Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1886-08-08 / 32. szám
1015 101G ból; vadházasok száma: 155, 813 házasságkötéssel' szemben ; törvénytelen szülöttek száma 379, 3289 törvényes számmal szemben. Születés következtében szaporodott a lélekszám 1066-al, hozzánk tértek 27-en. Az iskolázás statisztikája : tanítók száma 87, segédtanító 6 Tanköteles 6—12 évig 6391, kik közöl iskoláztatott 8O'O20 /0 > emelkedés a mult évhez 6" 13°/0 . Tanköteles 13—15: 2382, iskolába járt 5 r6°/o» emelkedés a mult évihez 18*30°/0 . Konfirmáltak száma: 844. A nevelés ügye, egyházi életünk vére, melyből áll elő annak teste és szelleme. Bizonyára igyekszünk minden lehető alkalmakat és eszközöket felhasználni eme vérkeringés növelésére és bővítésére. De roppant akadályok állanak utunkban. A szülők nyomasztó szegénysége általában, a csekély tanítói fizetések, rozzant, felszereletlen iskolák, a megélhetés kinos gyötrelmeivel, aggodalmaival küzdő tanítók, a társadalom gondolkodásának, a nevelés-ügy iránt lépten-nyomon tapasztalható érdektelensége, bűnös lanyhasága, ezekhez aztán az a rendszertelenség, a test és lélek tehetségeinek a gyakorlati életre irányuló összhangzatos kifejtését alig figyelembe vevő haszontalan leckézés : mind oly hiányok, bajok, melyekkel folyton erős küzdelemben állunk. Hanem azért az előhaladásnak is vannak reménytgerjesztő bizonyságai. Vannak tanítóink, kik ismerik a különbséget nevelés és lelketlen dreszura között. Szép értelmi képzést, érzésnemesítő öszhang/atos éneklést, testedző torna-gyakorlatokat, fanemesítést, gazdasági dolgok ismeretét, találunk már itt-ott. Iskolai könyvtárakban lévő könyvek összes száma: 1572. A nevelésügyi hiányok, vagy mulasztások megszüntetésére vonatkozó határozatok, erélyes rendszabályok hozatalában egyátalában nem fösvénykedtünk. Vajha kellő sikerük lenne ! Az államsegély kiosztása, domesztikai kérvények elbírálása, nehéz és kényes munka volt. Mindnyájan szegények vagyunk, alig lehet valami különbséget tenni, üt kenyér és két halacska ötezer ember számára l A tanítványok aggodalma száll szivünkbe minden ilyes alkalommal. Abban állapodtunk meg, hogy a domesztikai segélyezéseknél a gyakorlatban levő kiosztás egyátalán nem felel meg a kivánt célnak. Azt kell sürgetnünk, hogy tetemes segély adassék keveseknek, hogy láttatja legyen. Es e helyen megemlítem azt is, hogy egyházmegyénk jól ismerve azon nehéz anyagi helyzetet, melyben buzgó esperesünk, mint nagy családdal biró városi pap, kevés fizetése miatt, tevékeny lelkére nehezülő, terhes gondokkal él s az esperesi tiszteletdíjra még bizony ráfizet, amennyiben mi kellő díjazást adni képtelenek vagyunk, elhatároztuk, hogy domesztikai segélyezéseért folyamodunk, a mennyiben ő ezt, saját érdekében szerénységénél fogva nem tette. Reméljük, hogy jogos kérelmünk illető helyen meghallgatásra talál. Végül nem hagyhatok említés nélkül egy nemes dolgot, mely igen is méltó a feljegyzésre, amennyiben mint társadalmi és vallásos jelenség buzdító a jövőre. Ertem azt a polgári dalárdát, mely esperesünk jeles készültségi! káplánja, Rác István úr vezetése alatt Nyíregyházán, a társadalom és felekezet majd minden osztályából alakult s úgy barátságos egyetértés, mint kitiinő képzettség dolgában teljes elismerésre méltó. Iparosok, hivatalnokok, ref. róm. kath. és zsidó felekezetűek, gyönyörű egyházi darabok eléneklésével emelték emlékünnepélyünket, sőt egy gyűlés