Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-11-14 / 46. szám

1029 ' PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 560 riendorfi (Berlin közelében) lelkész volt, ki nagy hatást keltő értekezést tartott »Á német protestántizmus Rómá­hoz való viszonyáéról, melynek rezolucióit a gyűlés egy­hangúlag elfogadta. Ezek s érint : A német »Protestáns­egylet* bár mélyen óhajtja, hogy minden katholikus honfitárssal őszinte békességben éljen, még sem hallgathatja el, hogy a jelenlegi római pápaság a jezsuiták által kor­látlan hatalomra (infallibilitas) emelve, jezsuita elveknek (syl'abus) hódolva, a jezsuiták érdekének (világuralom) szol­gá'atában állva, nem békességre, hanem háborúra törekszik. Ezért Németország minden protestánsának szent köteles­sége, hogy a veszélyeztetett prot. szabadság érdekében bát­ran és férfiasan kiálljon s közelebbről az egyesület e közös cél elérésére kész az evang. egyház más irányaival is szövet­ségre lépni, t Azután Schroeder elnök értekezett »A német protestántismusnak az államhatalomhoz való viszonyáról*, azon tendenciával, hegy részben a Hammerstein-féle javas­lat értelmében, részben azt kiegészitőleg az evarg. egy­háznak nagyobb önhatósági jog és szabadság adassék. Az értekezés tételeit szintén egyhangúlag elfogadta a közgyűlés. Érdekes szabad előadások tartattak a másnapi esti gyűlésen, mely nagyon látogatott volt. Hilzig mann­heimi lelkész a Prot. egyletnek az evang. egyházban és az unióhoz való állásáról tartott heves beszédet, éles szavakban panaszolva föl, hogy a »hivatalos egyház* a Protestáns egyletet »elfajult gyermek*-ének tekinti, a helyett hogy »reményének nézné; hogy e mostoha bánásmód a porosz udvari theologiától származik, mely elölni szeretné mindaron theologiát, mely nem a »ber­lini udvari szabók* által csinált három gombos (inspiratió, csuda és Krisztus istensége) köpenyben* jár. Pfleiderer berlini tanár tárgyilagos meggyőző beszédben mutatá föl a róm. katholicizmus scholastikus theologiája és a modern tudomány közötti különbséget, reményét fejezve ki a fölött, hogy a pápa által most nagy erélylyel pro­tegált Aqu. Tamás fölött nem sokára diadalt aratand az igazi tudományossággal karöltve haladó protestáns theologia. Götting a jezsuiták ellen mondott talpra esett beszédet, kimutatva, hogy a >Jézus-társasága még roszabb, mint a híre*. Végül Klapp lelkész erőteljes beszédben a »Congregatio de propaganda fide« szervezetét és lázas tevékenységét ismerteté, felhíva az egyesület tevékeny­ségét a kath. >lélekhajhászat« ellensúlyozására. Lang Henrik emlék-szobrának leleplezése a Zü­rich városi központi temetőben a mult hónapban prot. egyszerűséggel és bensőséggel ment véghez. A szobor költségeit egy bizottság gyűjtötte össze Lang híveinek és tisztelőinek adakozásából, maga a szobor Bösch szob­rász sikerült műve. Az ünnepélyen megelőző l<arének után Wissmann lelkész tartott beszédet, ékes szavakl al jel­lemezve Lángot mint a vallási szabad gondolkozás apos­tolát, s bizonyítgatva, hogy mennyire méltán viselte a zürichi Szent Péter-templom lelkészségét az a férfi, kit bár ellenfelei hitetlennek tartanak, de ki magát életében szónoklataiban és irataiban valóban méltóvá tevé az ön­maga-választotta apostoli jelszóra, mi most szobrát is díszíti : »Hittem és azért szólottam*. Kambli szentgal­leni lelkész fejezte ki lelkes szavakban Szentgallen gyüle­kezetének üdvözletét, hol Lang zürichi működése előtt 15 évig lelkészkedett, beszéde további részében megkapó vonásokkal rajzolván Lang egyéniségét, működését és és hatását. Az ünnepély végeztével a tisztelők bankettre gyűltek, melyen L. műveinek a nép számára való olcsó kiadása és terjesztése is szőnyegre került. »A fürdőhelyeken német-protestáns istenitiszte­letet létesítő egyesület«, rrely a mult évben alakult, most adta ki első évi jetentését, melynek következő pontjai az érdekesebbek. Megszabta működési módját és beosz­totta a gyógyhelyeket. I. Téli állomások, melyek téli idő­ben látandók el : Olaszország és Tyrol klimatikus gyógy­helyei. 2. Tavaszi és őszi állomások a felső-olaszországi tavak környéken. 3. Nyári állomások az osztrák Alpok területén. 4. Tengeri-fürdő állomások Belgiumban és Hol­landiában. 5. Németország kath. vidékein eső fürdői ál­lomások. Az egyesület kezdeményezésére és támogatá­sával mostantól kezdve német-protestáns istenitisztelet fog tartatni: Ospedaletiben (a Riviéra mellett), Menaggio­ban (a Como mellett), Arco-ban (Déli-Tyrolban), Eal­kensteinban (Tannus ban), s ezeken kivül lépések tétet­tek még számos gyógyhelyeken istenitisztelet tartására. Már régebben van prot. kultusz berendezve: Cannes, Nizza, Mentone, San Remo, Genua, Pallanxa, Florenz, Róma, Nápoly, Meran, Gastein, Franzensbad, Marienbad, Karlsbad, Scheveningen fürdő- és gyógyhelyeken. Az egyesület közgyűlése Wilhelmshőhen tartatott, melyen a volt tisztviselők, nevez, gróf Bismark—Bohlen elnökké, Bernus helyetes elnökké stb. ismét megválasztattak. A mult évi bevétel állott: 10,796 Mk. adományból és 3087 Mk. tagsági díjból. A jövedelmek fokozására, hogy a ne­mes célt elérhessék, több gyakarlati indítványt tettek. A belmissziói tevékenységre Németországon évről­évre nagyobb gond fordíttatik különösen egyesületi úton. A német belmissziói egyesületek az idén Boroszlóban tar­tották meg 24-ik congressusokat, melyen a nagyfontos­ságú ügy érdekében értékes beszédek és figyelemreméltó határozatok hozattak. Ez utóbbiak között három pont bir egyetemesebb érdekkel, u. m. a ker. sajtó, a vasárnap megszentelése és az egyházi orgánumok viszonya a belmisz­szióhoz. A sajtóra nézve kimondatott, hogy ne csak val­lásos népiratokdX terjeszszenek, mint eddig tevék, hanem a műveltebb osztálynak való vallásos iratokat is, melyek számára a közönséget a felolvasások által kell előkészíteni. E végből a belmissziói egyesületeket minden nagyobb helyeken felolvasások rendezésére kötelezték. A vasárnap megszentelésére törvényhozási intézkedés tételét sürget­ték. Az egyházi orgánumok, különösen a helyi egyház­tanácsosok felhivattak, hogy az egyházközség vallás-er­kölcsi életére szigorúan felvigyázzanak, a szegény-ügyet gyülekezetenként szervezzék, nagy helyeken az ugynev. városi missziót megindítsák. Végre a congressus azt is kimondotta, hogy a belmissziói egyesületek hassanak oda, hogy a hol eddig ily társulatok nem voltak, jövőre fel­állíttassanak. Talán e határozatnak ís része van abban, hogy a nürnbergi belmissziói egyesület legközelebbi gyű­lésében egy »Országos Bayor belmissziói egyesület« szer­vezését indítványozta, melynek megalakulásához erős reményt kötnek. A vasárnap megünneplése Hollandiában. A né­metalföldi törvényhozás elé az igazságügyminiszter legkö­zelebb törvényjavaslatot terjeszt, mely egy 1815-ki tör­vényt módosítva, a vasárnap megülését szabályozza. Az új javaslat szerint vasárnapon a nyilvános munkák és az utcai kereskedés tiltva van. A gyárak szünetelni tar­toznak. Szeszes italokat csak déli 12 óra után szabad árulni. Sz. F. IRODALOM. A »Vén diak vagy Mike úr* című, 6—7 nyomatott ívnyi >furcsa vitéz versezet*-nek tizenkét énekben, me­lyet Szabó Nándor kis- oroszi-i (Pestmegye u. p. Duna-Bogdány) reform, lelkész írt és ad ki az először október végére hirdetett előfizetési határidőre meghosszabíttatott

Next

/
Oldalképek
Tartalom