Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-01-03 / 1. szám

T3 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. ÍJ jegyzéshez az is hozzá csatoltatott hogy: ^Huic desiderio numquam satisfactum videtur.* Hogy eme másik rész mit tartalmaz, a kézirat azt is megmondja. A három első könyv után ugyanis közölve van egy tartalomjegyzék is ezen felirattal: jComplectitur res Ecclesiae in Transylvania et Hungaria a Compositione Szathmariensi ad praesens usque tempus.* A negyedik könyvben tehát elő van adva a Szathmáron kötött béke után következett idők története. A 16 fejezetnek — melyekre ez utóbbi könyv fel van osztva — címei is közölve vannak. A kézirat könyvtárba lett elhelyezése után így látszik még egyszer megfordult valakinek kezében. Ugyanis 1768-ban hozzá csatoltatott a Magyarország s Erdélyből Leidenben tanult ifjak névsora 1784-ig De ez aztán az utolsó évszám, a mikor a Codex holléte még tudva volt. Körülbelül 100 évvel azután 1884-ben Leidenben időzött egy magyar, Szalay Károly, ki miután theologiai tanulmányait Sárospatakon bevégezte, Hollandiába jött, hogy itt előkészítse magát valamely tudományos állásra honában. Az egyetemi könyvtárban tett kutatásai közben sikerült neki Bod Péter munkáját a könyvek jegyzékében felkutatni. O ismerte nem csak a mű szerzőjének Magyarországban s Erdélyben tisztelt nevét, hanem tudomással birt a kézirat elveszéséről is, s elképzelhető mily nagy volt meglepetése s öröme, midőn a hatalmas fóliánst legelőször kezébe vette. A kézirat alapos megvizsgálása megerősité feltevésében. A mű, mint gróf Mikó néhány töredék s másolat alapján mondá, csakugyan ^a legrit1

ább és legbecsesebb adatok tárháza a magyarországi s erdélyi egyházak történetére nézve/ Nem csodálhatjuk, ha feltámadt lelkében azon hő óhajtás, hogy: vajha valahára a mű kiadása megvalósítható volna. Enemű kérelmével alólirotthoz fordult. Azonban még mindig számos nehézségek fordultak elő, annyival inkább mivel Szalay ur nem sokára ezután visszatérvén hónába, nem számíthattunk az ő közreműködésére a terjedelmes s nehéz munka keresztül vitelénél. Midőn pedig nemsokára ezután ugyan ő általa Magyarországban s Erdélyben köztudomásúvá lett, hogy a Bod Péter nagy müvének eredeti kézirata megtaláltatott, az ügy általános figyelem s érdeklődés tárgyává lett. Dr. Kovács Ödön nagy-enyedi académiai tanár, ki egykor szintén a leideni egyetem jeles tanítványa volt, a ^Protestáns egyházi és iskolai lappban egy cikket tett közzé általános érdeklődés teremtés s a kézirat kiadására való előfizetések megindítása céljából. Erre aztán több oldalról jött felelet, mely csak fokozta az érdeklődést. Midőn a közfigyelem ily módon ismét a Bod Péter művére irányittatott, utána néztek a mű még netalán meglevő másik részének is s igy tudták meg a gr. Mikó feljegyzése nyomán, hogy a 4-dik könyv a kolozsvári egyetem könyvtárában őriztetik. Most tehát a mű teljes egészében napvilágot láthat. A Magyarországból jött gyakori felszólításnak engedve, elhatározta végre magát alólirott az E. J. Brill könyvkiadó céggel együtt, minden lehető kísérlet megtételére a kiadás keresztülvitelét illetőleg. Az újonnan felvett negyedik könyv által a mű terjedelme szinte megkétszerődött, mivel az utóbbi egy magában is majdnem oly nagy, mint a más három együttvéve. A Brill cég számítása szerint a teljes mű, kimerítő Indexxel együtt, 100 nagy nyolcadrét alakú ívet fog kitenni, ívét 16 lappal számítva. Két nagy kötetben fog megjelenni, mindenik körülbelől 800 lapra terjedve, s előfizetési ára 18 o. é. frt. Alólirott magára vállalja a kiadás vezetését s felülvizsgálását, mig Szalay ur, ki Hollandiába visszajovend, a kézirat sajtó alá rendezését s a nyomtatási hibák kijavítását fogja gondozni. A leideni könyvtár igazgatója dr. W. N. du Rieu ismert szolgálatkészségével szívesen rendelkezésünk alá bocsátotta a kéziratot, s a negyedik könyvet Kolozsvárról azonnal átküldik Leidenbe, mihelyest a kiadás tervéhez a kivitel biztos tudatával hozzá foghatunk. Felhívjuk azért e vállalat iránt való érdeklődésre a tudomány minden igaz barátját s kiváltképen azokat, kiknek a protestantismus felvirágzása szivükön fekszik. Bármily nagy legyen is a Magyarországból s Erdélyből várható előfizetők száma, mindazáltal ez nem leend elegendő a nagy költséggel járó mű kiadási szükségleteinek fedezésére. Méltán megvárható azért, hogy a történeti tudományok egy ily rendkívül fontos kiegészítő része, más országokban is kellő érdeklődést s pártfogást fog ébreszteni s különösen azok, kik előtt a protestantismus történetének ismerete nagyfontosságú: reméljük szívesen nyújtanak segédkezet e nagyrészben ismeretlen történelmi mű napfényre hozatalában. Különösen megvárható ez hazánktól. Azon óhajtásra, mely a mult század közepe tétjein egy magyar tudós édtal előbb a leideni majd a grönningai egyetemhez intéztetett, de a melynek teljesítésére, az akkori körülmények kedvezőtlenek valának; azon kérelemre, mely most harmadízben intéztetik hozzánk Magyarorszéigból hitrokoni bizodalommal, a mikor mi is tulajdonképpen csak most kezdjük sejteni, hogy mily nagybecsű kincsnek vagyunk birtokéiban ezen kézirat bírása édtal, az öle tudományos s egyházi életöket illetőleg, melynek kiadása által egy rég óhajtott céljok éretnék el; most ismét