 8 : »a kezdet és végezet« (sinaiticus és vul­gata alapján). Jel. 1. 11: »En vagyok az Alfa és Omega, amaz első és utolsó (alexandrinus, sinaiticus és vaticanus alapján). Mát. XXV 11. 35: »hogy bételnék a próféta mon­dása® : »megoszták magok közt az én ruháimat és az én köntösömre sorsot vetének. ® Ellenben betétetett »és leültek és őrizték ott őt.« Mark. XV. 28: »Es betelék az irás, mely ezt mondja« : »és a latrok közé számittaték.® Luk. IX. 55: »mondván, nem tudjátok, minémű lélek legyen ti bennetek.® Ján. V. 3: »Kik várják vala a viznek megmoz­dulását.® Ján. 5. 4 (az egész vers): »Mert az Istennek an­gyala bizonyos időben leszáll vala a halastóba és meg­háborítja a vizet: annak okáért valaki először a vizbe szállhatott annak megháborittatása után, meggyógyul vala, akárminemű betegsége volna.« (Ezen utóbbiak is nagyobbára a már emiitett codexek alapján hagyattak ki). Ezek és ezekhez hasonlók ama helyek, melyek mellőztettek az uj fordításban. Érdekesen van lefordítva az úri ima. Máténál ek­képen: »Mi atyánk, ki a menyben vagy, szenteltessék meg a te neved. Jöjjön el a te országod. Eegyen meg a te akaratod, mint a menyben, ugy a földön (»is« nél­kül). A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. (A margón : kenyerünket a következő napra. Ame­rikai propositió, de a mely nem fogadtatott el : »a mi szükséges kenyerünket«.) És bocsásd meg a mi vétke­inket, miképen mi is melbocsátottunk az ellenünk vétke­zőknek. És ne vigy minket kísértetbe, de szabadíts meg minket a gonosz lénytől.« (a margón : »vagy a gonosztól®.) Ekkora az úri ima! A doxologia egészen elmaradt a szövegből és csak a margón talált helyet, arra hivatkoz­ván a fordítók, hogy a legrégibb egyházi atyák sem használták azt ; ezenkívül számos tekintélyes codexre és manuscriptumra. Kétségkívül — mondják — nem egyéb az liturgiái közbevetésnél I. Kron. XXIX. n. versből, hol csaknem ugyanazon doxologia található, mert más­képen nem magyarázható meg, miért mellőzték e doxo­logiát a legrégibb tekintélyek; annyival inkább, mert Jézus nem imaformulát, hanem ima-mintát adott itt a tanítványoknak, hogy ne annyira az ima szavát, mint inkább az ima szellemét tanulják meg. A másik változtatást: »megbocsátottunk«, azzal indokolják, hogy a görög aoristos magában foglalja, hogy megkellett már bocsátanunk el'enségeinknek, mielőtt Is­tentől kérnénk bocsánatot. A legkomolyabb s legnépszerűtlenebb változtatás, nemcsak az úri imában, hanem az egész uj testamentom -ban : »szabadíts meg minket a gonosz lénytől « Különö­sen azokat sérti, kik a személyes ördög lételét tagadják. Valóban csodálatos, hogy a 49 fordító két harmada e nézetet s vele e fordítást fogadta el! Még inkább meg van nyirbálva a Lukácsnál levő úri ima, mely igy hangzik: Atya! (a margón: »mi atyánk, ki a menyben vagy), szenteltessék meg a te ne­ved. Jöjjön el a te országod, (a margón : legyen meg a te akaratod, mint a menyben, ugy a földön). A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk naponként (a margón: »a mi kenyerünket a következő napra®). És bocsásd meg a mi bűneinket, mert mi is megbocsá­tottunk mindenkinek, a ki nekünk adós. És ne vigy min­ket kísértetbe (a margón : »de szabadíts meg minket a gonosz lénytől vagy a gonosztól®). • 1. Ján. V. 7 a régi fordításban igy van: »mert hárman vannak, a kik bizonyságot tesznek a menyben az Atya, az Ige és a Szentlélek.® Az újban pedig igy fordíttatott: »És a Lélek az, mely bizonyságot teszen, mivel a Lélek az Igazság.® Tehát a trinitarius termino­lógia elhagyatott. A poklot az új testamentom mind a 10 helyén »Hades«-sel fordítják. Egy fontos megkülönböztetés állíttatott vissza a Hades vagy Sheol, és a Gehenna vagy Tartarus között. Amaz a halottak országa, a szellem-világ, emez a jövő büntetés helye és állapota, (összesen 12 helyen). A dia&rjxr]szót mindenütt »szövetséggel® fordították, kivéve az uj szövetség címét és a Zsid. 9. 16 és 17-dik verseit, mely helyeken »testamentom« szóval éltek. És ezzel be is végezhetném a részletezést, ha az amerikaiak igen érdekes propositiói nem lennének előt­tem. Ugyanis az amerikaiak által javasolt és egy kis többség — de nem az összes fordítók kétharmada által — támogatott propositiok, a szövegbe be nem vitethet­vén — mint értékes tudományos kincs, a biblia végéhez csatoltattak appendix képen. Lássunk ezek közíil is egy­nehányat: 1. A »szent« jelző kitörlendő az evangélisták cí­méből. 2. Az »apostol« szó kitörlendő a páli levelek címei­ből, továbbá a »Pál apostolnak« kifejezés a zsidókhoz irott levél címéből s legyen a levél címe egyszerűen »a zsidókhoz írt levél.« 3. A »közönséges® epitheton kitörlendő Jakab, Pé­ter, János első, és Júdás leveleinek címeiből. 4. A »szent« jelző a Jelenések könyvének címéből. Az »ördög® szó helyett mindenütt »démon« hasz­nálandó., stb. stb. íme ilyen formán néz ki a revideált uj testamentom ! Kisebb változtatások roppant nagy számmal fordulnak elő benne, nagyobb mérvűek ritkábban. Tudományos ér­téke kétségkívül nagy s habár vannak is egyes hiányai (egészen tökéletes munkáról nem is beszélhetünk), annyit mindenesetre el kell ismernünk, hogy ez leghűbb és leg­pontosabb fordítás mindazon angol fordítások között, me­lyek valaha közhasználatra készíttettek és hogy ez sok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom