Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-18 / 29. szám

907 Ez országos egyesület élén Gyertyánffy István áll, m. kir. budai tanitóképző-intézet országosan ismert igazgatója. Most azonban akadályozva lévén a megjelenésben, Miskolcon dr. Kiss Aron alelnök vezette a gyűlést. Már az ismerkedési est meggyőzött mindenkit a felől, hogy a közgyűlés nagyhatású lesz. A tagok szép számmal jelentek meg, s férfiak s nők az ország minden részéből igen kiválóan voltak képviselve. Az érkezettek mindnyájan a város vendégei voltak s részükre a városi hatóság egy nagyfényű közös ebédet is rendezett. Ugy az egyházi, mint világi, sőt a katonai rend is meglepő érdeklődést tanúsított, s a közgyűlés a megye s város legelső tisztviselői által volt képviselve. Az egyesületek nem maradtak el, sőt a felekezeti tanári és tanítói karok a legnagyobb buzgalommal vettek részt e vándor-közgyűlés sikerének előmozdító munkájában. Nem hiába, hogy ez országos egyesület sem felekezetnek, sem politikai pártnak nem állhat szolgálatában, de nem is tagadta meg iránta való érdeklődését senki sem, s ez áldásos közhangulat oly sikerültté tette a közgyűlés lefolyását, mely nemcsak az egyesületnek, de Miskolc városának történetében is a legszebb lapok egyikét képezi 1 Gyűlésteremül a megyeház díszes nagy termét ajánlotta fel az alispán, s a benne összegyűlteket előbb a város polgármestere Soltész N. Kálmán, azután a polgári iskolai szék elnöke L. Farkas Gusztáv s végül a közoktatásügyi miniszter képviselője, Tóth József pestmegyei tanfelügyelő üdvözölte. A tanácskozást dr. Kiss Á. elnöki beszéde nyitotta meg, mely eszmékben és irányelvekben gazdag volt. Ezt a titkári jelentés követte, melynek feladata abból állott, hogy az egyesületi működést feltüntetvén, egyszersmind a felső nép- és polgári iskolák céljait meggyőzőleg kimutassa. E jelentést Miklós Gergely pénztárnok jelentése és 3 pályamű kiváló nyilatkozata követte. Ezek után Dóczy Gedeon debreceni reform, felső leányiskolái igazgató felolvasása gyönyörködtette a hallgatóságot. Dóczy G. értekezése egyike azon értekezéseknek, melyek leányiskoláink sorsát eldönteni vannak hivatva. Nagy gyakorlati elmeéllel és olvasottsággal van írva. E felolvasás hatásával oszlott szét a gyülekezet, mely másnap csaknem oly számban hallgatta végig Péterfy Sándor és Gálfy Ignác felolvasásait. Előbbi Karacs Teréz működését ismertetvén, utóbbi pedig a polgári leányiskolák fejlesztését szorgalmazván. Első nap a »Korona« vendéglőben volt a közebéd, mely alatt rendkívül érdekes felköszöntők voltak halhatók, másnap pedig mélt. Szathmdry K. Pdlné urnő hivta meg alsó-zsolcai uri lakába az egyesület választmányát. A vendéglátó hölgy méltóság- és jóságteljes viselkedése, nemkülönben kertészeti, méhészeti és gyümölcsészeti foglalkozásainak bemutatása elragadólag hatott a jelenlevőkre, s midőn őket az általa felállított óvóba is elkalauzolta, az iránta és bőkezűsége iránti hálás tisztelet buzgalma a legfelső fokra emelkedett. A magyar hölgy kiválóságait a teremtő gondviselés talán soha sem egyesítette egy személyben oly példaszerűen, mint e fennkölt lelkű és nemes szívű magyar nőben. Áldása minden jó ügynek s dísze nemének. Örömben és szórakozásban egyaránt gazdag volt e vándor-közgyülés. A város lakóinak barátságszeretete, a vidék bájos szépsége mindenkit annyira megleptek, hogy a vándor-gyülésezés eszméje gyökeret vert, s a sok jó eredmény közt, már e vívmány is megjutalmazó. Iskola és társadalom így ismernek egymásra és fognak dolgozni egymás kezére. Miskolc, 1886. jul. 7. Dr. K. E. A biharmegyei tankerület