Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-11 / 28. szám

891 érsek szentelte fel, különbség nélkül akár angol, akár porosz részről küldettek. Az első püspök, kit az ango­lok küldöttek, Alexander Salomo Mihály volt, a londoni egyetem Kings-kollégiumának tanára, ki zsidó vallásban született 1799-ben a poseni nagyhercegségben. 1841. november 7-én szenteltetett fel, s 1842. január 21-ikén vonult be Jeruzsálembe, de már 1845. november 23-kán meghalt. Utódja, a porosz kormány által kiküldött Gobat Sámuel Cremineben, a berni kantonban született. 1846. juliusában szenteltetett fel s ugyanazon év december 30-án foglalta el székét a szent városban. Állását 1879. május 1 i-ig töltötte be, mikor áldásos működése közben érte a halál. Már 1879. julius 25-kén fölszenteltetett az angol Barclay József, ki 1880. január havában elutazott Palesztinába, de már 1881. október 23-dikán meghalt. Azóta a püspöki szék betöltetlen maradt, mert a porosz kormány nem akarta magát tovább is alája vetni a szer­ződés terhes pontjainak, melyek szerint tényleg az angol egyházé volt a döntő jog, hogy a Poroszország által kiküldött püspököt elfogadja e vagy sem. Anglia még ugy látszik, nem tudta magát elszánni arra, hogy en­gedjen s igy nem maradt más expediens, mint a külön­válás, melyet német részről igen kedvezően fogadnak. Hir szerint a jeruzsálemi német ev. püspöki székre első­nek egy déli Németországban élő misszionáriust, Heftert szemeltek ki, ki már működött Palesztinában s ismerős az ottani viszonyokkal. Fölfedezett bibliai város. Érdekes fölfedezés tör­tént az egyptomi delta észak-keleti legeihagyatott szög­letében. Petrie Flinders, a szerencsés egyptomi kutató, Naukraus feltalalója, Defenneh nevű szomorú vidék sán­cait és töltéseit ásatván arabjaival, megtalálta »Faraó házát, Táfnesben, melyről a biblia több helytt (pl. Jerem. „ XLI1I. 7—9 XLIV 1. v.) megemlékezik, mely hallotta Jeremiás próféta siralmait az elpusztult Jeruzsálem felől. Nevezetes e fölfedezés azért is, mert valahára nem csu­pán templomok és sirok kiásásával veszünk Egyptomból értesítést, hanem íme fel lett fedezve egy királyi lak is, melynek építési ideje messze időkbe, a Krisztus előtti 6—7. századba nyúlik vissza. E vidék most csupa vadon, melynek közepén terülnek el a mondott Defenneh sán­cai és töltései. Távol minden falutól, úttól, művelt föld­től, hova utas nem téved, hol kutató még nem ütötte le ásóját. A töltések és sáncok szövevénye egy egész eltemetett város tervrajzát gyaníttatja. Valóban erre a gondolatra jött Petri, a mint arabjaival egy késő estén fáradtan ide vetődött. Arabjai elmondták mindazt neki, a mit a vidékről s megszállásuk helyéről tudtak. S mi'y nagy lőn a tudós történész öröme, mikor hallja, hogy a hely, a hol nyugosznak »El Kasr el Bindt el Jahudi« a zsidólány kastélya nevet visel. Ez a zsidó lány senki más mint a Jeruzsálemet leromboló Nabukodonozor által babilonai fogságra vitt Zedekiás királynak a lánya, a ki Jeremiással s több zsidó meneklővel itt keresett, Faraó Hofranál nyughelyet, a mint ez le van irva a bibliában. A szerencsés kutató hű arabjaival szám szerint 40-el rög­tön tanyát ütött a tamariszka bokrok által elborított, el­hagyott helyen s megkezdte az ásatást. Fő figyelmét a »Kastély«-ra fordította s valóban ráakadt alapjaira. Az ásatás közben felszínre jött tömérdek adatból, melyek nem csupán az építésre használt s figuratív irásos kövek­ből, téglákból állanak, de nagy mennyiségben fordulnak elő házi és vallasos eszközei, Petrie megállapította az épí­tés korát is, I. Pszammetikus korszakát. A gondos ása­tások következtében napvilágra jött termek és szobák tele vannak hieroglif feliratokkal, bas-relicfekkel a legszebben kifaragva és .kifestve. Néhány teremben nagy számú gö­rög váza került elő, melyeken gigantomachia, chimera, harpia sfiux képek s ehhez hasonlók vannak festve, pom­pás kivitelben. A romok egyúttal az égés nyomait vise­lik magukon. Valószínűen Jeremiás jóslata teljesedett be, eljött Nabukodonozor, és feldúlta és felgyújtotta a me­nekvő zsidók mentsvárát. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. Kun Bertalan tiszáninneni püs­pök, mint a »Sárospataki Lapok«-ban olvassuk, f. hó 10-én püspöki visitációra indult; látogatási körútját egy­házkerülete felső részén, a felső zempléni egyházmegyé­ben kezdi meg. — Révész Bálint tiszántúli püspök meg­gyengült egészségének helyreállítása végett neje kísére­tében Gasteinba utazott. * Pap választás. Kisújszállás, 1886. julius 4. E nap igen nevezetes napja a kisújszállási ev. ref. egyház tag­jainak, mert a lelkészválasztás napja volt. A 8 pályá­zók díszes sorából a kijelelő bizottság által kijelöltettek választásra : Gulyás Lajos, nagybányai lelkész, egyház­vidéki tanácsbiró és ismert nevű egyházi iró ; Biki Ká­roly győrteleki lelkész, kiadott műveiről ismeretes; Szél György avasujvárosi; Rácz Károly egyházi iró, szapári­falvi és Győri Lajos kenderesi lelkészek. E kijelöltek kö­zül Gulyás Lajos választatott meg közakarattal, közfel­kiáltással. Bár a választási napok előtt más kijelölt neve is forgott szóban ; de a választás percében egyedül a Gulyás neve hangzott. Az elnök 10 percnyi időt tűzött ki, hogy ha, kik szavazattal akarják a választást megté­tetni, a szabályok szerint nyilvánítsák szándékukat. Nem levén előterjesztve szavazat általi eldöntés Gulyás Lajos megválasztott lelkésznek nyilváníttatott az elnök által, mely kijelentést a nagy néptömeg lelkes éljenzése tett ünnepélyessé Összeírt szavazók száma meghaladta az 1700-at, de a választásnál sok hiányzott e számból. Nagynevű elődök, tudós és lelkes férfiak: Váradi Sámuel, Dorka Ilyés, Török Pál, Fördős Lajos, Erdélyi Sándor és a mo->t lelépett Illyés Bálint utóda Gulyás Lajos, le­gyenek neki ezek vezér csillagai az evangyéliom hirde­tése, a tudomány terjesztése, az egyházkormányzat a tanintézetek vezetésében. Az egyház összpontosult bizo­dalommal választotta, szép reményt köt működéséhez, hinni szereti, hogy nagynevű, vallásos szellemű, tudomá­nyos míveltségű elődeinek méltó utóda fog lenni. Adja Istenünk, hogy ugy legyen. A nép hite s reménye telje­süljön. — Keszi Hajdú Lajos. * Érettsegi Vizsga. A debreceni főgymnáziumban a szóbeli vizsgára bocsátott 60 növendék közül, egy mint reáliskolai tanuló pótvizsgát tett a latin nyelvből; a a többi közül jeles eredménynyel vizsgázott 5, jóval 11, egyszerűvel 24; két hónapra visszautasíttatott 13, egy évre 4, végleg elutasíttatott 2. * A reform, gymnáziumok allami segélyezése. A vallás- és közoktatásügyi minisztériumban f. hó 3-án ismét értekezlet tartatott a ref. gymnáziumok állami se­gélyezése ügyében. Jelen voltak Trefort A. közoktatási miniszter elnöklete alatt Vay Miklós konventi vil. elnök és a tiszáninneni egyházkerület főgondnoka, Tisza Kál­mán mint a dunántúli egyházkerület főgondnoka, b. Ke­mény Gábor mint az erdélyi egyházkerület főgondnoka, gróf Tisza Lajos mint a dunamelléki egyházkerület fő­gondnoka, Szász Károly dunamelléki püspök, végre Ta­nárky Gedeon allamtítkár és dr. Klamarik János min. osztálytanácsos. Az értekezlet azzal foglalkozott, hogy tekintettel a pénzügyek jelen helyzetére, mennyiben tel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom