Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-25 / 30. szám

801. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 802 szert osztott ki. Gyűjtött 165 forint 54 krt. Összes va­gyona 282 frt 45 kr. Változások rovata alatt van szerencsém a mélyen tisztelt esperességi közgyűlés tudomására hozni, hogy a magyar-német egyház tisztviselőit és presbyteriumát új­ból megválasztotta valamint a szláv egyháznál is volt az idén tisztújítás. Budán az egyház eddigi segédlelkész ta­nítója : Szabó Béla úr hitoktatónak választatott meg s f. évi március elseje óta hivatalát buzgón tölti be és szép eredménynyel. Ugyanőt a magyar kir. vallás- és közok­tatásügyi minisztérium a budapesti I. ker. tanilófiképezde és a II. ker. tanitónőképezde vallás tanárává kinevezni méltóztatott. Helyébe segédlelkész-tanitóul Steuer Lajos hittani jelölt választatott. A váci anyaegyházhoz tartozó rádi fiók-gyülekezet népiskolájának kántortanítója a nóg rádi esperesség szügyi anyaegyháza által választván meg tanítóul, az általa megüresedett rádi kántortanítói állomás Laczjak Benő, volt felső-pokorágyi képesített tanító úr által töltetett be. Segélyzések és hagyományok címén említem, hogy a magyar egyháznak özv. Vecsey Sándorné asszonyság egy ezer forintot rendelkezésére bocsátott s a pesti hazai első takarékpénztár a főgymnáziumnak 300 forintot nyúj­ott. Ugyanazon középtanoda alaptőkéjének növelésére a Glosius Artner Karolina-féle alapítványból 4800 forint folyt be. A német egyháznak adományoztak : gróf Steun­lein Ottó 21 frt, Birkholz Gusztáv 10 frt, Schütz Mag­dolna asszony 100 frt, Burger Eliz k. a. 5 frt. Egy névtelen és egy N. N. 8—8 forintot. Az ezen egyház szegénysorsú confirmans növendékeinek felsegélyezésére alapított Luther-alap javára, melynek tőkéje 918 forint 99 kr., adakoztak: Schneider Susett asszony 100 frt, kamataiból befolyt: 42 frt 50 kr. A szláv egyháznál kegy-adományok címén befolyt: 214 frt 29 kr. Ugyanott a karácsonyi ünnepek alkalmából 9 szegény iskolás-gyer­mek öltöztetett fel. Budán szegény tanulók ruházása s egyebekkel való ellátásra 507 frt 10 kr. gyűjtetett. Buda a Gusztáv Adolf-egylettől 87 frt 15 krt kapott; Ó-Buda a gyámintézettől 25 frtot. A váci egyház az egyetemes gyámintézettől 66 frtnyi segélyt nyert. A mult 1885-dik évben esperességünkben a nép­mozgalom következőkép állott: Kereszteltetett 897. Meg­halt 741. Szaporodás 156. Konfirmáltatott 157. Áttért hozzánk 62. Kitért tőlünk 11. Izraelita megkeresztelte­tett 14. Eskettetet 313 pár. Az úrvacsorával élt 5531. Az esperesség lélekszáma 15,586. Áz egyházi irodalom terén az esperességnek majd minden lelkésze működött. REGISEGEK. A zánkai ev. reform, egyház rövid története. Hogy a református egyház tagjai a magyar hazá­nak legmagyarabb polgárai: a következő lapok is eléggé bizonyítják. Igaz, hogy maga a reformáció közvetlenül igen jótékonyan segítette elő a magyar nyelv ügyét, mi­vel egyik fő célja a bibliának az egyes népek és nem­zetek anyanyelve szerint való magyarázata volt: de azért a Zánlcdra 1736-ban települt német lakosok, hogy már e század elején mind magyarok voltak, egyik okát abban találom, hogy reformátusok valának, a másikat pedig földesuraik, papjaik, tanítóik hazafiságában kell keresnünk. Köztudomásu, hogy a XVIII-dik században számos telepítés eszközöltetett hazánkban oly helyeken, a me­lyek még műveletlen erdőségek vagy legelők valának; a települő lakosok pedig a szomszéd Németországból ke­rültek ki, akiknek a királyi kegyelem, vagy a földesurak joga igen szép kedvezményeket adott, csupán azért, hogy a lakatlan helyek is belegyenek népesítve, s a föld terem­jen bő gyümölcsöt. Hy bevándorolt telepítvényesek valának a mostani zánkai reformátusok ősei is, kiknek eleinte nem a legked­vezőbb körülményeik voltak, mit bizonyít két ízben való költözködésük és számos viszontagságuk. Egyházuk meg­alakulása is nehezen történt. Mielőtt azonban időrendi egymásutánban, a maga valóságában, hiteles okmányok és kútfők alapján összeállítva adnám ezen egyház törté­netét, szükségesnek véltem megjegyezni azt, hogy köny­nyebb megértés céljából az okmányok és egyébb hiteles adatok az eredeti latin szövegezésből magyarra fordítva iratnak le. Végül legyen szabad szerzőnek itt a bevezető so­rokban elmondani azon kegyes óhaját: vajha minden egyház lelkésze megírná a még meglevő adatokból egy­házának történetét, hogy az egyes egyházak történeté­ből, az arra hivatott történész, mint egyedüli biztos alap­ból, kikeríthesse az egyházmegyék, egyházkerületek, egye­temes reformált egyházunk történetét 1 Ama nagy sza­bású mű felépítéséhez kíván szerző is egy porszemmel járulni, midőn a zánkai ev. reformátusok egyházának tör­ténetét, viszonyaik leírását, lehetőleg hű vonásokban fel­tüntetni igyekezik ; és míg egy részről ezt a mű iroda­lomtörténeti értéke céljából teszi: az is vezérelte ennek megírásában, hogy ezen nagyon is anyagias korunkban az ősöknek a történelem világításában feltüntetett hithű­sége és áldozatkészsége a közönyös unokákat hasonló célok elérésére buzdítaná, serkentené! I. (Az egyház keletkezése, s egyébb viszontagságaik. 1736—1780.) A zánkai ev. reform, egyház Zalavármegyében, a Balaton tava partján szőllőhegy koszorúzta kies gyö­nyörű vidéken fekszik, Tapolca mezővárostól kelet felé 19, B.--Füredtől nyugat felé 20 kilométernyire; tartozik a dunán­túli reform, egyházkerület veszprémi egyházmegyéjéhez. Lakosainak száma 344, kik közül 143 ev. reform, iioág. hitv. ev. 70 róm. kath., 1 görög kath. és 20 mózes hit­vallású. A Zánkát megszálló német lakosoknak valami na­gyon sokat nem adott a királyi kegyelem, de a vallásu­kat szerető ősöknek teljesen elegendő volt az a felség­levél, melyet Ill-dik Károly (mint római császár Vl-dik Károly) királytól nyertek nyomtatásban 1731-ben, mely kegyeletes biztosító-levél értelme szerint bárhol tele­pülnek le Ó Felsége tartományai akármelyikébe, vallá­sukat, istenitiszteletiiket mindenütt szabadon gyakorol­hatják. És ez a vallási szabadság azoknak igen sokat ért, más nem kellett, a többit megkeresték, megszerezték két kezükkel, józan eszükkel. Fájdalom, hogy ez a felség­levél nincs meg már az egyház levéltarában, de hogy volt azt abból biztosan következtethetjük ami még meg van. Mint majd látni fogjuk, csaknem minden okmányban történik hivatkozás az említett felség-levélre, meg van em­lítve a földesurak folyamodásában, a nemes vármegye előterjesztéseiben, sőt még a helytartótanács leiratában is. Tehát bizonyos, hogy a szabad vallás gyakorlat biz­tosítására királyi felség-levelet nyertek bejövetelükkor. Mikor 1731-ben elhagyták régi hazájukat, az akkori »nagy római birodalmat« : a mostani Tót-Vázsonyt száll­ták meg először. Telepedésükre biztos adataink nincse-

Next

/
Oldalképek
Tartalom