Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-01-24 / 4. szám

114 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 90 császári rendelet a Luther könyveinek hatóságilag való lefoglalását rendeli el.1 ) Ez volt azon rendelet, melyet Luther utja folytatása közben szembetalált és a mely még a birodalmi heroldot is annyira gondolkozóba ej­tette, hogy Luthertől megkérdezte, akarja-e tovább foly­tatni az utat ? E császári rendelet már március hónap elején teljesen készen volt (a császár már március hónap io-ikén alá: rta azt), és még akkor nyomtatásban is ki­jött. Azonban annak kihirdetése el lett halasztva, mert, mint emiitettük, a pápa a franciákkal való szövetkezés gyanújába jött a császár és tanácsosai előtt. Csak már­cius 26-ikán lett e rendelet Wormsban nyilvánosan ki­szegezve és 27-ikén kikiáltva, — és bizonyára csak azután, miután a császár biztos hirt kapott, hogy a pápa nem szövetkezett Francziaországgal. C«ak ekkor kapott Aleander is egy példányt e rendeletből, melyet a pá­pának küldött el.2 ) (Folyt, köv.) Rákosi György BELFÖLD. Nagy horderejű kérdések. A krassó-vidéki lelkészi kör f. évi január 14-ikén értekezési tárgyai közé sorozván egyfelől a tiszán'úli egy­házkerületben vita tárgyát képező konventi tagok válasz­tásának kérdését, másfelől a lapokban már közzétett or­szágos ref. egyházi kölcsönös tűzbiztosítás, lelkészi és ta­nári nyugdíj — és gyámintézetek tervezetét: hosszas eszmecsere és a nagy fontosságú tervezeteknek minden ol­dalról történt megvitatása után közakarattal következő megállapodásokra jutott: 1. A konventi tagok választásának kérdésében: Az 1885. augusztus 24-ki egyházkerületi gyűlésre 212. sz. a. beadott indítványban kifejezést nyert, abban tarthatatlan érvekkel támogatott, egyházunk presbyteri rendszerével ellentétes, és joggyakorlatának megszorítá­sára vezető törekvéssel szemben ; a legnagyobb felelősséggel kormányzó és ítélő kon­venti tagoknak a presbyteriumok közvetlen bizalmából merítendő erkölcsi önérzetét is alább szállító indítvány­nak egészbeni mellőzésével; a zsinati törvények 53. §-a f) pontjának egészen világos rendelkezése alapján; továbbá az egyházkerületi gyűlésnek a törvény ezen hiva­tok utasításából eredt 1882. novemberi 341. számú hatá­rozata szerint; a majdnem egészen uj hatáskörrel felruházott kon­vent jogi intézkedéseinek terjedelmét tekintve ; végűi önkormányzó népképviseleti rendszerünk első tes­tületeinek, az egyes presbyteriumoknak egyházi uj tör­vényünk által is kifejezett és megerősített, — eddig is minden felsőbb egyházi tisztviselők választásánál gyako­rolt jogos befolyást továbbra is megőrizni törekvő köte­lességérzetből kifolyólag: lelkészi értekezletünk a konventi tagoknak az egyes prebyteriumok szavazása alapján leendő választásához egyező akarattal ragaszkodik. A midőn ezen véleményét az egyetemes lelkészi értekezletre beadandónak határozza, kéri azt a jövő egy­házmegyei közgyűlésre inditványképen felterjeszteni; any­nyival inkább, mert meggyőződése szerint feltételezve — 4) Található Förstemann: »Neues Urk.c 1. kot 61 -ik old. 8) Aleander levele 1521 március 29-éa. de e tárgynál meg neon engedve — ha kétséges volna is a törvény szava: saját érdekében, vagy is a maga jogkörének meghatározásában, nem tarthatja az egyház­kerületi gyűlést illetékesnek, hanem a kérdés vagy a ké­sőbbi zsinat elbírálása alá hagyandó, vagy régi gyakor­lat szerint addig is az egyes egyházmegyék véleménye­zése alá lenne terjesztendő. 2. Az országos ref. egyházi kölcsönös tűzbiztosítást illetőleg : Örömmel üdvözli lelkészí értekezletünk a konvent által tervbe vett egyetemes ref. egyházi kölcsönös tűz­biztosítás intézményét, melynek alkalmazását körünknek egyik tagja már ezelőtt 8 évvel a debreceni protestáns lapban javaslatba hozta, és annak életbeléptetésével tel­jes készséggel fog a közös cél megvalósítására közre­működni. 3. Az egyetemes lelkészí és tanári nyugdíjintézetre nézve: Bár nagy megnyugvással fogadja értekezleti körünk a lelkészí nyugdíjintézet felállításának eszméjét, de annak kiviteli kezdeményezésénél véleménye és meggyőződése szerint egyelőre elegendőnek tartaná a közalapnak a tör­vény 217-dik §-a e) pontjában is kimondott évi segélyét, és a kölcsönös tűzbiztosításból származó nyereményt 10 éven keresztül tőkésíteni, s a nyugdíjazást csak tíz év elteltével kezdeni meg, mert különösen a mai válsá­gosnak mondható anyagi mostoha viszonyok között ugy a belépti, mint a rendes évi dijaknak — a gyámintézeti járulékkal együtt — kettős terhét a nagyobb részben szegénységgel küzdő lelkészi karra nézve elhordozhatat­lannak tartja. 4. Az egyetemes lelkészi és tanári gyámintézetre vonatkozólag: Lelkészi értekezletünk általánosságban elismerés­sel veszi tudomásul azt, hogy a konvent egy országos ref. lelkészi gyámintézet megalakítását tervezi, és hírlapi közlés utján annak alapszabály-javaslatát immár közbirá­lat tárgyává is tette. Nem akar azonban most az egyes szabályok bonczolgatásába ereszkedni, de a tervezet azon intézkedésének — hogy az egyes egyházmegyék lelkészi testületének jelenleg fennálló gyámintézeti pénztára az 1885-ik évi segélyoszíalék háromszoros értékére felemel­kedésekor, vagy valaha a jelen lelkészi nemzedék kiha­lásakor, mint res nullius az egyetemes gyámpénztárba beolvasztassék, — határozottan ellene nyilatkozik; — a minthogy a közhangulatból vett tapasztalat szerint min­den ily rendeltetési segélypénztárral biró más egyház­megyék is a tervezet ezen részét már ellenszenvvel fo­gadták. S mig egy újonnan felállítandó egyetemes gyám­pénztár alakításához tehetségéhez képest szíves készség­gel járul : addig évek hosszú során át a szegénység nyomasztó sulyja alatt, sokszor a legnagyobb önmeg­tagadással összerakott filléreiből épített gyámpénztárát, valamint eddig ugy ezután is minden külső befolyás, fe­lülvizsgálat vagy rendelkezéstől menten, mint más célra semmi körülmények között nem fordítható alapítványt, — örök időkre a mostani nagybányai egyházmegye lel­készi testületének elidegeníthetetlen közös vagyona és se­gélyforrása gyanánt indítványozza fenntartani. Az értekezlet megbízásából közli: Soltész János, ért. elnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom