Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-01-31 / 5. szám

76 PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP. 14 2 használni vagy ártani tudnak, egyházi javadalmak vagy egyszerűn azok megigérése alakjában, egészen le a császári kapusig. Különben az Aleander által a pápának ajált em­beri eszköz üdvös hatását a császár is ismerte, mert egyik tanácsosát Armstorfifot és gyóntató atyját Glapiót Hut­tenhez Ebernburgba küldötte, hogy neki 400 forint év­pénzt ajánljanak fel. És csakugyan ez emberi eszköz jó hatásúnak mutatkozott, mert Hutten egy alattvalói levelet irt a császárnak, melyben mindazonáltal a pápai követe­ket keményen megtámadta.1 ) Az események e ponton állottak Wormsban, midőn megjött a hir, hogy Luther pár nap múlva megér­kezik. E hir nagy népcsődületet okozott, a mi a császár tanácsosait aggodalomba ejtette. A tanácsosok azon ré­sze is, mely Chiévres véleményét osztotta, hogy az egész Luther-féle ügynek, könnyen végét lehet szakítani, gon­dolkozóba esett. Különben is megbánták már a Luther meghívását, minthogy a gyanú, melyszerint a pápa Fran­ciaországgal szövetkezett, alaptalannak bizonyult. A szük­ségben aztán a pápai követekhez, Caracciolohoz és Ale­anderhez fordultak a császári tanácsosok tanácsért. Ezek aztán tanácsolták, hogy a császár csak a lehető legna­gyobb titokban engedje meg Luthernek a városba lépést, aztán szállást neki a császári palotába adjon, hogy egy gyanús ember se tanácskozhassék vele, s továbbá, hogy csak egyszerűn hallgassák ki, a nélkül, hogy vitatko­zásba bocsátkozzanak vele. A császár megígérte, hogy a szerint fog eljárni. Mégis másnap azt keHett hallani a pápai követeknek, hogy Luther rendtársainál, az auguszti­niánusoknál fog lakni, a kikről pedig bejelentették Carac­ciolonak, hogy osztják a Luther tévedéseit, a mennyi­ben csak a hit elleni tételeit kívánják Luthernek vissza vonatni, de nem a pápai hatalom ellen intézett támadá­sait. A pápai tekintély épségben tartása pedig a fődo­log volt a pápai követeknél, ugy hogy a mellett a hit dolga még másod sorban sem állott, ezért nemcsak újó­lag kérést intéztek a császárhoz Luther elszállásolása te­kintetében, hanem Aleander a császár gyóntató atyjával és a császári titkos tanácscsal még külön értekezletet is tartott a pápai tekintély épségben tartása tekinteté­ben. A pápai követek még azonfelül annyira gondosak voltak, hogy a császárt még arra is kérték, hogy ne en­gedje meg Luther kísérőinek a városba lépést, mint­hogy azok, mint Luther pártfogói, ki vannak közösítve.2 ) Azonban valószínűleg a császári tanácsosok hatá­rozatlansága következtében a pápai követek e tanácsai végrehajtás nélkül maradtak. Luther hirtelen megérke­zése Wormsban aztán megelőzte azok keresztül vitelét. Luther Wormsban. 1521 április 16-án egy kedden, délelőtt tiz órakor érkezett Luther Wormsba. A bevonulás egészen ünne­pélyes volt. A szekér előtt lovagolt a császári herold a birodalmi sascímerrel sajátságos öltözetben és szolgája, a szekér után pedig Justus Jónás és szolgája. Sok ne­mes ment ki elejébe és ugyancsak a szászok közül Bern­hard von Hirschfeld, Johann Schotte, Albrecht von Lin­denau hat lóval és sok udvari ember is. Több mint két ezer ember kísérte szállására.3 ) Mint Fürstenberger a frank­furti követ irja: »Jóllehet evés közben volt, mégis alig *) Aleander levele április 5-ről és 15-ről. Glapio tehát Hutten lekenyerezése végett volt Ebernburgba, a midőn Bucert onnan Luther­hez küldötte. a) Az egész szakasztás Aleandernek április 13-ikán irt leveléből. 3) Veit Warbeck levele Johann von Sachsenhoz 1521 ápr. 16. hogy Sturm a tornyon a trombitába futt, annyi nép futott össze, hogy az egy csoda volt.« Luther egyenesen a szász választó lakására hajta­tott, ki őt két udvari nemesének Friedrich von Thun nak és Philipp von Feilitschnak szobájába rendelte, kik a johanniták kolostorában laktak, hol Ulrich von Pap­penheim, a birodalmi erbmarschall is lakott.1 ) Még azon nap többen meglátogatták őt a fő és közép nemességből.2 ) A pápai követekre nézve nagyon alkalmatlan volt Luther megérkezte, de ha már egyszer ott volt, igye­keztek legalább minél hamarább elbánni vele. Bizonyára Luther iránt oly tüntetőleg nyilvánított nagy rokonszenv sem tetszett nekik. Másnap, április 17-ikén, szerdán, már kora reggel a császári palotába sietett Aleander, hol még mindenkit a legteljesebb határozatlanságban talált. Aleander aztán kivitte, hogy a kurfürstek délután két órára a császárhoz hívassanak, a többi fejedelmek és rendek pedig délután négy órára, valamint Luther is. Azt is kikötötte Aleander, hogy Luthert csak egysze­rűn kérdezzék meg s az csak a feltett kérdésekre, me­lyeket ő formulázott, feleljen ; és azután a legjobb remé­nyeket táplálta a nap sikere iránt, midőn a kérdéseknek a gyűlés előtt Luther elé adásával a trieri officialis ge­nerális, Johann Eck, (egy ember, mint Aleander Ró­mába irja, ki már Trierbe jó szolgálatokat tett neki és ki vele ugyanazon házban lakik), bízatott meg,3 ) — a szász kurfürst ellenére, ki azt akarta, hogy a császár gyóntató atyja tegye fel a kérdéseket.4 ) A birodalmi gyűlés elé idézést az erbmarschall, Ulrich von Pappenheim, vitte meg Luthernek és a kije­lölt órában ugyancsak ő és a birodalmi herold, Caspar Sturm, jöttek Luther után és vezették a nagy tömeg miatt, mely a püspöki palotához (hol a császár lakott s hol a gyűlések is tartattak) vezető utat elállta, a kolos­tor kertjén keresztül és rejtett lépcsőkön a kihallgató terembe.5 ) (Folyt, köv.) Rákosi György. BELFÖLD. Püspöki látogatás 1886-ban. A Felső-Baranyai egyházmegye lelkipásztoraihoz.*) Nagytiszteletü és tisztelendő társak ! Zsinati törvényeink 138. §. a) pontjának hódolok, midőn az abban elrendelt s a mult évben az alsó-bara­nya-bácsi egyházmegyén kezdett (és abban be is fejezett) püspöki látogatásaimat — ha Isten életemnek és egész­ségemnek kedvez — ez évben is folytatni szándékozom és pedig egyházmegyéink sorrendjén a felső-baranyai egy­házmegyében. Nem csak mert egyházmegyéink szokott sorrendje ') Spalatini Annales. 2) Fürstenbergernek már többször emiitett tudósításai, 3) Aleander levele április 17. 4) Spalatini Annales. 5) Acta Reverendi stb. teljesen e forrást használtuk a birodalmi gyűlésen történt beszédekre nézve, minthogy azok az eredetiség bélye­gét viselik magukon, a mit a többi forrásokkal is ellenőrizhetünk, csakkogy ezek a beszédeket nem adják ily tökéletesen. E forrás min­denkire nézve hozzáférhető, megjelenvén. Dr. Henricus Schmidt: >D. M. Lutheri opera latina varii Argumenti stb.« cimű művében. *) Püspökünk a mult évben az Alsó-Baranya-bácsi egyházmegyén kezdett canoni látogatását ez évben a felső-baranyai egyházmegyében szándékozván folytatni, ennek lelkipásztoraihoz a fenntebbi körlevelet bocsátotta ki, melynek azonban csak bekezdő és befejező részét közöl­jük, mivel a levél lényeges része tulajdonkép a mult évinek ismétlése. Szerit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom