Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-08-08 / 32. szám

1006 élő egybeköttetést egyházunk és theologia irodalmunk érdekében annyira szükségesnek tartjuk — inkább szeretnők azon időre halasztani, midőn az akademizálók valamelyik hazai theol. akadémián a négy évet már teljesen befejezték. Akkor nagyobb öntudatossággal, magukra s egyházunkra nagyobb haszonnal és eredménynyel fogják a külföldi egyetemi előadásokat hallgathatni. 8. Az első képesítő vizsgálat után a második legalabb egy év múlva következzék: mely egy évet az illető lehetőleg segédlelkészi működésben vagy külföldi egyetemeken tanulmányozásban vagy olyan foglalkozásban töltsön, mely mellett egyházi szolgálatok teljesítésében is gyakorolta magát. Nagyon indokolva van az, hogy a kit teljes mértékben föl akar az egyház hatalmazni a lelkészi teendőknek majdan önálló teljesítésére, már előbb gyakorlatilag foglalkozott légyen a lelkészi szolgálattal. Egy évet ezen gyakorlati képesség és ügyesség elsajátítására elegendőnek tartunk. A kibocsátás és felhatalmazás, melyet a képesítő vizsgálat letétele után nyer az illető, tervezetünk szerint átalános jellemű, tehát az egyetemes magyar ref. egyházra szól; de az természetesen távolról sem foglalja azt magában, hogy tehát valaki esperesi vagy püspöki jóváhagyás és engedély nélkül alkalmaztatást talalhatna; ily értelemben nem vehető a kibocsátás, annyival inkább, mert egyházi törvényeink értelmében még a rendes lelkipásztor sincs arra feljogosítva, hogy más egyházban az illetékes lelkész engedélye nélkül egyházi szolgálatokat teljesíthessen. Az eddigi rend és szabatos eljárás tehát ezzel távolról sincs érintve. 9. A képesítő vizsgálatok elfogadására s vezetésére állandó bizottság szervezését indítványozzuk. Nagy tisztelettel és elismeréssel vagyunk azon eljárás iránt, mely eddig legtöbb egyházkerületben gyakorlatban volt, hogy t. i. a lelkészi vizsgálatok az egyházkerületi közgyűlések alkalmával az esperesi kar, világi gondnokok és egyházmegyei küldöttek jelenlétében folyt le s mintegy maga az egyház volt képviselve alkotó elemeiben a vizsgálatoknál. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni ezen vizsgálatok célszerűbb berendezésénél többféle körülményt és indokokat. Ugyanis : Egyházkerületi közgyűlések alkalmával más szintén igen fontos teendőkkel vannak elfoglalva, sőt túlhalmozva a közgyűlés tagjai. Az állandó bizottság már az által is, hogy nem az egyházkerületi gyűlések idején intézi a vizsgálatot, nagyobb biztosítékot nyújt arra nézve, hogy teljes utánjárás, kellő idő s gond fordíttathatik a vizsgálat-tevők alapos megvizsgálására. Ennélfogva az osztályozás mértéke is biztosabb, magukra az illető vizsgálattevőkre megnyugtatóbb lehet, ha állandó tagok intézik a vizsgálatokat, nem lesznek azok annyi ingadozásnak alávetve, mintha egy számos — de változó — tagokból álló küldöttség intézésére bízatnak. Az állandó kevés számból álló bizottságnál nagyobb lesz a felelősség érzete s súlya, hogy az érdem kellő méltánylásban részesüljön s a hívatlanok és érdemetlenek visszautasíttassanak. 10. A tantárgyak úgy az alap, mint a képesítő vizsgálatoknál csak átalánosan vannak megnevezve; rész letekbe, — hogy a vizsgálaton mindenik tudománynál micsoda fő szempontok legyenek az irányadók — nem kívánt bizottságunk bocsátkozni. Mindenik egyházkerületben a theolqgiai tanárok az állandó vizsgáló bizottsággal egyetértőleg fogják ezen részleteket legcélszerűbben körülirhatni és meghatározni. 11. Végül tisztelettel felkérjük az egyetemes konvent figyelmét, hogy nagyon kívánatos lenne, ha az egyes kerületekben a theologiai akadémiák hallgatóinak leckekönyveiben, az alap- és képesítő vizsgálatok letételeit igazoló bizonyítványokban egyenlő s ugyanazon osztályjegyek használtatnának; nemkülönben a tudományok címezésénél is a már konventileg megállapított elnevezések vétessenek fel és követtessenek. Igen sok félreértésnek veendi ez elejét, midőn egyik tanintézetből a másikba lépnek át theologus itjaink. Eszerint a leckekönyvön, az alap- és képesítő vizsgálatokról szóló bizonyítványokon kívül más bizonyítványok felvételét és használatát nem tartjuk szükségesnek. Ez a négy okmány teljes mértékben feltünteti a hittanhallgatóknak és a lelkipásztori pályára lépőknek tanpályájuk miként végzését, tanulási s erkölcsi magukviseletét és előmenetelüket. 12. A theologiai magán-tanárság ügyében és a theologiai tanárok képesítése tárgyában szintén előterjesztettük nézetünket. Úgy hiszszük bővebb indokolásra nincs szükség, hogy miért kell e téren is egyházunk és a theologiai tudomány fejlesztésének érdekeit tartva szemünk előtt — határozott irányt jelölni meg, mely követtessék lehetőleg a theologiai tanárok választásánál és alkalmazásánál. A föltételek és kellékek között, melyek alapján választható valaki theologiai rendes tanárrá, föl van említve a hazai theologiai tudori oklevél. Jól tudjuk ugyan, hogy a doctori cím adása rendesen a teljes egyetemek jogkörébe tartozik ; de miután van rá példa a külföldön, miszerint maga egy theologiai intézet mint facultás, föl van hatalmazva s jogosítva a theologiai doctoratusnak tudományos érdemek alapján honoris causa megadására, indítványozzuk, hogy ezen jognak megnyeréseért intézzen megkeresést és kérelmet egyetemes egyházunk az államkormányhoz, hogy öt theologiai akadémiánknak ismertessék el azon joga, miszerint egynek ajánlatára, a többinek hozzájárulásával a theologiai doctori oklevél protestáns theologiai irodalmunk terén kiváló érdemeket szerzett egyéneknek kiadható legyen. Theologiai intézeteink emelesére, azokban a tanerők művelésére, ujabb időkben minden áldozatot meghoztak egyházkerületeink; a szoros értelemben vett 4—5 rendes theologiai tanáron kívül bölcsészetnek, némely akadémiánál a neveléstannak magyar irodalomnak történelemnek stb. is önálló rendes tanára van. Annyi áldozatkészség és buzgóság, melyet egyetemes egyházunk a hazai nevelés és tanitás szent ügyében kifejtett: méltán igényelheti, hogy ezen joggal felruháztassék. Az öt theologiai akadémiának eddigi történeti múltja, tanárkarainak a theologiai tudományok tekintélye s méltósága iránt táplált élénk érzete és erős tudata; s a komoly törekvés, hogy protestáns theologiai irodalmunk buzgó és hivatott munkásokra találjon : teljes biztosítékul szolgálhatnak arra, hogy csakis az érdem lesz elismerve, s méltatva ezen theologiai doctori cím adományozhatása által. Budapest, 1886. julius 8. A theologiai szakvizsgák tárgyában véleményadásra fölhívott bizottság: TótH Sámuel, Szász ZECároly, a bizottság jegyzője. a bizottság elnöke. |pg§T Tárca-rovatunkat, hogy a theol. szakbizottság e fontos javaslatalt indokolásaikkal együtt egyszerre közölhessük, kénytelenek voltunk egeszen kihagyni, miért t. olvasóink elnézését kérjük. QC