Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-25 / 30. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISÍCOLAÍ LAP. 948 éles elmű exegesisét adja az evangelium prologjának, a mely magyarázatból legkiemelkedőbb az a gondolata, melyet Baurral szemben állít, hogy az a keresztelő János, ki a 6—9. versekben tanúskodik Jézus mellett nem más, »mint a sötétségben világító fényről bizonyságot tevő zsidó nemzeti vallásos szellem legszebb virágának a pro­fetismusnak, ez eszmei, a Jézus Krisztusra, mint Isten fiára s az ő eljövetelére utaló iránynak personificált kép­viselője«, míg a későbbi versekben említett Keresztelő János a történet személye s ez a már testben megjelent Jézus mellett tesz bizony.-ágot. Éleselmű, de kétségte­lenül erőszakolt magyarázat 1 Mert bizony nem oly nagy a különbség a két János között, — a mint azt szerző látja, — azokban a kifejezésekben, a melyeket idéz. Az, hogy a prologusban csupa általános vonásokkal, a tes­timonium Johannisben, csupa határozott történeti ráuta­lásokkal találkozunk, nem teszi annyira szembeötlővé a kettő közötti különbséget, hogy az egyiket csak a pro­fetísmus personificált képviselőjévé symbolisáljuk, a má­sikban meg történeti személyt szemléljünk. Az »cÍv9qco­íxog ccTtsOTaluévog naqa &aov* ép úgy szólhat arról, a kihez később a jeruzsálemi zsidók követeket küldenek s az, a ki azért jött, hogy bizonyságot tegyen : jz€ql Tov rpiotóg, íva núvreg tziüxevgiúGiv öl avrov ép úgy lehet az a történeti személy, a ki később bizonyságot tesz az Istennek ama bárányáról stb. Az argumentatio ezen az alapon mindenesetre gyenge. Ily formán s ugyanezen módon symbolizálhatjuk az evangelium többi alakjait is. Pedig az ezen evangéliumban előforduló nehézségek, melyek inkább történetiek, mint eszmeiek, az ellentmon­dások stb. elenyésztetésére szerintem nem helyes a pusz­tán csak symbolizáló eljárás. Ez csábító, de könnyen sikamlóssá válható út. E nehézségeknek, ellentmondá­soknak oka magának a műnek szereztetésében rejlik. A művecskét kiválóan szép, világos, vonzó érte­kező styl jellemzi s társával együtt a legmelegebben ajánlhatjuk t. olvasóink becses figyelmébe. A nagy kö­zönség érdeklődése adjon buzdítást a két kiváló, hiva­tott fiatal tanárnak a további munkálkodásra. _ _ —y~a ­BELFÖLD. A budapesti ágost. hitv. ev. esperesség köréből. Ezen esperesség munkás életéből érdekes kis képet nyújt a folyó évi junius hóban tartott gyűlés jegyzőkönyve, miből főként az esperessi jelentés alapján, következőket vesszük át. Talán nem is szükséges megjegyeznünk, hogy az esperességet a budapesti és váci egyházak alkotják. Esperességünk eg)-es egyházai kebelében több ör­vendetes és megnyugtató jelenségre vagyok szerencsés rámutatni. A magyar-német egyháznál a fizető egyházta­gok száma tetemesen növekedett; mert a midőn négy évvel ezelőtt 964 fizető egyháztag volt 4538 forint járu­lékkal, a mult évben volt 1387 egyháztag, kiknek járu lékai 6861 forintra rúgtak. Az egyház tagjainak nagy része járulékát önkénytesen felemelte. Azonkívül a magyar egyházban a tagok részéről nagy érdeklődés volt az egy­ház ügyei iránt s új pezsgő élet észrevehető; a német egyháznál a templom látogatásában jobb fordulat észlel­hető. A templomépítés eszméje nem haladt előre, de mégis van remény, hogy az e célra kiküldött egyházi bizottság mélt. báró Kochmeiszter Frigyes felügyelő úr elnöklete alatt azt tényleg megkezdeni szerencsés leend. Az egyházi pénztár-ellenőri újonnan rendszeresített állo­másra Mikolik