Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-11 / 28. szám

801. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 802 jesíthetők az egyet, konvent kívánalmai. Az eredmény az lett, hogy a ref ormátus gymnáziumokra egyszersmin­denkori segély fejében három évre megosztandólag 330 ezer frt mondatott ki szükségesnek ; az egyes isko­lák állandó évi segélyénél csakis egy-két oly gymnázium­nál tehető reductio, melyeknek fenntartása nem á'lami fontosságú. * Theol. akadémiák képviselőinek értekezlete. A konvent által a theol. szakvizsgák, nevezetesen az a'apvizsgák, lelkészképesítő vizsgák és theol. tanári vizs­gálatok tárgyában az öt ref. theol. akadémia képviselői­ből kiküldött értekezlet f. hó 5. 6. és 7-dik napjain tartotta meg tanácskozásait Szász Károly dunamelléki püspök e'nöklete alatt Budapesten. Jelen voltak az aka­démiák képviseletében Hegedűs János nagyenyedi, Tóth Sámuel debreceni, Nagy Gusztáv sárospataki, Németh István pápai és Szöts Farhas budapesti theologiai taná­rok. Az ankét előadója és jegyzője Tóth Sámuel volt. — Az értekezlet a különböző vizsgálati rendszabályokra nézve kiindulási pontul az 1883-dik évben konventileg megáll pított egyetemes theol. tantervet vette fel s ennek alapján szabály-javaslatokat készített 1) a theol. collo­quium okról; 2) a theol. alapvizsgákról, melyek a Il-ik tanfolyam végeztével teendők le; 3) a lelkészi képesitö vizsgákról, melyek e'seje a tanfolyam végeztével, máso­dika erre egy év múlva tehető le ; 4) a theol. magánta­nárság mikénti megszerzéséről és végre 5) a theol. tanári minősítésről. — Az értekezlet minden egyes tárgy felett beható tanácskozást folytatott, melynek vezére've az volt, hogy a szükségesekben való egyöntetűség valahára min­denik egyházkerületben létesíttessék. A megállapodások szabály-javaslatok alapján és kimerítő indokolás kísére­tében fognak az őszi egyetemes konvent elé terjesztetni. A tanácskozás eredményét, nevezetesen a javaslatokat és azok indokolását közös megállapodás és a konvent rendelete értelmiben, mihelyt azok teljesen elkészíttet­nek, m'ndenik egyházkerület kebelében létező egyházi lapok egyidejűleg fogják küzölni, hogy a konventi ta­goknak és az olvasó közönségnek kellő időben alkalom nyujtassék a munkálatokat megismerni s azokhoz hozzá­szólni. * Tisza Kálmán főgondnokot Komáromban a dunántuli egyházkerület közgyűlése alkalmából lelkes és fényes fogadtatásban részesítették a város minden rendű és rangú lakosai felekezeti különbség nélkül. A Komá­romban töltött két nap a zajos ünnepiességek egész lán­coLta volt. Vasárnap délután érkezett oda báró Nyáry Béla és Pulay Kornél képviselők társaságában. Az állo­másnál a megye és a tractus küldöttségei fogadták, azt a főispán, ezt Beöthy Zsigmond tractusi gondnok vezet­ték a főgondnok üdvözlésére; gazdákból alakult 50 tagu bandérium vezetése, tarackok durrogása és óriási közön­ség szakadatlan éljenzése közben vonult be a díszesen föllobogózott városba. Itt az egyházkerület, a város és más testületek küldöttei tisztelegtek, kiket igen szívélye­sen fogadott. Este a dalárdakertben »Kóstoló* című népünnepet rendeztek, másnap délben fényes bankettett adtak tiszteletére, melyen számos felköszöntők mondat­tak. Különösen kitűnt Pap Gábor püspök lelkes és eszme­dús felköszöntője a ^legelső magyar ember«-re, király Ő Felségére, szép volt Beöthy Zsigmondé Tiszára, Bóné Gézáé a püspökre, végre Tisza Kálmáné a komáromi mun­kasokra és a ref. egyházra. Hétfőn este színházi díszelő­adással (Rákóczy F. fogsága) és rögtönzött kivilágítással fejezték ki , tiszteletüket az egyházkerület főgondnoka és az ország miniszterelnöke iránt, ki másnap még a köz­gyűlésén elnökölt és délután elutazott. * A tiszáninneni reform, egyházkerület nyári közgyűlése junius 28—29. napjain tartatott meg, melyről közvetlen tudósítás hiányában a »S. L.« után következő­ket jegyezzük fel. A főgondonk helyett Ragálgi György legidősebb tract. gondnok foglalta el a társelnöki széket. Az elnöki bejelentések után, melyek közül a Terhes Barna halála és Szentpéteri S. tanácsbiró lemondása vol­tak nevezetesebbek, a pataki főiskola némely alapitvá­nya'nak ügye tárgyaltatott. Az igazg.itó-tanács javaslata alapján elhatároztatott, hogy a Horváth Mária és Simon­féle alapítványok évi jövedelmeiből, melyek eredetileg egy Patakon felállítandó műegyetemre fordítandók, két 300—300 frtos ösztöndíj alapíttatik a budapesti műegye­temen tanuló oly érdemes ifjak számára, kik a gymná­ziumot Sárospatakon végezték; továbbá hogy a Horváth­féle alapból a főiskolai rendes tanárok fizetése 1887-ik évi januáriuson kezdve 200—200 frttal felemeltetik. — Az egyházkerület miskolci leánynevelő-intézetét az elemiek fölött álló 4 osztálylyal s egy előkészítő osztálylyal az e célra kiküldött bizottság javaslata értelmében újra szer­vezte s az intézet vezetését a püspök elnöklete alatt álló bízottságra ruházta. — A domesztikából előleges bizottsági javaslat alapján 17,050 frtot ajánlott megadásra egyházak és lelkészek számára. — Kovács Gábor super. aljegyző indítványára megújította a kerület azon régibb határoza­tát, hogy minden lelkész köteles saját egyházának tör­ténetét megírni s a dolgozatok beszolgáltatására határ­időül az 1887. év május l-jét tűzte ki. — A lelkészvizs­gáló bizottság jelentése szerint kápláni vizsgát tett 28, papi vizsgát 18 jelölt, illetőleg segédlelkész. * A felső nep- és polgáriskolai tanítóknak orsz. egyesülete e hó 4-én és 5-én tartotta ez évi közgyűlését Miskolcon. Az ország kü'önböző részéből nagy számban jöttek össze a tagok, kiket miskolci kartársaik s velük Miskolc város közönsége kiváló vendégszeretettel fogadott. A 3 án tartott ismerkedő estélyen a tagokon kivül Mis­kolc intelligenciája is nagy számban jelent meg a Korona vendéglőben. A közgyűlés 4 én kezdődött a megye szék­házának nagy termében. Megelőzőleg Soltész Nagy Kál­mán polgármester üdvözölte a vendégeket a város, Farkas Gusztáv isk. széki elnök az iskolaszék s Tóth József pestmegyei tanfelügyelő a közokt. miniszter nevében. A közgyűlésen Gyertyánffy István elnök helyett Kis Áron dr. a budai pedagógium tanára elnökölt, ki a polgáriskolák hivatását fejtegető beszéddel nyitotta meg a közgyűlést, majd Gyertyánffy távirati üdvözletét olvasta fel. Erre Kerékgyártó Elek dr. egyesületi titkár olvasta fel évi jelentését az egyesület működéséről. Suppan Vilmos a rajztanításra kitűzött pályaműről tett jelentést, melynek értelmében a pályadíj nem adatik ki. A polgári leány­iskolák fejlesztése című tételre két pályamű érkezett be s a kitűzött 50 frt a két pályázó között egyenlően osz­tatott meg. Az egyiket Krammer József kis-martoni, a másikat Láng Mihály nagy szebeni igazgató irta. Vé­gül Dóczy Gedeon debreceni leányiskolái igazgató tar­tott fölolvasást. A közgyűlés után díszebéd volt a ven­dégek tiszteletére, melyet a város adott. >Este a Lövölde­kertben a miskolci dalegyesület tánccal össs^ekötött dal­estéje volt szintén a vendégek tiszteletére. * Lelkészbeiktatas a brassói magyar evang. esperességben. Csernátfalu hitközségben junius 29-én iktatta be a magyar esperes, Török József az űj lelkészt, Kis Árpádot, felesketvén őt a tiszai egyházkeridet és an­nak hatóságai iránt való hűségre. E tény azért fontos, mert első demonstrálása az erdélyi magyar evangélikusok függetlenségének a szász atyafiak atyáskodása alól. A beiktatást lakoma követte, a mely igen kedélyesien folyt

Next

/
Oldalképek
Tartalom