Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-08-08 / 32. szám

1029 ' PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 505 játították-e azon tudományoknak igazi lényegét, megsze­rezték-e a szilárd alapot, melyre biztosan építhetnek a tanfolyam hátralevő éveiben. Ez a második év második félesztendejében való colloquálás, ép ugy viszonylik az alapvizsgálathoz, mint a gymnasium 8-dik osztályában nyert osztályzat az érettségi vizsgálat eredményéhez. 4. Az alapvizsgálat, a mint javaslatunkban előter­jesztettük, írásbeli és szóbeli vizsgálatból áll. Az Írásbeli vizsgálatra nézve megjegyezzük, hogy az Írásbeli dolgo­zatok készítésére nagy gondot, figyelmet és ellenőrzést kívánunk fordíttatni; a mint már az 1883. évi theologiai szervezetben meg van állapítva »az egész theol. tanfo­lyamon át koronként írásbeli feldolgozásra szánt felada­tok ís adandók ki a tanárok által.* Mert ezen dolgoza­tokból ismerhető'fel legbiztosabban az ifjú szellemi s lelki képzettsége. Az Írásbeli vizsgálat módjára nézve átalában meg­jegyezzük, hogy rögtönözve, bezárt teremben folytonos felügyelet alatt csak is egyházi beszéd vázlatának készít­tetését ajánlhatjuk, theologiai értekezések készítésére ha azt akarjuk, hogy azoknak valami értéke s becse legyen nem tartunk elegendőnek 3—4 órai időt; ily rövid és meghatározott idő alatt készítve nem lesz az egyéb, mint egyszerű stylus gyakorlat vagy a feladott tárgyra vonat­kozó, emlékezetben megőrzött tételeknek puszta repro­dukálása; holott pedig az írásbeli munkálatok által az puhatolandó ki, hogy a vizsgáttevők mennyire ismerete­sek a rendelkezésükre álló forrásokkal, mily önállósággal képesek azokat tárgyukra nézve felhasználni; mennyiben látszik és tűnik ki önálló gondolkozásuk és tájékozott­ságuk. 5. A lelkészképességi vizsgálatokat illetőleg jelen­leg nagyon különböző eljárások vannak gyakorlatban egy­házkerületeinkben. Van olyan egyházkerület, a melyben az első képesítő vizsgálatot teljes mértékben az egyház­megyék intézik ; más kerületekben a képesítő vizsgálatok az egyházkerület, mint főhatóság által intéztetnek ugyan, de a vizsgálatokat vezető küldöttségnek az egyes egy­házmegyék küldöttei is alkotó elemei, szavazási joggal bíró tagjai ; ismét van oly egyházkerület, a mely a két vizsgálat helyett csak egyet tart fenn, állandó bizottság kezei közé tevén le annak vezetését. Bizottságunk két képesítő vizsgálat tartását tartja mulhatlanul szükségesnek. Elismeri ugyan, hogy elég figyelemreméltó indokokat lehet felhozni a mellett, mi­szerint a theol. tanfolyam bevégzése és az alapvizsgálat letétele után teljesen elegendő volna egy vizsgálat tar­tása, a mint az hazai ev. reform, egyházunk egy kerü­letében már régibb idő óta is gyakorlatban is van. Mert, mondhatják, midőn valakit az egyházi téren minden lel­készi szolgálat teljesítésére felhatalmazunk : annak egész theologiai képzettségéről a vallási tudományok összes mezejéről szerzett ismereteiről biztos tájékozást, teljes meggyőződést kell szerezni a kibocsátó és felhatalmazó egyháznak; mert egy segédlelkészképen működő egyén­ben, a gyakorlati theologiai tudományokban való jártas­ság és biztos tájékozottság, ép oly mulhatlan kellék, mint az exegeticumokban vagy a keresztyén hit- és erkölcstanban és biblica theológiában. A gyakorlati élet és eljárás együvé kapcsolja elválaszthatlanul ezeket, miért a vizsgálat terén elkülöníteni e tárgyakat ? Ne feledjük azonban, hogy midőn vizsgálatról, annak minél alaposabb és a célnak megfelelőbb rendezéséről van sző, mindig ovakodnunk kell a tárgyak túlhalma­zásától: és a mi a gyakorlati életben elválaszthatatlanul egymáshoz tartozik is, egyik a másiknak elengedhetlen föltétele vagy következménye, mint például a hit és er­kölcs, a tudományok elméleti terén mennyire elkülönít­hetők, elméletileg megkülönböztethetők. Épen úgy vagyunk a két képesítő vizsgálat tárgyaira nézve. A kibocsátott segédlelkésznél a gyakorlati hasznos működésre nézve a teljes theologiai szakképzettség múlhatatlanul föltételez­tetik és megkívántatik, de azért a tulha'mozás kikerülése okáért és még inkább a behatóbb és alaposabb elkészül­hetés és megvizsgálhatás céljából, a gyakorlati theologiai tantárgyak elkülöníthetők, a mint azt nem csak hazánk­ban több egyházkerület által életbe lépte'ett lelkészké­pesítő vizsgálatok berendezése igazolja, hanem külföldi protestáns hitfeleinknél érvényben álló eljárások is bi­zonyítják. Tehát két képesítő vizsgálat tartását indítványozzuk. Az első képesítő vizsgálat tárgyai legnagyobb mérvben az exegetica, systematica és részben a historica theológia, a másodiknak tárgyai pedig a gyakorlati theologia me­zejéről vannak véve. Ugyanis magának az egyháznak legelsőbben is elengedhetlen kötelessége teljes meggyő­ződést és megnyugtatást szerezni arról, hogy azok az egyének, kik a legfontosabb és legszentebb ügynek szol­gálatában akarnak működni, az Úrnak szőllőjében mint igazi munkások foglalkozni: valójában birnak-e azon el­méleti képzettséggel, tudományos theologiai készültség­gel, melyek képesítik őket, hogy az igehirdetés nagy munkáját sikerrel végezhetik ; ugy a biblia tantartalmát, az ó- és új-szövetségi iratokban foglalt hit- és erkölcs­rendszereket, saját egyházuk, mint más keresztyén fele­kezetek hit- és erkölcsi elveit öntudatosan felfogták-e ? a theol. ismeretek és elvek mai tudományos színvonalára, a protestantismus fő-fő jellemvonását a józan értelmű haladás elvét átértve s követve fölemelkedtek e ? E kellé­kek, hogy mily mértékben vannak meg az illetőkben : arról az első képesítő vizsgálat tárgyaiban való jártassá­guk tesz tanúbizonyságot. 6. A második képesítő vizsgálat tárgyai közé vet­tük fel a magyar protestáns egyháztörténelmet is. Az alapvizsgálat egyik főtantárgya az egyetemes keresztyén egyháztörténelem, de egy leendő magyar ref. lelkipász­tortól, mélyebb és részletesebb ismereteket kívánhatunk meg saját egyháza történetéből, mint a mily terjedelem­ben hazánk egyháztörténete az egyetemes egyháztörté­nelem keretében helyet foglalhat. E téren szerzett isme­retek felől az ifjú theologust akkor tartjuk célszerűnek megkérdezni, midőn már mint segédlelkész az egyházi életet, annak tüneményeit gyakorlatból is ismeri, egyház­alkotmányunk és szervezetünk alkotó elemeiről azoknak egymáshoz való viszonyairól az életből szerzett ismere­tekkel bír. Azért javasoljuk ugy a magyar prot. egyház­történelemnek, mint az egyházjognak a második képesí'ő vizsgálat tárgyai közé fölvételét. 7. Jöhet elő eset, hogy theológus ifjaink közül né­melyek külföldi egyetemeken illetőleg theol. facuitásokon töltenek a theologiai tanfolyamból egy vagy két évet, az ilyen egyénekre nézve is óhajtanok kimondatni, hogy a puszta hallgatásról szóló bizonyítványnyal nem eléged­hetik meg egyházunk, tehát megköveteltetik, hogy azon évekről valamelyik theologiai akadémián a félévi collo­quiumokat letegyék. Épen nem akarjuk ezzel kicsinyleni a külföldi egyetemeken tartózkodást, de a mi hazai egy­házi viszonyaink megkövetelnek sok olyan ismeretet leendő lelkipásztorainktól, melyeket a tudományos külföldi egyetemeken sem adhatnak meg teljesen. Például: azon saját egyházjogi és egyháztörténelmi ismeretek, melyek nélkülözhet'eniil megkívántatnak theológusainkban, aligha szerezhetők meg bármelyik külföldi egyetemen is. A külföldi egyetemek látogatását — melyekkel az

Next

/
Oldalképek
Tartalom