Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-12 / 50. szám

1578 Azon felekezeti középiskolák irányában pedig, me­lyek állami érdeket nem képviselnek s a törvénynek nem felelnek meg, habár mérséklettel, a törvény köve­teléseit érvényesítettem. Kilenc középiskola megkapta az első megintést, míg mások figyelmeztetést kaplak hiá­nyaik pótlására, minek következménye volt, hogy néhány fenntartó, iskoláját már is rendbe hozta. A magánosok által fenntartott középiskolák ügye is rendeztetett. Három ily középiskolánk van, melyek előbb mind gymnásiumi mind reáliskolai irányban nyilvános­sági joggal bírtak, mi a középiskolai törvénnyel ellentét­ben állott. Ez iskolák nyilvánossági joga egy irányra szoríttatott. A középiskolákat kormányzó tankerületi főigazga­tók a kath. tanitó- és tanítónő-képző tanintézeteket is ve­zették. E teher még a régi időkből maradt rajtuk s fe­lekezeti tekinteteknél fogva mindekkorig viselniök kellett. Minthogy azonban az új középiskolai törvény folytán a főigazgatók teendői fölötte megszaporodtak, s az auto­nom felekezeti középiskolák felügyeletével is őket kelle't megbízni, szükségessé vált most már e tanitó-kép .ő in­tézetek vezetését tőlük elvenni s a tanfelügyelőkre bízni, mint különben is oly dolgot, mely természetszerűleg csakis az utóbbiakra tartozhatik. E változás a lefolyt tanév elejével lépett életbe. Még azon időben, mikor a reáliskoláknál mint új intézmény behozatott az érettségi vizsgálat, célszerűnek találtam a reáliskolai érettségi vizsgálathoz vizsgáló ta­gokul műegyetemi tanárokat is kiküldeni, nemcsak ellen­őrzési szempontból, hanem főleg azért, hogy ezen intéz­ménnyel a középiskola s a főiskola közt élő kapcsolatot létesítsek, hogy t. i. egyrészt a főiskolai tanárok a tapasztaltakhoz képest a középiskolák fejlesztésére nézve a tudományok haladása szerint nézeteiket nekem előad­hassák s az egyes intézetek haladására tanácsiikkal befolyhassanak ; másrészt pedig azért, hogy annak tuda­tát, mit lehet a középiskoláktól kivánni, mennyire kell a főiskoláknak tanításukban a belépő hallgatósághoz leeresz­kedniük, a főiskolára magukkal vigyék s így mindkét intézet feladatának megoldását előmozdítsák. Ez intéz­ményt a lefolyt tanévben a gymnásiumoknál is behoz­tam, mindazonáltal nem általánosan, hanem az intézetek nagy számánál fogva csoportos váltakozással s az itt­ott felmerülő különös érdekek szerint. A gymnásiumok­hoz természetszerűleg tudomány-egyetemi tanárok kül­dettek. Mindezeken kívül a lefolyt tanévben más még spe­ciálisabb jellegű, de nem kevésbé fontos intézkedések is történtek, melyeket ezúttal csak röviden akarok felso­rolni. Brassóban, e város geographiai, ipari és politikai nagy fontosságánál fogva új reáliskola alapíttatott ; a rimaszombati és nyíregyházi gymnásium kiegészíttetett ; a tanulmányi alapból fenntartott miskolci kath. gymná­sium a minorita rendtől átvétetett s világi tanárokkal láttatott el; a pozsonyi községi reáliskolát a város 11,000 frtnyi költséghozzájárulásával az állam ve'.te át; új építkezésele történtek Nyíregyházán és Csabán; új építkezésekre az előmunkálatok megtétettek Szentesen, Jászberényben, Rózsahegyen, Mezőtúron, nagyobb mérvű épületi átalakításra Nagybányán; több községi és feleke­zeti középiskolánál a tanárok száma a középiskolai tör­vény értelmében megszaporíttatott, fizetésük felemeltetett, a tanitézetek felszerelése gyarapíttatott. A szorosan vett oktatás és tanulmányi rendtartás színvonalát emelték a megszaporodott párhuzamos osztályok, a rajzolás, szép­írás és testgyakorlás alól való felmentések szabályozása stb. A tanítás külső tényezőjét, a felszerelést, hivatvák megjavítani a tanácsadás céljából kibocsátott iskolai butortervek (padok, rajzasztalok, szertári szekrények,kisér­leti asztalok, chemiai tűzhelyek) és tornacsarnok tervek. Hogy a külföld is tanulmányozhassa középiskolai tanügyünket s ennek alapján saját hasznunkra is a külföldi szakkörökkel mennél nagyobb érintkezésbe juthassunk, lefordíttattam németre a »középiskolai törvényt®, a »gym­násiumi és reáliskolai tantervet«, a »tankerületi beosz­tást®, a »tankerületi főigazgatók számára kiadott utasí­tást®, a »felekezeti középiskolák meglátogatására kikül­dött miniszteri megbízottaknak adott instructiót«, az »érettségi vizsgálati utasítást«, a »felekezeti középiskolák érettségi vizsgálataihoz kiküldött kormányképviselők ré­szére készült utasítást®, mint oly normativumokat, melyek­ből középiskoláink egész szervezete és eljárása látható. Végül meg kell említenem, hogy a mult évi országos kiállításban a középiskolák is részt vettek, s azon ered­ményekhez képest, melyeket az 1873. évi bécsi kiállítá­son felmutattak volt, tetemes haladást tanúsítottak. Re­ménylem, hogy a legközelebbi országos kiállításon nem­csak ismét nagyobb eredményt fognak felmutatni, hanem a középiskolai törvény által teremtett kötelék alapján nagyobb számban fognak a felekezeti középiskolák is részt venni a versenyben.« TÁRCA. Tanulmány az úri-ima felett. (Folytatás és vége). VII. Es ne vígy minleet kísértetbe, de szabadíts meg a gonosztól. Kedves dolog Isten körében élni, nagy boldogság az ő bűnbocsátó kegyelmét élvezni; de ne feledjük, hogy még mindig körül vesz minket a »világ® és még mindig ott fekszik a bűn, melyet csak az imént sirattunk meg. Jóllehet el vagyunk már ismerve Isten-fiainak, de nem élvezzük még az ő háza biztonságát. Nem tehetünk tehát egyebet, hanem csak ezt mond­hatjuk, így imádkozhatunk : »Vezess uram ! de ne vígy kísértetbe.® És a mint imádkozunk naponként a bocsánatért és mindig csaknem ugyanazon bűnöket találjuk, melye­ket meg kell vallanunk és látjuk, hogyan talál éttárgyat a bennünk lévő rosz, a legkevésbbé várt és legkisebb valószínűséggel birt dolgokban is : gyengeségünk érzete nő és úgy találjuk, hogy az ima nem elégséges szá­munkra, hogy félelmünk nem talált abban elég reményt, gyengeségünk elég erőt. Mint azok, kik engedélyt nyer­tek egy ellenséges országon való átutazásra a veszélyek és kelepcék ezrei között; úgy kell nekünk, az Isten ál­tal gazdagon adott kegyelem engedélyével, keresztül vonulnunk ama téren, mely a jelen pillanat és tökéletes megszabadíttatásunk között fekszik. Félünk kilépni a vi­lág útára, nehogy ruhánk, mely csak az imént tétetett fehérré, ismét beszennyeztessék. A világ nem változott meg, hogy alkalmazkodjék a mi megváltozott helyze­tünkhöz. Most nem akarunk vétkezni, mint előbb tettük, de a világ még mindig kínálja könnyű segítségét, mint tette mindig. Ott vannak előbbi barátaink a bűnben, várva hogy csatlakozzunk hozzájuk ismét; ott vannak előbbi búvó helyeink és régi időszakaink, melyek körénk gyűlnek, régi bűneink ismét találkoznak velünk és jelen­tik, hogy a dolgok készen várnak megint. Felveszik a

Next

/
Oldalképek
Tartalom