Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-01-31 / 5. szám

76 PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP. 14 2 használni vagy ártani tudnak, egyházi javadalmak vagy egyszerűn azok megigérése alakjában, egészen le a császári kapusig. Különben az Aleander által a pápának ajált emberi eszköz üdvös hatását a császár is ismerte, mert egyik tanácsosát Armstorfifot és gyóntató atyját Glapiót Huttenhez Ebernburgba küldötte, hogy neki 400 forint évpénzt ajánljanak fel. És csakugyan ez emberi eszköz jó hatásúnak mutatkozott, mert Hutten egy alattvalói levelet irt a császárnak, melyben mindazonáltal a pápai követeket keményen megtámadta.1

) Az események e ponton állottak Wormsban, midőn megjött a hir, hogy Luther pár nap múlva megérkezik. E hir nagy népcsődületet okozott, a mi a császár tanácsosait aggodalomba ejtette. A tanácsosok azon része is, mely Chiévres véleményét osztotta, hogy az egész Luther-féle ügynek, könnyen végét lehet szakítani, gondolkozóba esett. Különben is megbánták már a Luther meghívását, minthogy a gyanú, melyszerint a pápa Franciaországgal szövetkezett, alaptalannak bizonyult. A szükségben aztán a pápai követekhez, Caracciolohoz és Aleanderhez fordultak a császári tanácsosok tanácsért. Ezek aztán tanácsolták, hogy a császár csak a lehető legnagyobb titokban engedje meg Luthernek a városba lépést, aztán szállást neki a császári palotába adjon, hogy egy gyanús ember se tanácskozhassék vele, s továbbá, hogy csak egyszerűn hallgassák ki, a nélkül, hogy vitatkozásba bocsátkozzanak vele. A császár megígérte, hogy a szerint fog eljárni. Mégis másnap azt keHett hallani a pápai követeknek, hogy Luther rendtársainál, az augusztiniánusoknál fog lakni, a kikről pedig bejelentették Caracciolonak, hogy osztják a Luther tévedéseit, a mennyiben csak a hit elleni tételeit kívánják Luthernek vissza vonatni, de nem a pápai hatalom ellen intézett támadásait. A pápai tekintély épségben tartása pedig a fődolog volt a pápai követeknél, ugy hogy a mellett a hit dolga még másod sorban sem állott, ezért nemcsak újólag kérést intéztek a császárhoz Luther elszállásolása tekintetében, hanem Aleander a császár gyóntató atyjával és a császári titkos tanácscsal még külön értekezletet is tartott a pápai tekintély épségben tartása tekintetében. A pápai követek még azonfelül annyira gondosak voltak, hogy a császárt még arra is kérték, hogy ne engedje meg Luther kísérőinek a városba lépést, minthogy azok, mint Luther pártfogói, ki vannak közösítve.2

) Azonban valószínűleg a császári tanácsosok határozatlansága következtében a pápai követek e tanácsai végrehajtás nélkül maradtak. Luther hirtelen megérkezése Wormsban aztán megelőzte azok keresztül vitelét. Luther Wormsban. 1521 április 16-án egy kedden, délelőtt tiz órakor érkezett Luther Wormsba. A bevonulás egészen ünnepélyes volt. A szekér előtt lovagolt a császári herold a birodalmi sascímerrel sajátságos öltözetben és szolgája, a szekér után pedig Justus Jónás és szolgája. Sok nemes ment ki elejébe és ugyancsak a szászok közül Bernhard von Hirschfeld, Johann Schotte, Albrecht von Lindenau hat lóval és sok udvari ember is. Több mint két ezer ember kísérte szállására.3

) Mint Fürstenberger a frankfurti követ irja: »Jóllehet evés közben volt, mégis alig *) Aleander levele április 5-ről és 15-ről. Glapio tehát Hutten lekenyerezése végett volt Ebernburgba, a midőn Bucert onnan Lutherhez küldötte. a) Az egész szakasztás Aleandernek április 13-ikán irt leveléből. 3) Veit Warbeck levele Johann von Sachsenhoz 1521 ápr. 16. hogy Sturm a tornyon a trombitába futt, annyi nép futott össze, hogy az egy csoda volt.« Luther egyenesen a szász választó lakására hajtatott, ki őt két udvari nemesének Friedrich von Thun nak és Philipp von Feilitschnak szobájába rendelte, kik a johanniták kolostorában laktak, hol Ulrich von Pappenheim, a birodalmi erbmarschall is lakott.1

) Még azon nap többen meglátogatták őt a fő és közép nemességből.2

) A pápai követekre nézve nagyon alkalmatlan volt Luther megérkezte, de ha már egyszer ott volt, igyekeztek legalább minél hamarább elbánni vele. Bizonyára Luther iránt oly tüntetőleg nyilvánított nagy rokonszenv sem tetszett nekik. Másnap, április 17-ikén, szerdán, már kora reggel a császári palotába sietett Aleander, hol még mindenkit a legteljesebb határozatlanságban talált. Aleander aztán kivitte, hogy a kurfürstek délután két órára a császárhoz hívassanak, a többi fejedelmek és rendek pedig délután négy órára, valamint Luther is. Azt is kikötötte Aleander, hogy Luthert csak egyszerűn kérdezzék meg s az csak a feltett kérdésekre, melyeket ő formulázott, feleljen ; és azután a legjobb reményeket táplálta a nap sikere iránt, midőn a kérdéseknek a gyűlés előtt Luther elé adásával a trieri officialis generális, Johann Eck, (egy ember, mint Aleander Rómába irja, ki már Trierbe jó szolgálatokat tett neki és ki vele ugyanazon házban lakik), bízatott meg,3

) — a szász kurfürst ellenére, ki azt akarta, hogy a császár gyóntató atyja tegye fel a kérdéseket.4

) A birodalmi gyűlés elé idézést az erbmarschall, Ulrich von Pappenheim, vitte meg Luthernek és a kijelölt órában ugyancsak ő és a birodalmi herold, Caspar Sturm, jöttek Luther után és vezették a nagy tömeg miatt, mely a püspöki palotához (hol a császár lakott s hol a gyűlések is tartattak) vezető utat elállta, a kolostor kertjén keresztül és rejtett lépcsőkön a kihallgató terembe.5

) (Folyt, köv.) Rákosi György. BELFÖLD. Püspöki látogatás 1886-ban. A Felső-Baranyai egyházmegye lelkipásztoraihoz.*) Nagytiszteletü és tisztelendő társak ! Zsinati törvényeink 138. §. a) pontjának hódolok, midőn az abban elrendelt s a mult évben az alsó-baranya-bácsi egyházmegyén kezdett (és abban be is fejezett) püspöki látogatásaimat — ha Isten életemnek és egészségemnek kedvez — ez évben is folytatni szándékozom és pedig egyházmegyéink sorrendjén a felső-baranyai egyházmegyében. Nem csak mert egyházmegyéink szokott sorrendje ') Spalatini Annales. 2) Fürstenbergernek már többször emiitett tudósításai, 3) Aleander levele április 17. 4) Spalatini Annales. 5) Acta Reverendi stb. teljesen e forrást használtuk a birodalmi gyűlésen történt beszédekre nézve, minthogy azok az eredetiség bélyegét viselik magukon, a mit a többi forrásokkal is ellenőrizhetünk, csakkogy ezek a beszédeket nem adják ily tökéletesen. E forrás mindenkire nézve hozzáférhető, megjelenvén. Dr. Henricus Schmidt: >D. M. Lutheri opera latina varii Argumenti stb.« cimű művében. *) Püspökünk a mult évben az Alsó-Baranya-bácsi egyházmegyén kezdett canoni látogatását ez évben a felső-baranyai egyházmegyében szándékozván folytatni, ennek lelkipásztoraihoz a fenntebbi körlevelet bocsátotta ki, melynek azonban csak bekezdő és befejező részét közöljük, mivel a levél lényeges része tulajdonkép a mult évinek ismétlése. Szerit.