tanítótestülete általános érdeklődés mellett, számos fővárosi tanító részvételével f. hó 6-án tartotta meg közgyűlését Nagyváradon, a megyeház nagytermében. A közgyűlésen Eszenyi Sándor elnökölt, ki megnyitó beszédében melegen üdvözölvén a fővárosi kartársakat, rámutatott a lefolyt tanév fontosabb eseményeire és tanulságos következményeire. A fővárosi tanítók nevében Glutz György válaszolt a szíves üdvözlésre, hangsúlyozva a tanitók egyöntetű, egy célra törekvő működésének fontosságát. A gyűlés gazdag tárgysorozattal érdekes előadásokkal folyt le. Legfontosabb volt e kérdés megvitatása : »Viszonyainknak megfelelő-e a 6 éves korra szabott tankötelezettség ?« Az előadó Gabel J. volt, kinek fejtegetéseire dr. Tóth M. és Sípos O. tanfelügyelő tettek tanulságos észrevételeket. A dolgozatot kinyomatják és a tagok között kiosztják. A gyűlés befejeztével a vendégtanítók megszemlélték a nagyváradi tanszermuzeumot, a régészeti muzeumot és a város egyébb nevezetességeit. Nagyvárad városa a gyűlés tagjait közebédre hívta a Püspökfürdőbe, hol a polgármester nevében Rácz Mihály igen szeretetreméltó házigazda volt. Ebéd alatt számos felköszöntőt mondtak és üdvözlő sürgönyt küldöttek Nagyvárad orsz. képviselőjének, Tisza Kálmánnak és polgármesterének, Sal Ferencnek. Másnap a vendégek legnagyobb része Élesdre s onnan Solyomkeő váraba tett kirándulást, hol Csányi István fogadta és üdvözölte őket. Délután a fekete-erdei iiveggyárt szemlélték meg a gyárigazgató szíves kalauzolása mellett. Este társas vacsora volt, melyen számos felköszöntő mondatott s a jó hangulat a rákövetkező tánc egész reggelig együtt tartotta a társaságot. Középiskolai tanári könyvtarak. Trefort közoktatásügyi miniszter a középiskolai tanári könyvtárak beszerzéséhez útmutatóul a közoktatási tanácscsai könyvjegyzéket készíttetett, melyben minden tanszakból föl vannak sorolva ama legjobb munkák, melyekre a tanároknak tanításukhoz és további önképzésükhöz leginkább lehet szükségük. Ama föltevésben, hogy a magyar tudományos művek úgyis ismeretesek, e jegyzékbe főleg külföldi művek vétettek fel, legnagyobb részben német munkák, azután franciák és még angol könyvek is. A jegyzék már megjelent s a középiskoláknak megküldetett. Azonfelül egyesek is megszerezhetik az egyetemi nyomdából. A gymnáziumi és reálisk. tanterveket a közokt. minisztérium németre fordíttatta, hogy a külföld hiteles módon tájékozódhassák iskoláink szervezetének e legfontosabb ágáról. A gymn. tantervnek s utasításoknak már régebben megjelent egy félhivatalos fordításféléje, de az annyii a hemzsegett a hibáktól, hogy a minisztérium kénytelen volt e fordítást dezavuálni. A mostani fordítás a minisztérium szakosztályában készült s bizonyosak vagyunk benne, hogy minden tekintetben megfelel a kívánalmaknak. A középiskolák számára, mint halljuk új rendtartás készül, melyben egyébb fontos változások között az is he'yet foglal, hogy az iskolai évnek három harmadra való os/tása megszűnik s ismét életbe lép az iskolai évnek lcét félévre való osztása. A tandíjakat az osztrák középiskolában új rendelet szabályozza. Ezentúl a tandíj Bécsben, félévenkint 25 forint, a többi városokban, melyek 25,000 lakosoknál többet számlálnak, 20 forint, ezeknél kisebb városokban 15 frt. A tandíj az iskolai év első hat hetében fizetendő. A magántanuló is köteleztetik a tandíj fizetésére. Tandíj alól csak azok mentetnek föl, kik az utolsó félévben erkölcsi magaviseletből és szorgalomból a két legjobb osztályzatot nyerték; tovább ha előmenetelük jó, fenntartóik 1 pedig igazán szegények. Ha a fenntartó nem igen szegény,