alkalma alatt történt nagyobb temetésnél, ref. vallású felett, szintén végig szerepelt s a kik hallottuk és láttuk ezen eseményeket, csak nagyrabecsülésünknek adhattunk kifejezést, különösen a dalárda derék vezetője iránt. Másfélnapi gyűléskezés után haza tértünk, folytatni a félbeszakadt munkát, azon őszinte szívbeli óhajtással, hogy a jó Isten, egyházmegyénk lelkes két vezetőjét, esperesét és gondnokát, a mí örömünkre s előhaladásunkra, friss erőben tartsa és éltesse 1 —y—K— REGISÉGEK. A zánkai ev. reform, egyház rövid története. (Folytatás.) A helytartótanács ezen leiratára Zalavármegye 1784. november n én tartott közgyűlésében akként válaszolt, hogy a zánkai helvét hitvallásúaknak a helybeli magán vallás gyakorlathoz törvényes joguk van, annyival inkább, mert egy szomszéd község imaházához sem tartoznak, a szepezdiek pedig önkényt csatlakoztak hozzájuk. Azért tette ily értelemben jelentését az oda egy alkalommal már kiment vizsgáló küldöttség. íme egy adat annak bizonyítására, hogy a helytartótanács mily beavatkozásokat tett a kérvényező gyülekezetek teljes megismerése, a vármegye közönségének ajánló felterjesztése dacára is; csupán azért, mivel a szepezdi reformátusok is a zánkaiak mellé állottak. Es úgy tetszik mindez csak azért történik, hogy ügyük minél tovább elintézetlenül maradjon, hogy azt húzni-halasztani lehessen. Az épületek felállításához megkívántató költség előteremtése nem képezhetett akadályt, mert a zánkaiak által kimutatott 974 frthoz, ha hozzá adjuk a köves-kállaiak 373 frt és ezen kívül a kővágó-őrsiek s szent-antalfaiak 80 frt ajánlatát: látjuk, hogy a kérvényezők 1427 forintot kimutattak, amiből mindent elkészíthettek volna ; de ím a szepezdiek csatlakozása igen jó ürügy a beavatkozásra. Igy múlt el ismét egy év, minden eredmény nélkül, míg végre 1786-ban rég óhajtott céljukat csakugyan elérheték, mivel ekkor már megengedte a királyi kegyelem, hogy iskolatanítót vihetnek magukhoz. Fájdalom, hogy az erre vonatkozó okmány nincs meg az egyház levéltárában levő iratok között; azért ennek hiányában hadd álljon itt a vármegye kiküldötteinek jelentése, a mely eléggé útba igazít bennünket: »Alulírottak bizonyítjuk, hogy miután az alúljegyzett évben és napon, mint a nemes vármegye megbízottai, a zánkai helvét hitvallású lakosok azon kérvényét, a melyben egy saját hitvallásukon levő oly isko'amester bevitelét kérik, aki gyermekeik tanításán kívül a részleges és közönséges e'őkönyörgői teendőket, és a közistenitiszteletet végezhesse, gyakorolhassa, sőt az alázatos könyörgést, mint felhatalmazott teljesíthesse, hogy megvizsgálhassuk : kimentünk közibük; és mivel Zánkán ez idő szerint egyik vallásfelekezetnek sincs iskolatanítója, magunkhoz hivattuk úgy a helvét, mint az ágostai hitvallásúakat, annyival inkább, mert az ágostai hitvallásúak a helvétákhoz csatlakozni kívánkoztak, hogy ők is élhessenek ezek tanítójának szolgálatával, melyért mind a tanító fizetéséhez, mind a szükséges épületek felállításához az alábbiak szerint közösen segítségül lenni Ígérkeznek : i-ször. A közéjük viendő iskolatanítónak elszámlált teendőire vonatkozólag a királyi felség kegyelmes engedélyét megnyervén : a megnevezett zánkai lakosok között 43 helvét hitvallású és 22 ágostai evangelikus és így összesen 65 külön kenyéren élő családot találtunk ; megjegyezvén újólag, hogy iskolájuk még most sincsen, bár már két ízben könyörögtek érte. 64*
