Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1886-02-07 / 6. szám
167 168 Bizony bizony fájdalommal gondolhatunk a protestantismusnak ezen romjaira. „Törvényt, ki nem játszható országos törvényt vénünk tehát, s ha nem jön, követeljünk; törvényt, mely mondja ki: vegyes vallású mátkapárt csábítással vagy ijesztésstl vallásos hitében megrendíteni s jogaiban megcsoibitani, vegyes házasságból származott gyermeket illetéktelen anyakönyvbe bejegyezni, s azt az illetéktelen hitfelekezet tanköt elesei közé hitoktatásra felvenni, bérmálni... büntetés terhe alatt tilos.1 1 Ilyen segédfegyverzetre van még nekünk szükségünk manapság Magyarországon, Róma vitézeivel szemben, hogy addig is, mig az evangéliom igazságának s az isteni igének ereje Rómát romba dönti: a protestantismus romjai népünk zömében a sötétség szolgái által titkon ne szapoiittassanah! Laukó Károly, ev. pap. Az egészségtan tanítása prot. iskoláinkban. (Vége). De vegyük csak magát az iskolát! Vájjon a mi felekezeti iskoláink megfelelnek-e a hygienetanitás követelményeinek ? Mert, jegyezzük meg, hogy sem a miniszteri rendelet, sem pedig dr. Fo dor épen nem reflektáltak felekezeti iskoláinkra. A legtöbb állami iskola épülete, bútorzata és berendezése, az még közel áll ezen követelményekhez, sőt sok annak meg is felel, de hát a mi iskoláink ? Valjuk be őszintén, hogy egy párnak a ki vételével, ha a hygiene követelményeit veszsziik, a többi mind bezárható. Sajnos, de igaz! Mert van oly iskolánk, melynek tantermei kicsinyek, alacsonyak, rosszul vannak világitva, sötétek, nedvesek és még e mellett vagy földesek vagy csak kövesek, a bútorzatról nem is szólva; van olyan is, melyben a tantermek tágasak, magosak, de egy becsületes jó ajtónak, egy tisztességes ablaknak valamire való bútorzatnak hire hamva sincs; a fiatalság olvasó-terme egy penészes, nedves, kémény nélkül ékeskedő lyuk ; az árnyékhelyiség mind morális, mind egészségi tekintetben minden kritikán alól álló. S mit tesz ezek elhárítására a fenntartó testület ? Várja, hogy az állam segítsen e hiányokon; ha nem segit, tőle történhetik az iskolával bén mi. Lassanként igy szűnik meg az iskola édes gyermeke lenni az egyháznak. Boldog idők, dicső nndiak! ha ilyenek lettetek volna ti is?... De akármit beszélünk is, bármint keseregjünk, ezzel e dolgon nem sokat lendítünk, itt most már ténynyel állunk szemben. A miniszter a hygiene tanárokat már kiképeztette és a mint illetékes körökből hallszik, rendeletében kiadott tervét már a jövő iskolai évben életbe fogja a maga iskoláiban léptetni. Hát a mi egyházi hatóságaink mit tettek már erre nézve ? Eddig elé a miniszteri rendelet értelmében még csak a tiszántúli egyházkerület mondotta ki, hogy a theologusoknak és jogászoknak együtt egy féléven át fogja tanittatni a közegészségtant és utasította a sárospataki irodalmi kört, hogy a népiskolai tantervbe ossza be az egészségtant és gondoskodjék alkalmas tankönyvről. A többiek a kérdést még tanácskozásuk tárgyává sem tették *) Sárospataknak, Debrecennek és Nagy-Enyednek megvan a rendes iskolaorvosa, a ki az iskolai tanszemélyzethez tartozik és az iskolai alapból kapja a maga rendes díját, de a többi iskolák még a maguk egynehány tanárját is alig birják fizetni. Ezek nem versenyeznek az cdiami iskolákkal. Ila meg volna a hajdani lelkesültség és áldozatkészség, mondhatom a veiseny könnyű volna; de az lálialt, a versenyt csak rosszul díjazott tanárjaitól várja, a kik iránt nem tisztelettel és bizalommal viseltetik, hanem gyűlöli és szolga-személyzetnek tartja. Vannak még ma is, kik a világosságtól félnek, vannak kik az iskolát szükségtelennek tartják és fájdalom! az ilyenek autonomikus egyház-szervezetünk értelmében még az iskola ügyek intézésében is, mint egyluizi tisztviselők befolyással bírnak. Az ilyenektől jóakaratot, az iskolaügy előbbre vitelét, hiába várjuk; az ilyenek nem eddoznak, az ilyeneknek nem kell közegészségtan, nem kell iskolaorvos, ha csak az egyházi felsőbb hatóság szigorú intézkedésével rájok nem parancsol. Mit tegyen hát egyházi főhatóságunk az egészségtan tanításával. > y A legközelebbi gyűlései alkalmával tegye tanácskozása tárgyává és mondja ki igenis ugy népiskoláiban, középiskoláiban, mint felsőbb collegiumaiban azt, mint rendes tantárgyat tanitatni kívánja; utasítsa tanügyi bizottságát ezen emiitett iskolák tananyagának megállapitására és annak értelmében már a jövő iskolai évben kezdesse meg az egészségtan tanítását.* Hogy a középiskolában ki tanítsa az egészségtant? arra véleményem a Paszlavszkyéval és Búzáéval megegyez. Igen is tanitsa az intézet természetrajz tanára, tanitsa az állami középiskolákban is a természetrajz tanára; ha azok képzettségében Fodor és a miniszter ur nem bíznak, tartsanak számukra cursust; a mostani természetrajzi tanárjelölteknek pedig oszszák be az egészségtant mint rendes tantárgyat, kitelik az öt éves cursusból, tétessenek abból is képesítő vizsgát és akkor minden kételye eloszolhatik mind a miniszternek, mind Fodornak. Osztassék be rendes tárgyul a VII. osztályba *) A folyó iskolaiév kezdetétől a budapesti ref. theologiai akadémiában is előadatik az egészségtan, az intézet orvosa dr. Puky Ákos ur által. Szerk.
