Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-12 / 50. szám

Huszonkilencedik évfolyam. 50. sz. Budapest, 1886. december 12. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: IX. ker. Kinizsy-ufca 29. sz. 1. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. fpggT" Teljes számú példányokkal mindig szolgá.lh.atunk. ELOFIZETESI FELHÍVÁS a „PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP" 1887 évi harmincadik folyamára. iElÓflzetési d.ij : Egész évre 9 forint, félévre 4- forint 50 kr., negyedévre 2 forint 25 kr. Az előfizetési pénzeket lapunk kiadó-hivatalába (Kinizsy-lltca 29-dik Szám alatt) kérjük küldeni. Szőts Farkas, főmunkatárs. Dr. Ballagi Mór, laptulajdonos és felelős szerkesztő. Társulati tevékenység az egyházban. A mult heti egyházi élet egyik eseménye a Szt László-társulat jubiláris közgyűlése volt. E'őkelő világiak, nagy számú papság, kath. kisebb egyesületek, csángó-egylet küldöttsége szóval díszes és népes közönség hallgatta végig a társulat nagynevű elnökének tudós megnyitóját és az egyleti titkár jól szerkesztett történeti visszapillantását a társulat 25 évi működésére. Öröm volt látni azt az egyházias buzgóságot, melylyel úgy a gyűlési szereplők, mint a hallgató közönség eltelve látszottak; öröm volt hallgatni a magvas beszédeket, melyeket a társulat vezetői vallásos eszmék védelmére, az egyház dicséretére elmondottak. Még az ^idegen* szemlélőn is eltitkolhatlan öröm érzete vett erőt, annak láttára, hogy e vallástalan kor elhidegült gyermekei mint melegednek föl szívben-lélekben a keresztyén eszmék avatott tolmácsolásán, s hogy a korszellem jpapir-nyelve*, a napi sajtó is, levetkőzve hétköznapi tónusát, >szent beszéd*-re illeszkedik és egy pillanatra a vallás tolmácsa lesz. A katholicizmus, melynél az igehirdetés a templomból a mise által jó formán kiszorult, a társulati zöld asztalok elé állította a szószéket, onnan prédikál híveinek s mint a példák mutatják, nem megvetendő sikerrel. Valahányszor alkalma nyílik rá. sőt nem egyszer maga csinálva az alkalmat, mindig legügyesebb szónokait állítja síkra és szól általok jUrbi et orbi*, híven gondoskodván róla, hogy szavai ne csak a gyűléstermekben hangozzanak el. S ki merné tagadni, hogy a ,néphez szólásának bölcs módja ez? Ki ne látná be, hogy > szónokló és parádés faj*-unk jellem sajátságához való ügyes alkalmazkodás ez ? Hisz mindnyájan tudjuk, mennyire vérünkben van a parádés szónoklás, kivált ha elég változatos a beszéd és nem gyakori az alkalom! A városházi nagy beszéd, melylyel Schlauch püspök a gyűlést megnyitotta, kiváló tartalmánál fogva nemcsak érdekes, hanem elmondója egyéniségénél és az elmondás körülményeinél fogva rendkívül tanulságos is. Rám nézve főként abban rejlett a beszéd vonzó ereje, hogy látnom lehetett, mint erőlködik a nagynevű főpap az egyházában szokássá volt >

történet-csinálás* modorában megcáfolni a középkorról való egyetemes 99