Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-12 / 50. szám

1025 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 800 keresztyéneknek egyesülete, mely katholikus népesség közepette lakó szétszórt vagy kis gyülekezeteket képező hitsorsosainak segélyt nyújtson a végre, hogy a saját tehetségükből meg nem szerezhető rendes istenitisztelet a rendezett lelki gondozás áldását élvezhessék. Kis kezdetből lassan, utóbb gyorsan gyarapodott az egylet. Jelenleg 44 fő-, 1764 fiók-, 421 nő- és 9 egyetemi tanuló-egyletet számlál. Az utolsó 1884/85. zárszámadáskor 1296 gyülekezetet segélyezett 660,086 márkával, kezdet óta pedig 20 millió márkát fordított 3237 gyülekezetre. E gyülekezetek legtöbbje neki köszöni a teljes tönkremenéstől való megmentetését. Sok gyüleke­zet ezen egylet bátorítása és segélye nélkül nem merészelt volna életre kelni. A nagy területen szétszóit ev. csa'ádok, melyekből ez egyházak keletkeztek, sohasem tartották volna lehetségesnek, hogy gyülekezetté társu'hassanak és elszór­tan, az egyházzal való élénk összeköttetés, Isten igéje és a szentség erősítője nélkül az elszakadás kisérteteinek, melyekben kath. környeztökben ritkán van hiány, áldo­zatul estek volna. Pedig a katholicizmushoz pártolás még nem a legrosszabb. Rosszabb ennél az, hogy sokan, ha tartósan nélkülözik a templomi épülést, lassanként el­vesztik a lelki táp iránti érzéket és teljts istenfeledésbe siilyednek Ily nyomor ellen a G.-A.-egylet eddig elé már erélyesen küzdött. Segített 1348 templomot és imaházat, 673 isko'át és 429 paplakot építeni. Adományaival hozzájárult 564 javítási építkezéshez, 145 templom-, iskola- és temetőte­lek megszerzéséhez, 1039 adósság törlesztéshez, 458 papi és 1254 tanitói fizetéshez. Folyton gyámolít 53 tanító­képzőt és más tanintézetet, 355 konfirmánsok menhe­lyét, melyekben a római propaganda által veszélyez­tetett gyermekek felvétetnek és 19 özvegy-intézeti pénztárt. Az utolsó évben 22 templom és imaház szen­teltetett fel melyekhez a G.-A.-egylet nagyobb vagy ki­sebb mértékben járult, s e mellett hozzájárulásával 6 is­kola és paplak készült. Mondják, hogy a számok beszélnek. Igaz, a szá­mok is beszélnek ; fennhangon szólnak az ezerféle ínség­ről és szorulságról, az ev. testvéri szeretet erősítő és mentő kezeiről és azon áldásokról, melyeket ezen mentő szeretet eddig már szétárasztott. Azonban egyetlen kép és szó által szemlélhetővé tett példa nyíltabban és meggyő­zőbben beszél, mint egy egész csomó szám. Tekintsétek meg e nyomorult faalkotmányt 1 (Egy parasztházhoz hasonló, kereszttel jelölt deszka-épület képe van a szöveg közé nyomva.) Ez volt Hohenbach galíciai gyülekezet »ev. temploma« még mielőtt 1869-ben a G.-A.-egylet vette gondozása alá. Ezen roskatag deszka­gunyhó új építménynek elodázhatlan szükségét tüntette fel. De honnan vették volna ezen tűz és vizáradások állal lá­togatott szegény hívek a módot arra, hogy az eredetileg 10,000 frttal előirányzott építési költséget, mely a homo­kos talaj és a 25 mértföldről fuvarozható kőanyag miatt 23,000 frtig emelkedett, előteremtsék? A hitrokonok szeretete kitűnő módon nyilvánult a hithű német gyar­mat-gyülekezet iránt. Az 1875-ben Potsdamban tartott G.-A.-egyleti nagygyűlés valamennyi szavazatával csupán kettő ellen, megszavazta ezen gyülekezetnek a »közös szeretet-adományt*, mely 17,000 márkát tett s melyhez a brandenburgi főegylet, mint ünnepi ajándékot, még 13,000 márkát csatolt. Az egylet fennállása óta még soha nem gyámolíttatott gyülekezet ily bőven és a potsdami nagygyűlésen résztvettek előtt bizonyára felejthetlen, mily meghatottan mondott köszönetet Zipser lelkész, ki ho­henbachi gyülekezetével sok ideig megosztotta volt az inség és gond nehéz napjait. Ugyanily mély hála érzelmei közt ünnepelhették 1876. okt. 22. a nagyban megörvendeztetett hohenbachi gyarmatosok új templomuk felszentelését, megemlékezve arról, hogy a G.