Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-12 / 50. szám

1575 1576 vaházi és 55 kisebb belmissziói-társaság működését ismerteti. A hazai kath. egyház társulati tevékenységének szép sikerei minket is ösztönözhetnének, hogy a társadalom vallás-erkölcsi nevelésében a ^társulati élet* eszközeit gondosabban és egyetemesebben fölkaroljuk. Hazai viszonyainkat tekintve, a társulásnak most különösen két ágára kellene szellemi és anyagi erőinket egyesíteni: az egyházirodalmi társulat és népies vallásos-iratok ügyére. Mélyen érzett szükséget, sokszor megirt hiányt pótolna mind a kettő. Hiányuk érzete annál erősebb, minél gyakrabban látjuk és emlegetjük, hogy nagy ellenfelünk e téren mennyire megelőzött. Szöts Farkas. ISKOLAÜGY. A közoktatásügyi miniszter ez idei jelentésének középiskolai része. / A jelentés középiskolai részét megelőző bevezetés különösen érdekes, mert a tanügyi kormányzat vezérelveivel és a középiskola fejlesztésére irányzott működésével ismertet meg. A bevezetés szószerint a következőleg szól: »A lefolyt tanévben a középiskolai kormányzat munkájának a legnagyobb része a belső fejlesztésre irányult. Meghozattak e mellett az áldozatok a külső vagy is az anyagi fejlesztésre is. Az állam rendelkezése és vezetése alatt álló középiskoláknál pontosabbá és termékenyebbé tétetett az administratio, az autonom felekezeti középiskoláknál behatóbbá a felügyelet. Különös gondomba vettem az egyes intézetek tanító és erkölcsnemesítő erejének emelését, fősúlyt fektetve mindkét irányban a methodicai eljárás tökéletesítésére. Ugyancsak az administratio és felügyelet biztosabb alapra fektethetése céljából a statisticai adatok gyűjtésénél és feldolgozásánál fontos új intézkedés történt, különösen a tanintézetek categoriáit jellegük és kormányzatuk lényeges különbsége szerint szabatosabban állapíttattam meg, mi már jelen jelentésem kimutatásainál is érvényesül, miért is szükségesnek is találom e dolgot megvilágítani. Az eddigi kimutatások kormányzati vagy inkább igazgatási szempontból a középiskoláknak csak két categoriáját különböztették meg. Tudniillik : I-ször az államkormány rendelkezése és vezetése alatt álló középiskolákat, II-szor az autonom felekezeti főhatóságok alatt álló középiskolákat. Az első categoriába igen nagy számú s egymástól nagyon különböző középiskolák kerültek, nevezetesen : i. az állami pénztárból fenntartott úgynevezett államiak, 2. az országos tanulmányi alapból fenntartott, tényleg katholikus jelleggel biró királyiak, 3. a püspökök és szerzetesrendek által fenntartottak. Pedig azon tényezők, melyek e különböző középiskolák fejlesztésére, tökéletesítésére befolynak, fölötte különbözők, s az együttes kimutatásban az egyik rész hibái leszállítják a másik rész érdemeit; s a kimutatás eredményeiből nem lehet biztos tánulságot meríteni, vájjon a kormányzat melyik neménél van a baj vagy előny ? hol kell orvoslást kivánni, avagy hol lehet utánzandó példát találni ? Jelen kimutatásaimban e categoriát már két alfajra választattam szét; az elsőbe soroltattam azokat a középiskolákat, melyek teljesen az állam rendelkezése alatt állanak, ezek az állami és királyi középiskolák; a második fajba pedig azokat a középiskolákat soroltattam, melyek kevésbé az államkormány rendelkezése, mint inkább vezetése alatt állanak, ezek a püspökök és szerzetes rendek, továbbá a községek által fenntartott iskolák. A középiskolák mind ekét faja az államkormány alatt áll s annak rendeletei szerint működik, de mégis nagy különbség van közöttük ; az elsőnél nemcsak hogy az anyagi eszközöket az államkormány adja meg, hanem a tanárokat is az államkormány nevezi ki, s az ő fegyelme alatt állanak ; az utóbbi fajnál az anyagi eszközöket a nevezett fenntartók vagy maguk adják, vagy mások segélyével, sokszor igen bonyolódott módon szolgáltatják, s tanáraikat ők nevezik ki, sőt a püspöki és szerzetes intézeteknél még a fegyelmet is gyakorolják fölöttük. Az autonom felekezetek főhatósága alatt álló középiskoláknál is (melyeket az előbbiekkel szemben röviden az államkormány felügyelete alatt állóknak nevezek) igen fontos a részletes megkülönböztetés, különböző lévén az egyes felekezetek anyagi ereje, de még administrationalis iránya és módja is. A hol tehát kellett, elkülöníttettem a görög-keleti, az ágostai evangelikus, az evangelikus református, az unitárius középiskolák adatait. A lefolyt tanév munkái közül mint messze kihatót kell megemlítenem a reáliskolák tantervére vonatkozó módszeres utasításokat. E mű, mely terjedelmes kötetet képez, nemcsak a reáliskolai tanítás célját és feladatát állapítja meg tüzetesen, hanem meghatározza a főcél elérésére szolgáló egyes tényezők, a tantárgyaknak részletes szerepét is, mértékük és tanítási módjuk szerint, nagy fontosságot tulajdonítva annak, hogy az egyes szaktanárok működésében összehangzás, kölcsönös támogatás legyen. — Az eddigi gyakorlat szerint valamennyi reáliskola a kormány által kiadott tantervet változatlanul használta. Ezen utasítások kapcsán magam hívtam fel a tanártestületeket, hogy helyi viszonyaik, nevezetesen a tanulók nyelvismerete, előképzettsége vagy a tanártestületek szaki összealakulása szerint az általános tantervet bizonyos határok közt módosítsák, azaz állapítsák meg az általános tanterv alapján és keretén belül helyi tantervüket. A tanártestületek ebbeli szerepüket jól fogták fel, s csak ott tettek módosításokat, hol azt a helyi viszonyok csakugyan kívánatossá tették; e módosításokat magam is a helyi viszonyokhoz képest megfelelőknek találtam. Már a mult évi jelentésemben érintettem a tankönyvek fontosságát s ez irányban való gondoskodásomat. Azóta ezen ügy újabb haladást tett. Figyelmemet a nem magyar nyelvű középiskolákra terjesztettem ki, mert ezeknél nemcsak a tankönyvek tudományos és didacticai becse, hanem politikai helyessége is tekintetbe jő. Nem elegendő tehát e tankönyvek előállítását magán vállalkozókra bízni. A fiumei gymnasium számára a lefolyt évben néhány magyar és olasz szövegű tankönyvet dolgoztattam ki. Ezek után a román és szerb tankönyvek fognak következni, mire nézve készséggel ragadtam meg a M. Tud. Akadémia abbeli ajánlatát, hogy az ily természetű Fekésházy-alap jövedelmei e célra fordíttassanak. A felekezeti középiskolák segélyezésének ügye nagyobb mérvben haladt előre. Az előbbi évnek 20,000 forintra rugó segélyezése a lefolyt évben kétszeresre emelkedett, s a még nagyobb segélyezésre a lépések megtétettek,ú gy hogy már majdnem mindazok a felekezeti középiskolák, melyek állami érdekűek, kellő kifejlesztésüknek néznek eléje. 99*