Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-08-08 / 32. szám

1029 ' PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 512 2-szor. Az előkötiyörgő iskolamester fizetése a következő lesz : készpénz kilenc forint, 18 pozsonyi mérő búza, 20 szekér tűzifa, minden iskolás gyermektől 50 kr. Ezen kívül a földesuraktól adományozott három hold szántóföld és hat kaszás rét haszonélvezete. 3-szor. A parókiális épületek a következők lesznek: iskolamester lakásul a régi mester ház szolgál, melyben mint közönséges funduson levőben, most az uraságok hajdúja lakik; ennek háta mögött (a mostani templom dombra) kimérettetett és kimutattatott a templom helye; ezen kívül a régi iskola helyiség, ugyan ily minőségben, eredeti céljának megfelelően — visszaadatni rendeltetett. (Ezen épületek helyén van a mostani községi iskola, s tanítói lakás). 4-szer. Mindezeknek felépítésére, kijavítására van készpénzben 780 forintjuk; ezen kívül az építéshez szükséges követ, fát, a határban közmunkával megfejteni, meghordani magukat kölcsönösen kötelezték úgy a helvét, mint az ágostai hitvallásúak. Kelt Zánkán, 1786. május 1. Stoz Pal szolgabíró, Eősy Imre eskütt.« Mivel a kegyelmes engedély ezek szerint, még ekkor csak abból állott, hogy: miután Zánkán ez idő szerint épen semmi vallású iskolatanító sincs, tehát a reformátusok az evangélikusokkal együtt hozzanak egy református iskolamestert, vagyis lévitát. Ily engedély mellett hozták az újra felállított gyülekezetbe iskolamesternek ifjú Somogyi Györgyöt 1786-ban, 31 esztendei árvaságuk után. Ugyanezen évben építették a tanítói lakot és az iskolát is. Mikor ezekkel elkészültek, hozzá kezdtek az imaház építéséhez, mely készületük közben eljutott hozzájuk II. Józsefnek még 1782. március 18-án 1553. szám alatt kelt azon kegyelmes rendelete, hogyha a protestánsok templomot akarnak építeni, és valahol közel puszta templom épületeket találnak: azoknak falait, köveit elhordhatják és hasznukra fordíthatják. Mivel pedig az említett mesterház háta mögött volt egy régi omladozó puszta templom (a mostani torony boltíves alsó része, a melyről a kitűnő régiségbúvár Rómer Flóris azt állítá, hogy az római maradvány): úgy gondolkodtak a zánkaiak, hogy sokkal könnyebb lesz annak köveit ott helyben használni, mint elhordani; de meg különben is mivel ez is ugyanazon közös funduson volt a melyre ők akartak építeni: annak falait nyugat felé megtoldták, az omladozott falakat kijavítva templomukat — torony és utcára nyíló ajtó nélkül — elkészítették 1786-ban. Ezen időtől kezdve a közös erővel felépített imaházba jártak együttesen a reform, és ág. hitvallású lakosok, iskolájuk is egy levén, gyermekeik is ugyanazon egy t. i. a reformátusok iskolatanítója által taníttattak. Ez az atyafiságos egyesség a két testvér felekezet között azonban nem sokáig tartott, mert itt is úgy történt, mint csaknem mindenütt az egész magyar hazában hogy az egyetértés, békesség mindjárt megszűnt, mihelyt szabadságukat visszanyerték; és mivel a katholikusok most már nem bántották őket: maguk között kezdtek egyenetlenkedni, civakodni, a mi azután szakadással végződött. Bizony-bizony sok bajt, kellemetlenséget szerzett egymásnak a két protestáns felekezet, pedig egyesült erővel sokkal többre mehettek volna. A szakadás okát adatok hiányában megállapítani nem lehet, de viszálykodásukat eléggé jellemzi a megyei küldöttségnek az elszakadásról felvett egyeztető okirata, melyből kiderül, hogy az ágostai atyafiak panaszt emeltek a varmegyén, s elvállásukat kijelentették. Hadd álljon itt hát felvilágításúl az erről szóló okmány : »Alúl megírt zánkai — ezen tekintetes, nemes zalavármegyei helységben lakozó két valláson, úgymint helvéciain és ágostain levő lakosok, valljuk és adjuk tudtára mindeneknek, akiket illet, hogy mi, minek utánna a köztünk volt, s mi általunk ágostai valláson levők által, a tekintetes nemes vármegyére panaszképen be is adatott izetlenségeknek elhárítására, vagy ha ez nem lehetne megvizsgálására s bejelentésére ugyanazon tekintetes nemes vármegye által kiküldetett tekintetes küldöttség előtt megjelenvén, a templomra és iskolaházra tett költség és fáradság iránt bizonyos rendes összeszámolást nem tehetvén, s be nem mutathatván, s ehhez képest semmi bizonyos osztályt magunk között az épületekre nézve nem tehetvén, sőt azt tenni a dolognak jól megvizsgálása után illetlennek is tartván, e következő atyafiságos egyességre léptünk egymás között. Úgymint: 1-ször. Mivel az ágostai valláson lévők annyi számmal vannak, hogy egy hasonló egyházi munkákat folytató mestert, mint a mostani helv. hitvallást tartóké, eltarthatnak; és annak eltartására magukat kötelezik is; egy iskolában pedig két vallású gyermekeket, két mesternek tanítani alkalmatlan volna: építsenek nevezett ágostai vallásúak hasonló nagyságú és bőségű iskolaházat, mint a helvét hitvallásúaké, de ezen épületben s ennek fölállításában, mind költséggel, mind kézi munkával felényíre segítségül lenni tartoznak a helvét hitvallásúak is, a közönséges jövedelmeket ezen új épületre költeni szabad levén. Ezen iskolaházban pedig egy különös rekeszték arra legyen szánva és csinálva, hogy ott, a beviendő ág. vallású iskolamester, dologtévő napokon a mindennapi reggeli és estéli könyörgést a nép előtt megtehesse, a minthogy az ilyen épületnek elegendő és szükséges fundust a közönséges földesuraság a törvények értelme szerint ad, és kimutat az ágostai hitvallásúaknak is, szinte úgy, mint mutatott és adott a helvét hitvalláson levőknek. Továbbá: 2-szor. Mivel a halotti prédikációkat, s úrvacsorájának osztását és más olyas egyházi munkákat, melyeket leginkább prédikátorok kötelessége véghezvinni, ily kisded és magános szobában végezni alkalmatlan és illetlen is volna, azért az ilyen egyházi szolgálatokra, ha és amikor szükségük van s lészen az aug. valláson levőknek mindenkor valamennyiszer kívántatik szabadon használhassák a már kész és fenálló, helv. hitvalláson lévők templomát ; s ennek ilyen haszon vételét senki akár magányos, akár közönséges személy legyen, ne ellenezhesse. Ellenben a templomot, ha az avul és bomlik, javítani, segíteni tartoznak az ágostai vallásúak is. És 3-szor. A külső fundusok úgymint szántóföldek és rétek, melyek a közönséges uraságok adományából bírattatnak, két egyenlő részre fognak osztatódni a helvét és ágostai vallású iskolamesterek között, de csak akkor, midőn már az ágost vallású mester behozattatik a helységbe; mivel pedig ezen osztálylyal, mindenik fél, az egy egésznél kevesebb lészen : a földesuraság buzgóságától függ, mindeniknek a maga vallásán levő mesternek föld és rétbeli hiányosságát pótolni. Ezen haszonvételeken kívül pedig, az esztendőnként való tartásáról és fizetéséről, a maga mesterének, mindenik felekezet maga gondoskodjék, s mindenik valláson való közönség a magáét tartsa. Utoljára 4-szer. Ezen egyezés pontoknak nyomós megvizsgálása után, a közönséges földesuraság a fönt kitett mesterházhoz szükséges fundust, a mostan fentálló helvet hitvallású iskolaház mellett felső szélről elegendő tágasságban ki is mutatta, és az ágostai vallásúaknak az építés végett valósággal által is adta, melyeket az egyező két fél nagy tisztelettel vett és alázatosan köszön. Kelt