Gyula úr ideiglenes minőségben meghi­vatott. Megnyugtató az is, hogy a magyar-német egy­ház gyülekezete öntudatosan mondhatja el azt elemi isko­láiról, hogy a főváros elemi iskoláival a versenyt minden tekintetben kiállják, és hogy azon irányban folyt tárgya­lások megengedik azon reményt, hogy a csonka polgári iskola a 3-dik és 4-dik osztálylyal kiegészíttetik. Az es­perességi iskola bizottság elemi osztályaink állapotát ecsetelő évi jelentése a jövő őszi esperességi gyűlésünk­nek van fenntartva. A szláv egyház templomának oly nagy nehézségekre ütköző belső teljes berendezését s egyébb sürgős szük­ségleteinek fedezését megnehezíti ismét ama körülmény, hogy a telkén lévő s évi 800 frtot jövedelmező bódék hatóságilag betiltattak s reá ez idén még a templom kül­sejének javítása is vár. A budai egyház kebelében örvendetes az áldozat­készség, kivált a samaritusi szeretet munkája virágzik ott ugy a Mária-Dorottya nőegylet ténykedésében, vala­mint a szegény iskolás gyermekek utánzásra méltó se­gélyezésének példájában. Az egyház pénztári számadása a mult évben egy pár száz forintra menő hiányt mutat ; de az a főváros által nyújtott 800 forintnyi rendkívüli segély által fedezve van. Nagyon aggasztó a római katholikus püspöki szék­helyen küzdő váci egyházunknak állapota. Á mult évben nem volt képes szükségleteit fedezni, a lelkésznek évi fizetésében 316 frttal, a tanítónak 61 frttal maradt adósa. — Azonfelül az adóhivatal egyenértéki illeték tartozása végett az egyház ellen a végrehajtást is elrendelte. A gyámintézetek segélye minden évben rendesen kiadatik Vácnak, de a Gusztáv Adolf-egylet megfoghatatlan s előttünk nem ismert okokból már két izben mellőzte Vác gyülekezetét, a mely folyamodványát és »Bericht«­jeit mindenkor pontosan megújította és megküldi a neve­zett áldásosán működő egyletnek. Ezen egyház és a benne működő lelkész és tanitó sanyarú helyzetét kerületünk főtisztelendő püspökének is tudomására hoztam s hat­hatós atyai pártfogásába ajánlani el nem mulasztottam, a melyet ez alkalommal esperességünk jóindulatu s nagy­lelkű pártfogásába is tiszteletteljesen ajánlani bátorkodom. Püspök úr O Nagysága a Zsedényi alapítványból folyó száz forintnyi segélyt ez idén esperességünk ajánlottjának Szák Lajos, váci tanitó úrnak szives volt nyújtani. Igaz, hogy fővárosi egyházaink készséggel vállalták magukra a váci testvéregyháznak az esperesség és a kerület iránt teljesítendő kötelezettségét; de tán lehetne és kellene módról gondoskodni, nehogy megsemmisüljön ezen egy­házunk a catholicismus nagy örömére. A magyar-német egyház özvegy-árva intézetének tő­kéje : 62,065 frt- Szaporodás 2000 frt. A nyugdíjazot­tak száma: 5. A nyugdíj összege: 936 frt. Az esperes­ségi gyámintézet tőkéje : 1303 frt 21 kr., jövedelme 478 frt 99 kr. A folyamodó egyházak között kiosztandó összeg: A női gyámintézet évi bevétele volt 336 frt 32 kr. Ki­adása 221 frt 51 kr. Pénztári maradványa 114 frt 81 kr. Oltári edényeket vásárolt 96 frt 76 kr. árán szegény egyházak számára és a debreceni ág. hitv. evang. egy­háznak harmoniumra 100 frtot adott. Oltári edény taka­rót vett 20 frton. A Tabitha-noegylet könyöradományban ismét szá­mos szegényt részesített. Bevétele volt 1565 frt 53 kr. Kiadása 1462 frt 35 kr. Pénztári maradványa 103 forint 18 kr. Külön kezelt alapítványok összege 6500 frt. A budai »Mária-Dorottya* ev. nőegylet ruha s egyebeken kívül 87 forint 13 kr. értékű élelmi és fűtő 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom