Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-09-26 / 39. szám

1185" 1226 23 s az elemi iskolában 4. A papnövendékek száma volt 21; a gymnasistaké 249, köztük vallásra nézve 155 unitárius, 19 ref. 15 ág. hitv. stb. Az elemi iskolá­sok voltak 76-án. Ösztöndíjakban kiosztatott 1612 frt. jutalmakban pedig 302 frt 38 kr. A könyvtár állott 17,782 műből 23,737 kötetben. — A tordai középtano­dában és elemi iskolában működött 6 tanár; a polgári iskolának volt 96, az elemi iskolának 64 növendéke. A könyvtár állománya 2247 darab mű. A székely-keresztúri közéjotanodának volt 9 tanára s 116 növendéke az öt gymnasiumi osztályban és előkészítőben. Könyvtáruk áll 11,386 darabból. 32. A kisújszállási VI. osztályú ref. gymnasium értesítője szerint, melyet Koncz Lajos állított össze, volt a gymnasiumnak 10 tanára, a melléktanárokkal együtt és volt összesen 96 növendéke; könyvtára áll 630 mű 1004 kötetből, ösztöndíjakban s jutalmakban kiosztatott 239 frt. Az intézet alaptőkéje 44,200 frt. 33. A felső-lövői ág. hitv. ev. tanintézet értesítőjét Bothár Dánielnek »Az elemző-kérdező tanalak SokratesnéU című értekezése nyitja meg. A tanintézetben van tanító­képezde, gymnasium és reáliskola. A tanári terület 14 tagból áll. A képezdében volt 23 növendék, a gymna­siumban 68, a reáliskolában pedig 61. Az intézet tőkéje 24,130 frt 20 kr. 34. A tiszaninneni ev. ref. egyh. ker. miskolci felsőbb leánynevelő intézetének értesítőjét közli Tóth Pál ig. tanár. Az intézetben működött 4 tanár és 3 tanárnő, vezetésük alatt volt 63 növendék. Az idei iskolai évvel nyilt meg a tápintézet. A könyvtár áll 227 kötetből. 35. A bonyhádi ag. hitv. algymnasiumban, mely­nek értesítőjét Marhauser Imre igazgató közli, működött 8 tanár; a növendékek száma tett 119-et. A tápintézet­ben volt 50 frtnyi befizetés mellett 38 tanuló. 36. A budapesti ag. hitv. evang. magyar-német gyülekezet nép- és polgári iskolájanak értesítőjében Scholtz Lajos értekezik : »A gyermekek testi nevelése különös tekintettel a leányok tornázásara« címmel. A tanító-testület áll 16 tagból; a tanulók száma volt 692, ezek között 284 fiú és 408 leány. Évi jövedelem volt 23,648 forint 2 kr., s kiadás ugyanennyi. Függelékképen Németh Károly a hitoktatás vezetője adia áttekintését a fővárosi ág. hitv. hitoktatás ügyének. Vallásoktatásban részesül a főváros balparti területén 753 elemi iskolai és 266 polgári és középiskolai fiú- és leány-tanuló. 37. Az igloi ag. hitv. ev. népiskola és polgári leányiskolában működött 8 tanító és 4 hitoktató; volt összesen 283 tanuló. A tanítói könyvtár állott 724 kötet műből. Van az iskolának szép természettani, természet­rajzi stb. gyűjteménye. Az értesítőt Bömisch Ede igaz­gató adta ki. (Vége köv.) Lector. TARC A. Tanulmány az úri-ima felett.*) Az imádkozás nélkülözhetlen vallás-erkölcsi foglal­kozás. »Az ima felséges eledele és élete a léleknek, mely nélkül a sivár földön ha tán el lehetnénk is, de boldogok nem lehetünk.« »Valóban az ima a léleknek a legdrá­gább, semmivel nem pótolható orvossága, balzsama, mely a fájdalom és bánat könyözönét áldó napsugárként *) Részletek szerző ily című nagyobb dolgozatából. szárítja fel a kín-sajtolta szemekből, a halál álmát is szelíden szállítja le a lehunyó szempillákra. Az ima a lélek gyakran visszatérő pünkösti ünnepe, egy-egy meg­váltási pillanata, melyet a ki nem érezett: nem tudja, mi az igazi boldogság. A mi a tüdőnek a lélekzés, az észnek a tudományok: az a szívnek az ima s valamint az egészséges levegő testi, úgy az ima szellemi jólétet szül, mivel ennek kiséretében van a béke, előtte lépdel a bizalom, vele egy sorban a biztosság, a szeretet és megnyugvás. Az ima a vallásos lélek lelki lélegzet vé­tele, a vallás-erkölcsiség mindennapi tápláléka és erő­forrása, melyben felszárnyal a lélek Istenhez és Isten leszáll az emberbe, hogy megerősítse, megtisztítsa és megszentelje.* Az imában kifejezést nyer a vallásos ember világnézete, egész vallása. Ima nélkül vallás fenn nem állhat, mert az ima a vallás élet-gyökere. Ki közö­nyös az ima iránt, közönyös az egész vallás iránt. Ki nem tud imádkozni, annak nincs vallása. * * •sí-Ilyen fontos lévén az ima, kisértsük meg boncolás alá venni az imák imáját, az ima classicus mintáját, az » úri-imát.« Az imát illető minden theoriánál és szabálynál többet ér ez egyszerű minta. Ezt használva, mindkettőt megtanuljuk : hogyan és miért kell imádkoznunk. Ez a néhány szó értelemmel többet ér, mint 10 ezer alakos­kodással és ismétléssel. Itt nincs hiú és pogány fecse­gés, mintha az ima hosszúsága volna kritériuma felelete értékének ; sem magyarázó ismétlés, mintha Isten nem tudná mire van szükségünk: hanem csupán őszinte Isten eleibe terjesztése egyik kérésnek a másik után. Egy­szerűség és rövidség — a jó ima nélkülözhetlen kellékei — már az első pillanatra észrevehetők rajta. Tehát e minta-ima mutatja, hogy az imában kidolgozott, csillogó nyelvezet nem lényeges, nemkülönben éleselmű gondo­latok vagy szellemes fordulatok. Csak annyi beszéd szük­séges, mennyi a kívánságot hallhatóvá teszi. Az űri-ima úgy anyagjára, mint alakjára nézve az ima fenséges mintája; úgy hogy nemcsak utánoznunk, hanem használnunk is kell azt. Nem vagyunk megelé­gedve, ha imáink csak általánosságban hasonlítanak ahhoz, hanem ugyanazon gondolatokat kell használnunk. Vagy talán valaki azt gondolja, hogy az elég jót tehet a kez­dőknek vagy közönséges alkalmakkor, vagy hogy az ki­kerekíti saját gondolatunk kéréseit, de egy előrehaladot­tabb szellemi niveau mar valamivel teljesebb és gazda­gabb imát követel? Látszólag így gondolkozott egy az Úr tanítványai közül, mert azt olvassuk a Lukács elbeszélésében, hogy midőn a tanítványok látták Jézust imádkozni, egy azok közül kérte őt, hogy tanítsa meg őket imádkozni, remélvén — valószínűleg — hogy feltűnőbb, teljesebb, magasztosabb kéréseket fog kapni. Ekkor adá Jézus ezen minta-imát, mely első tekin­tetre nagyon is egyszerűnek tűnik fel, de a mint hasz­náljuk, azt találjuk, hogy jóllehet már édes-anyánk tér­deinél megtanultuk ama szavakat, mégis egy életkort igényel, hogy megtölthessük azokat értelemmel és egy örökkévalóságot, hogy feleletet adhassunk azokra. Mel­lőzni az imát: nagy kegyetlenség volna lelkünk iránt. Aggódunk, töprenkedünk az előttünk fekvő jövő felett ? Imádkozzuk ez imát és prófétái leszünk jövőnknek; bi­zonyosan tudván a bekövetkező dolgokat, mert midőn Urunk azt mondotta: »Ti azért így imádkozzatok«. biz­tos zálogát adta ezen dolgok bekövetkezésének. Tehát ez imában az egyház jövőjét birjuk. Ez ima az eget a földdel összekötő kapocs, mely annál szorosabb lesz,

Next

/
Oldalképek
Tartalom