Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-10-24 / 43. szám

1267 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISICOLAÍ LAP. 12G8 Az ev. ref. egyház egyetemes konventje. Ez alkalommal a dunántúli egyházkerületnek s ebben a kerületi főiskolájáról hires szép múltú Pápa városának jutott a szerencse, hogy ev. reformált egyházunknak az egyetemes konventre egybegyűlt legkiválóbb férfiait kebelében üdvözölhesse. A konventi tagok zöme f. hó 17-dikén vasárnap érkezett körünkbe, kiváló szívességgel s nagy lelki örömmel fogadtatva nemcsak a vendéglátó dunántúli egyházkerület és a pápai ev. ref. egyház vezérférfiai és képviselői által, de általában Pápa városának minden rendű, rangú és felekezetű lakosságától. A konvent rendes ülése f. hó 18-adikán délelőtt 11 órakor vette kezdetét. Az egyházi elnöki széket Kun Bertalan tiszáninneni püspök foglalta el, a világi elnökséget Vályi János tiszántúli egyházkerületi gondnok vitte, mivel nemcsak egyházunk köztiszteletben álló nestora báró Vay Miklós ő excellentiája volt betegsége által akadályozva mindnyájunk nagy fájdalmára a konvent ülésein való részvételben, hanem Tisza Kálmán és báró Kemény Gábor főgondnokainkat is távol tartotta a konventi tárgyalásoktól másnemű halaszthatatlan elfoglaltatásuk. Egyházi elnök megnyitó imája és rövid beszéde után, melyben üdvözölve a konvent tagjait, kifejezést adott a báró Vay Miklós távolléte folytán általánosan érzett sajnálkozásnak és őszinte részvétnek, Beöthy Zsigmond indítványára az elnökség az egyetemes konvent tagjainak üdvözletét a távollevő nagy férfiú részére távirat útján tolmácsolta. Majd a tagok névsorának felolvasásával és igazolásával a megalakulás fejeztetett be. Jelen voltak: Dunamellékről: Szász Károly püspök, Sziládi Áron, Baksai Sándor, Filó Lajos, gróf Tisza Lajos főgondnok, Szilágyi Dezső, Kerkapoly Károly, dr. Ballagi Mór. Dunántúlról: Pap Gábor püspök, Csonka Ferenc, Körmendi Sándor, Beöthy Zsigmond, Véghely Dezső, Molnár Béla. Tiszamellékről: Kun Bertalan püspök, Fejes István, Makai Dániel, Mocsári Lajos, Lükő Géza. Tiszántúlról: Révész Bálint püspök, Kiss Áron, Szabó János, Tóth Sámuel, Széli Kálmán, Vállyi János főgondnok, Ritook Zsigmond, gr. Ráday Gedeon, gr. Degenfeld József, György Endre. Erdélyből: Szász Domokos püspök, Szász Gerő, Benkő János, dr. Kovács Ödön, Jenei Viktor és Szász Béla. Jegyzőkül megválasztattak : Tóth Sámuel, dr. Kovács Ödön, Ritook Zsigmond és Szász Béla. Olvastatott a tiszántúli ev. ref. egyházkererületi közgyűlés több tagjának f. évi május hó 5-én kelt s a konvent elnökségéhez intézett kérvénye, melyben nevezett egyházkerületnek azon, folyamodók által nem helyeselt eljárása alkalmából, hogy a konventi tagok nem az egyes presbyteriumok, hanem az egyházkerületi közgyűlés által választattak meg, az egyetemes konventet annak eldöntésére kérik, hogy vájjon a konventi tagok az egyházi törvények szerint választhatók-e az egyházkerületi közgyűlés által ? Dacára, hogy e kérvény ügyében már a nyilvános ülést megelőzőleg zárt értekezlet is tartatott, az e napi ülés legnagyobb részét elfoglalta az e tárgy felett kifejlett hosszadalmas vita. Csak a főbb nézeteket említve meg : Beöthy Zsigmond nem tartja tárgyaihatónak e kérvényt, mert az nem az illető egyházkerület által terjesztetett fel (amint azt a 61-dik § e) pontja határozottan előírja); Fejes István szerint a kérvényben törvénymagyarázatra van a konvent felszólítva, ami pedig csakis a zsinatnak van jogában; ennélfogva ő e kérdést a következő zsinat tárgyai közé óhajtja előjegyeztetni; Szász Károly napirendre kiván térni a két szónok által hangoztatott mindkét indok alapján ; Kerkapoly nem óhajtja a 61. § e) pontjának egész rideg alkalmazását egyesek kérvényezési jogát minden esetben megtiltani. Mocsáry Lajos hosszasan fejtegetvén, hogy az egyházi törvényekben nyilván ki van az mondva, hogy a konventi tagok az egyes presbyteriumok által választassanak és így e szerint itt nem törvénymagyarázatról, hanem törvény alkalmazásáról lehet szó, felhivandónak véli a kerületet, hogy konventi tagjainak népképviseleti alapon történendő megválasztásáról mielőbb intézkedjék. Filó Lajos elismeri, hogy a konventi tagok egyforma módozatok szerinti választása felettébb kívánatos, de elismeri azt is, hogy az egyházi törvényekből mind a kétféle választási módozat mellett lehet érveket találni: a következő zsinat teendőjének tartja, hogy ez ügyben félre nem érthető novelláris intézkedésével az egyöntetűséget létrehozza. A vita befejezése után a Beöthy és F'ejes indítványai kisebbségben maradván; 20 szavazattal a Szász Károly indítványát fogadta el, melyszerint: mivel a szóban levő kérvény nem az illető egyházkerület közgyűlése által terjesztetett fel s mivel benne a konvent hatáskörét túlhaladó törvénymagyarázatot kérnek : az egyetemes konvent felette napirendre tér. A konventi tárgysorozat felolvastatván, némely tárgyak az illető bizottságokhoz utasíttattak, mely bizottságok a f. hó 19-én tartott második ülésben alakultak meg, a következőleg: Közigazgatási bizottság: Elnök Vályi János, előadó Fejes István. Közjogi bizottság : Elnök Kerkapoly Károly, előadó dr. Jenei Viktor. Iskolaügyi bizottság : Elnök Szász Károly, előadó dr. Kovács Ödön. Misszióügyi bizottság: Elnök Tisza Lajos, előadó Körmendi Sándor. Egyetemes nyugdíjalap bizottság : Elnök Kerkapoly, előadó Széli Kálmán. A konventi biróság tagjainak száma 21-ben állapíttatott meg, bele értve a két elnököt. A 19 tagra elrendeltetvén a titkos szavazás, a következők lettek a legfőbb biróság tagjaiul elválasztva s egyszersmind fel is esketve: Révész B., gr. Degenfeld, Tóth Sámuel, Kerkapoly, gr. Tisza L., Csonka F., Véghely D., Fejes I., Vályi J., Ritook Zs., Szabó J., dr. Kovács Ö., Filó L , Beöthy Zs., Szilágyi D., Lükő F., Jenei Viktor, Szász Domokos és Sziládi Áron. Ezután a közalapi végrehajtó bizottság s ezzel kapcsoltban a három tagu ellenőrző bizottság jelentései a'apján a közalap nagyfontosságú ügyének tárgyalása kezdetett meg. A Jordán-féle hagyaték ingatlanának eladása elhatároztatott, a kivitel módozatának megjelölése egy kisebb számú küldöttségre bizatván. Igen hosszas vitatkozást keltett fel a közalap javára tett alapítványok kérdése, hogy t. i. ezek érintetlenül, mint ilyenek kezeltessenek-e, vagy pedig minden ^apítványból elszakíttassék és külön kezeltessék azon összeg, mely mint az illető alapító köteles évi járulékának húszszorosa, alapítványnak szorosan nem tekinthető. Végre is abban történt megállapodás, hogy a más meglevő alapítványok adományozói, amennyiben az alapítványi összeg készpénzben le van fizetve és az illető köteles évi járulékának 20-szoros összegével legalább is egyenlő, évi járulék fizetésére vagy ennek megváltására nem köteleztetnek, jövőre nézve azonban minden egyes esetben kérdésbe 86