Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-26 / 52. szám

1025 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 824 ISKOLAÜGY. A főiskolák állapota 1885—86-ban. ii. A miniszteri jelentés a hittani intézetekről a kö­vetkező érdekesebb adatokat tartalmazza. A római katholikus egyház püspöki székhelyein, valamint az egyes szerzetes testületek kebelében "fenn­álló szemináriumok és papnöveldék föladata a papjelöl­teket a theologiának tudományos tárgyalása által a lel­készi s részben a tanári pályára is előkészíteni. Ez utóbbi tekintetben a tanárjelöltek magasabb kiképezteté­söket a theologiai szakok tanítására nézve a hittudomá­nyi szigorlatoknak az egyetemen való letevése, a közép­iskolai tanári pályára nézve pedig továbbképeztetésöket és a törvény által előszabott képesítést az orsz. közép­iskolai tanárképző-intézet látogatása és szabályszerű vizsgatétel által nyerik. Említendők még az irgalmas rendű orvos- és sebésztudorok, valamint gyógyszerészek, kik okmányaikat szintén a m. k. tudomány-egyetemeken szerzik, míg a betegápolói ténykedést gyakorlatilag a szerzet kórházaiban is tanulják. A görög kathol. egyházmegyék szemináriumainak növendékei csaknem kizárólag a lelkészi pályára nevel­tetnek, míg a görög-keleti és a két, illetőleg három protestáns egyház ilynemű iskolái a lelkészi, tanítói s tanári kettős célt tartják irányadónak növendékeik ok­tatásánál. A mózes hitvallásuak theologiai intézetéül a Buda­pesten létesített orsz. rabbi-képző intézet szolgál. A 'efolyt 1885/6 iki tanévről 49 hittani intézet je­lentése érkezett be, melyeken a tanfolyamok összes száma 182 volt. Ezen tanfolyamokra beiratkozott össze­sen 1787 tanuló, a kik közül vizsgálat nélkül eltávozott 44 s kettő meghalt. A beiratkozott növendékek közt találtatott: aj Val lásra nézve'. 773 (43'3°/0 ) róm. kath., 279 (i5"9°/o) gör. 1 kath., 245 (13"S°/0 ) görög keleti, 238 (i3'40 /o) evang. reform.*), 128 (7* 1 °/0 ) ág. hitv. evang., 16 (o'90 /o ) unitá­rius, 108 (5*8°/0 ) mózes hitű. — b) Anyanyelvre nézve: 1042 (58-4°/o) magyar, 157 (8-8%) német, 276 (15-4°/0) román, 122 (6'9°/0 ) tót, 146 (8*1 °/0 ) szerb, 21 (i'2°/0 ) horvát, 21 (i'2°/0 ) ruthén. Áz 1787 hittani növendék kö­zül csak lelkészi pályára készült 1639, vagyis az egész­nek 9i'9°/0 -a, ellenben lelkész tanítói, illetőleg tanári pá­lyára 102 s így az egésznek 5 • 1 °/0 -a; 44 növendék év­közben távozott el s 2 meghalt. Alkalmaztatott a 182 tanfolyam vezetésére s az 1787 tanuló képzésére — az oktatással nem foglalkozó igazgatók kizárásával — összesen 271 tanár és tanító; közöttük: tanári állásukat tekintve: rendes tanár 194, helyettes és rendkívüli tanár 34, kisegítő tanár 43. To­vábbá volt köztük: polgári állásukra nézve: egyházi és szerzetesrendi (felszentelt pap) 187 és világi tanár 84. Végre volt köztük: anyanyelvre nézve: magyar 161, német 59, román 26, tót 12, szerb 7, horvát (rend) 1, ruthén 5. E szerint a tanári karban aránylagosan és számszerint túlsúlyban voltak a magyar és német anya­nyelvűek. Megemlítendő, hogy a budapesti kath. központi papnövelde tanáraiként a budapesti kir. m. tudomány­egyetem hittankari ny. r. és helyettes tanárai szerepeltek. *) A s.