-A.-egyletben egyesült hitrokonok mily testvérileg segítették azt felépíteni. Nézzétek meg e csinos kis templom képét. (Mellé nyomva a templom képe). Ott áll az orosz határon, mint beszédes, tanuja a segítő ev. testvéri szeretetnek és mint példája a G.-A.-egylet számos áldásos tetteinek. És mégis, bármi nagyot mivelt is már ezen egylet, még sokkal nagyobbak a feladatok, melyek előtte fel­merülnek. Még mindig száz számra vannak oly gyüle­kezetek, melyek velünk egy drága hiten vannak, de je­lenleg még nagy veszedelemben forognak, Ínséget és üldöztetést szenvednek. Az utolsó esztendőban segélye­zett gyülekezetek közt csupán 24 volt olyan, mely any­nyira vergődött, hogy többé az egylet támogatására nem szorul. Ezekkel szemben 13 templom, iskola és paplak új építésébe fogtak és az egylet gondozása alatt álló ev. hitrokonoknak szükségök van még 256 tem­plomra, 123 iskolára és 107 paplakra, ide nem számítva még a több mint 3.800,000 márkát tevő súlyos adósságot, mely még 1330 segélyt kereső gyülekezet nyög. Legtöbben közületek, szeretett hitrokonok, alig sejtik, mily szomorú egyházi viszonyok közt élnek a szétszórt ev. gyülekezetek. Ti kétségkívül oly gyüleke­zetekhez tartoztok, melyeknek méltóbb templomuk és ren­des istenitiszteletük van és kényelmes fekvésű iskolával bír­nak és minden egyháztag fáradság nélkül vehet részt az istenitiszteletben és örömben, bánatban könnyen járulhat lelkészéhez. De gondoljátok magatokat bele oly gyüle­kezetbe, mely a rendezett egyházi életnek összes segéd­eszközeit nélkülözi. Ily gyülekezet áll talán 500—1000 lélekből, kik 20—30, sőt még több helységben több négy­szög mértföldnyire szét vannak szórva. Lehet temploma, de ez talán régi és rozzant, vagy pedig, úgy mint Hochen­bach, csak roskatag gunyhóval bír s abban tartja isteni­tiszteleteit ; sok egyháztagnak ellenben egy, két vagy több óráig kell járniok, míg ezen imádás helyére eljut­hatnak, mi öregekre és gyengékre, kivált esőben, hóban zivatarban és hidegben még erős férfiakra nézve is lehe­tetlen. Van e gyülekezetnek talán lelkésze; de ily nagy távolságokban hogy juthasson el idejekorán a beteghez és haldoklóhoz ? Kedvező esetben van ev. iskolája, de ez sokak számára oly messze esik, hogy gyermekeiknek a kath. iskolába kell menniök, melyben mint »eretnekek* gúnynak és térítgetésnek vannak kitéve, s mint konfir­mándusok, hogyan juthassanak a gyermekek a távoli lel­készekhez. Dacára ily ínségeknek és akadályoknak, szórvá­nyos gyülekezeteink mégis erősen ragaszkodnak ev. hitökhez és vágynak Isten igéje után. Nagy, minket erősen megszégyenítő, sőt sokunk előtt alig megfoghatató ál­dozatokat hoznak, csakhogy szegényes egyházi és isko­lai állapotjukat, javíthassák, vagy legalább fenntarthassák, közülök sokan boldognak tartanák magukat, ha még oly egyszerű imaházzal bírhatnának. Nagyszámú gyülekeze­tek állami adójuknak 50, 100 és több percentjét fizetik egyházi célokra. Némelyek, dacára ily áldozatkészsé­güknek, huzamosan nem képesek ily súlyos terheket viselni vagy pedig a G.-A.-egylet segélye nélkül a leg­szükségesebbet előteremteni. Ily hitsorsosaink épen oly méltók, segélyünkre, mint a hogy arra szorulnak ? Ávagy nem akarnátok-e ti, kik eddig a G.-A.-egyletet nem ismertétek vagy érette mitsem áldoztatok, ezentúl csatlakozni azokhoz, kik tehetségükhöz képest segítenek ínséges hitsorsosaikon ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom