Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-25 / 30. szám

801. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 802 szert osztott ki. Gyűjtött 165 forint 54 krt. Összes vagyona 282 frt 45 kr. Változások rovata alatt van szerencsém a mélyen tisztelt esperességi közgyűlés tudomására hozni, hogy a magyar-német egyház tisztviselőit és presbyteriumát újból megválasztotta valamint a szláv egyháznál is volt az idén tisztújítás. Budán az egyház eddigi segédlelkész tanítója : Szabó Béla úr hitoktatónak választatott meg s f. évi március elseje óta hivatalát buzgón tölti be és szép eredménynyel. Ugyanőt a magyar kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium a budapesti I. ker. tanilófiképezde és a II. ker. tanitónőképezde vallás tanárává kinevezni méltóztatott. Helyébe segédlelkész-tanitóul Steuer Lajos hittani jelölt választatott. A váci anyaegyházhoz tartozó rádi fiók-gyülekezet népiskolájának kántortanítója a nóg rádi esperesség szügyi anyaegyháza által választván meg tanítóul, az általa megüresedett rádi kántortanítói állomás Laczjak Benő, volt felső-pokorágyi képesített tanító úr által töltetett be. Segélyzések és hagyományok címén említem, hogy a magyar egyháznak özv. Vecsey Sándorné asszonyság egy ezer forintot rendelkezésére bocsátott s a pesti hazai első takarékpénztár a főgymnáziumnak 300 forintot nyújott. Ugyanazon középtanoda alaptőkéjének növelésére a Glosius Artner Karolina-féle alapítványból 4800 forint folyt be. A német egyháznak adományoztak : gróf Steunlein Ottó 21 frt, Birkholz Gusztáv 10 frt, Schütz Magdolna asszony 100 frt, Burger Eliz k. a. 5 frt. Egy névtelen és egy N. N. 8—8 forintot. Az ezen egyház szegénysorsú confirmans növendékeinek felsegélyezésére alapított Luther-alap javára, melynek tőkéje 918 forint 99 kr., adakoztak: Schneider Susett asszony 100 frt, kamataiból befolyt: 42 frt 50 kr. A szláv egyháznál kegy-adományok címén befolyt: 214 frt 29 kr. Ugyanott a karácsonyi ünnepek alkalmából 9 szegény iskolás-gyermek öltöztetett fel. Budán szegény tanulók ruházása s egyebekkel való ellátásra 507 frt 10 kr. gyűjtetett. Buda a Gusztáv Adolf-egylettől 87 frt 15 krt kapott; Ó-Buda a gyámintézettől 25 frtot. A váci egyház az egyetemes gyámintézettől 66 frtnyi segélyt nyert. A mult 1885-dik évben esperességünkben a népmozgalom következőkép állott: Kereszteltetett 897. Meghalt 741. Szaporodás 156. Konfirmáltatott 157. Áttért hozzánk 62. Kitért tőlünk 11. Izraelita megkereszteltetett 14. Eskettetet 313 pár. Az úrvacsorával élt 5531. Az esperesség lélekszáma 15,586. Áz egyházi irodalom terén az esperességnek majd minden lelkésze működött. REGISEGEK. A zánkai ev. reform, egyház rövid története. Hogy a református egyház tagjai a magyar hazának legmagyarabb polgárai: a következő lapok is eléggé bizonyítják. Igaz, hogy maga a reformáció közvetlenül igen jótékonyan segítette elő a magyar nyelv ügyét, mivel egyik fő célja a bibliának az egyes népek és nemzetek anyanyelve szerint való magyarázata volt: de azért a Zánlcdra 1736-ban települt német lakosok, hogy már e század elején mind magyarok voltak, egyik okát abban találom, hogy reformátusok valának, a másikat pedig földesuraik, papjaik, tanítóik hazafiságában kell keresnünk. Köztudomásu, hogy a XVIII-dik században számos telepítés eszközöltetett hazánkban oly helyeken, a melyek még műveletlen erdőségek vagy legelők valának; a települő lakosok pedig a szomszéd Németországból kerültek ki, akiknek a királyi kegyelem, vagy a földesurak joga igen szép kedvezményeket adott, csupán azért, hogy a lakatlan helyek is belegyenek népesítve, s a föld teremjen bő gyümölcsöt. Hy bevándorolt telepítvényesek valának a mostani zánkai reformátusok ősei is, kiknek eleinte nem a legkedvezőbb körülményeik voltak, mit bizonyít két ízben való költözködésük és számos viszontagságuk. Egyházuk megalakulása is nehezen történt. Mielőtt azonban időrendi egymásutánban, a maga valóságában, hiteles okmányok és kútfők alapján összeállítva adnám ezen egyház történetét, szükségesnek véltem megjegyezni azt, hogy könynyebb megértés céljából az okmányok és egyébb hiteles adatok az eredeti latin szövegezésből magyarra fordítva iratnak le. Végül legyen szabad szerzőnek itt a bevezető sorokban elmondani azon kegyes óhaját: vajha minden egyház lelkésze megírná a még meglevő adatokból egyházának történetét, hogy az egyes egyházak történetéből, az arra hivatott történész, mint egyedüli biztos alapból, kikeríthesse az egyházmegyék, egyházkerületek, egyetemes reformált egyházunk történetét 1 Ama nagy szabású mű felépítéséhez kíván szerző is egy porszemmel járulni, midőn a zánkai ev. reformátusok egyházának történetét, viszonyaik leírását, lehetőleg hű vonásokban feltüntetni igyekezik ; és míg egy részről ezt a mű irodalomtörténeti értéke céljából teszi: az is vezérelte ennek megírásában, hogy ezen nagyon is anyagias korunkban az ősöknek a történelem világításában feltüntetett hithűsége és áldozatkészsége a közönyös unokákat hasonló célok elérésére buzdítaná, serkentené! I. (Az egyház keletkezése, s egyébb viszontagságaik. 1736—1780.) A zánkai ev. reform, egyház Zalavármegyében, a Balaton tava partján szőllőhegy koszorúzta kies gyönyörű vidéken fekszik, Tapolca mezővárostól kelet felé 19, B.--Füredtől nyugat felé 20 kilométernyire; tartozik a dunántúli reform, egyházkerület veszprémi egyházmegyéjéhez. Lakosainak száma 344, kik közül 143 ev. reform, iioág. hitv. ev. 70 róm. kath., 1 görög kath. és 20 mózes hitvallású. A Zánkát megszálló német lakosoknak valami nagyon sokat nem adott a királyi kegyelem, de a vallásukat szerető ősöknek teljesen elegendő volt az a felséglevél, melyet Ill-dik Károly (mint római császár Vl-dik Károly) királytól nyertek nyomtatásban 1731-ben, mely kegyeletes biztosító-levél értelme szerint bárhol települnek le Ó Felsége tartományai akármelyikébe, vallásukat, istenitiszteletiiket mindenütt szabadon gyakorolhatják. És ez a vallási szabadság azoknak igen sokat ért, más nem kellett, a többit megkeresték, megszerezték két kezükkel, józan eszükkel. Fájdalom, hogy ez a felséglevél nincs meg már az egyház levéltarában, de hogy volt azt abból biztosan következtethetjük ami még meg van. Mint majd látni fogjuk, csaknem minden okmányban történik hivatkozás az említett felség-levélre, meg van említve a földesurak folyamodásában, a nemes vármegye előterjesztéseiben, sőt még a helytartótanács leiratában is. Tehát bizonyos, hogy a szabad vallás gyakorlat biztosítására királyi felség-levelet nyertek bejövetelükkor. Mikor 1731-ben elhagyták régi hazájukat, az akkori »nagy római birodalmat« : a mostani Tót-Vázsonyt szállták meg először. Telepedésükre biztos adataink nincse-