-pataki theologusok nincsenek e számba felve've. Szerk. Az 1885/6-iki tanév folyamában fennállott 49 hittani intézet közül: 1) a budapesti m. kir. tudomány-egyetem­mel mint fakultás is kapcsolatban álló hittudományi inté­zet volt: 1; 2) róm. kath. érseki és püspöki hittani intézet volt: 18; névszerint: Besztercebányán, Egerben, Esztergomban, Győrött, Gyulafehérvárott, Kalocsán, Kas­sán, Nagyváradon, Nyitrán, Pécsett, Rozsnyón, Szat­márt, Szepeshelytt, Székesfehérvárott, Szombathelyen, Temesvártt, Vácon és Veszprémben, továbbá: 3) szer­zetes rendi hittudományi, részben tanárképző intézett volt: 10; és pedig: a szent Benedek rendieknek Pannon­halmán, a cisztercieknek Zircen, a kegyesrendieknek Nyitrán, a prémontreieknek Jászóvártt, a szent Ferenc rendieknek Fogarason és Baján 2, Esztergom- Pozsony­ban, a kapucinus szerzetnek Pozsonyban. 4) görög katho­likus hittani (érseki, püspöki) intézet volt: 4, nevezete­sen Balázsfalván, Eperjesen, Szamosújváron és Ungvártt. 5) görög-keleti, részben paedag. hittani szeminárium volt : 3 ; tudniillik Aradon, Karánsebesen és Karlócán. 6) Evang. reformált részben paedag. hittanni intézet volt: 4 ; névszerint: Budapesten, Debrecenben, Nagy-Enyeden és Pápán. (Sárospatak, ugy látszik, nem küldött adatokat). 7) Ágostai hitv. evangelikus részben szintén paedag hittani intézet állott fenn 7 ; és pedig : Beszter­cén, Brassóban, Medgyesen, Nagy-Szebenben, Pozsony­ban, Segesvártt és Sopronban. (Az eperjesi theol. inté­zet nincs felemlítve.). 8) Unitárius theologiai intézet volt Kolozsvárit 1 ; 9) Budapesten fennállott egy mózes­vallású rabbiképző-intézet. A hittani intézetek általában 4 évig tartó tanfolya­mokkal szerveztettek ; kivételesen 6 éves tanfolyammal birt a nyitrai róm. kath. püspöki papnövelde; három évig tartó tanfolyama volt a görög keletiek aradi és ka­ránsebesi, az ág. evangélikusok nagyszebeni, segesvári, besztercei, medgyesi és soproni és végül az unitáriusok kolozsvári intézetének ; csak két éves tanfolyammal bitt a róm. kath. püspöki papnöveldék közül a székesfehér­vári, a rozsnyói és kassai, továbbá a kegyes tanító rend nyitrai és a szent Ferencrendiek pozsonyi és esztergomi intézete ; két éves tanfolyama volt még a görög katho­likusok eperjesi intézetének, mig a budapesti országos rabbi-képző öt éves tanfolyammal bir. KÖNYVISMERTETÉS. Görög nyelvtan. Az összehasonlító nyelvészet alapján irta JÜÓCZi Imre, főgymnasiumi tanár. Budapest, 1887. Athenaeum. Ara 1 frt 80 kr. Egy figyelemreméltó kézikönyv jelent meg e na­pokban a könyvpiacon : Dóczi Imre görög nyelvtana, írva van az összehasonlító nyelvészet alapján. E könyvre akarom véleményemet elmondani a nt. szerkesztő úr be­cses engedelmével Tudjuk, látjuk, hogy mióta a középiskolai rendszer sokféle reparatiójának rohama megindult: teremnek a kézikönyvek a tudomány minden ágában, mint mezőn a gomba egy szép csendes eső után. Kézikönyvet ír ma az is, a ki a tanítás súlyos igáját sehogy se húzza, vagy csak kicsit húzza. Egyik ír ambitióból, másik kenyérkereset­ből, a harmadik feltűnési viszketegből. Egyik sem törődik vele, hogy akarja-e Minerva vagy nem? tehát írnak »invita Minerva, sine studio.« Egyik összeüti két hét alatt, mint egy gyári munkát; másik összegereblyéli egy ara­tási vacatió alatt, hogy következő iskolai évben már vegyen belőle egy kis hasznot; ezért vannak olyan kézi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom