Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-02-07 / 6. szám

175 nél fogva, kivéve Jób könyvét, a zsoltárokat, példabeszédeket és az énekek-énekét, hol minden vers külön ki-bekezdéssel bir. Némelykor az egyes fejezetek is minden megszakítás nélkül mennek át a következőbe, a mint az értelem kívánja. Ezen általános jellemzés után, mely ugy az ó-, mint az uj testamentomra vonatkozik, menjünk át egy kissé a részletekbe, kezdvén az uj testamentommal, mint a mely korábban jelent meg a kritikus világ szeme elé. Nem lehet célom, hogy nagyon részletes legyek, de másfelől oly fontos változásokat tettek a fordítók néhol a szövegen, hogy azok megérdemlik a velük való foglalkozást és kell, hogy minden pap-embert érdekeljenek. Azért hát lássunk néhányat a legfőbbek közül. Kihagyattak a szövegből a következő helyek: Máté 5. 44. »áldjátok azokat, kik titeket átkoznak, jól tegyetek azokkal, kik titeket gyűlölnek.« (a sinaiticus, vaticanus és más tekintélyes codexek alapján). Mát. XX. 16. »mert sokan vannak a hivatalosak, de kevesen a választottak.« (keleti és nyugati, syriai és a »sinaiticus« meg »vaticanus® alapján). Luk. XXI11. 38. »görög, római és zsidó betűkkel.® (sinaiticus és vaticanus alapján) I. Kor. XI. 24: »vegyétek, egyétek« (sinait. és vaticanus alapján). Jel. 1. 8 : »a kezdet és végezet« (sinaiticus és vulgata alapján). Jel. 1. 11: »En vagyok az Alfa és Omega, amaz első és utolsó (alexandrinus, sinaiticus és vaticanus alapján). Mát. XXV 11. 35: »hogy bételnék a próféta mondása® : »megoszták magok közt az én ruháimat és az én köntösömre sorsot vetének. ® Ellenben betétetett »és leültek és őrizték ott őt.« Mark. XV. 28: »Es betelék az irás, mely ezt mondja« : »és a latrok közé számittaték.® Luk. IX. 55: »mondván, nem tudjátok, minémű lélek legyen ti bennetek.® Ján. V. 3: »Kik várják vala a viznek megmozdulását.® Ján. 5. 4 (az egész vers): »Mert az Istennek angyala bizonyos időben leszáll vala a halastóba és megháborítja a vizet: annak okáért valaki először a vizbe szállhatott annak megháborittatása után, meggyógyul vala, akárminemű betegsége volna.« (Ezen utóbbiak is nagyobbára a már emiitett codexek alapján hagyattak ki). Ezek és ezekhez hasonlók ama helyek, melyek mellőztettek az uj fordításban. Érdekesen van lefordítva az úri ima. Máténál ekképen: »Mi atyánk, ki a menyben vagy, szenteltessék meg a te neved. Jöjjön el a te országod. Eegyen meg a te akaratod, mint a menyben, ugy a földön (»is« nélkül). A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. (A margón : kenyerünket a következő napra. Amerikai propositió, de a mely nem fogadtatott el : »a mi szükséges kenyerünket«.) És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is melbocsátottunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vigy minket kísértetbe, de szabadíts meg minket a gonosz lénytől.« (a margón : »vagy a gonosztól®.) Ekkora az úri ima! A doxologia egészen elmaradt a szövegből és csak a margón talált helyet, arra hivatkozván a fordítók, hogy a legrégibb egyházi atyák sem használták azt ; ezenkívül számos tekintélyes codexre és manuscriptumra. Kétségkívül — mondják — nem egyéb az liturgiái közbevetésnél I. Kron. XXIX. n. versből, hol csaknem ugyanazon doxologia található, mert másképen nem magyarázható meg, miért mellőzték e doxologiát a legrégibb tekintélyek; annyival inkább, mert Jézus nem imaformulát, hanem ima-mintát adott itt a tanítványoknak, hogy ne annyira az ima szavát, mint inkább az ima szellemét tanulják meg. A másik változtatást: »megbocsátottunk«, azzal indokolják, hogy a görög aoristos magában foglalja, hogy megkellett már bocsátanunk el'enségeinknek, mielőtt Istentől kérnénk bocsánatot. A legkomolyabb s legnépszerűtlenebb változtatás, nemcsak az úri imában, hanem az egész uj testamentom -ban : »szabadíts meg minket a gonosz lénytől « Különösen azokat sérti, kik a személyes ördög lételét tagadják. Valóban csodálatos, hogy a 49 fordító két harmada e nézetet s vele e fordítást fogadta el! Még inkább meg van nyirbálva a Lukácsnál levő úri ima, mely igy hangzik: Atya! (a margón: »mi atyánk, ki a menyben vagy), szenteltessék meg a te neved. Jöjjön el a te országod, (a margón : legyen meg a te akaratod, mint a menyben, ugy a földön). A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk naponként (a margón: »a mi kenyerünket a következő napra®). És bocsásd meg a mi bűneinket, mert mi is megbocsátottunk mindenkinek, a ki nekünk adós. És ne vigy minket kísértetbe (a margón : »de szabadíts meg minket a gonosz lénytől vagy a gonosztól®). • 1. Ján. V. 7 a régi fordításban igy van: »mert hárman vannak, a kik bizonyságot tesznek a menyben az Atya, az Ige és a Szentlélek.® Az újban pedig igy fordíttatott: »És a Lélek az, mely bizonyságot teszen, mivel a Lélek az Igazság.® Tehát a trinitarius terminológia elhagyatott. A poklot az új testamentom mind a 10 helyén »Hades«-sel fordítják. Egy fontos megkülönböztetés állíttatott vissza a Hades vagy Sheol, és a Gehenna vagy Tartarus között. Amaz a halottak országa, a szellem-világ, emez a jövő büntetés helye és állapota, (összesen 12 helyen). A dia&rjxr]szót mindenütt »szövetséggel® fordították, kivéve az uj szövetség címét és a Zsid. 9. 16 és 17-dik verseit, mely helyeken »testamentom« szóval éltek. És ezzel be is végezhetném a részletezést, ha az amerikaiak igen érdekes propositiói nem lennének előttem. Ugyanis az amerikaiak által javasolt és egy kis többség — de nem az összes fordítók kétharmada által — támogatott propositiok, a szövegbe be nem vitethetvén — mint értékes tudományos kincs, a biblia végéhez csatoltattak appendix képen. Lássunk ezek közíil is egynehányat: 1. A »szent« jelző kitörlendő az evangélisták címéből. 2. Az »apostol« szó kitörlendő a páli levelek címeiből, továbbá a »Pál apostolnak« kifejezés a zsidókhoz irott levél címéből s legyen a levél címe egyszerűen »a zsidókhoz írt levél.« 3. A »közönséges® epitheton kitörlendő Jakab, Péter, János első, és Júdás leveleinek címeiből. 4. A »szent« jelző a Jelenések könyvének címéből. Az »ördög® szó helyett mindenütt »démon« használandó., stb. stb. íme ilyen formán néz ki a revideált uj testamentom ! Kisebb változtatások roppant nagy számmal fordulnak elő benne, nagyobb mérvűek ritkábban. Tudományos értéke kétségkívül nagy s habár vannak is egyes hiányai (egészen tökéletes munkáról nem is beszélhetünk), annyit mindenesetre el kell ismernünk, hogy ez leghűbb és legpontosabb fordítás mindazon angol fordítások között, melyek valaha közhasználatra készíttettek és hogy ez sok-