Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-11 / 28. szám

801. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 802 mindenki a rendezett diszebéden s kivált jól esett látni azt a kitüntetést, melyben a főtisztelendő püspök urat részesítették. Meggyőződhetett mindenki arról, hogy Belohorszky Gábor főesperes, nemcsak az esperesség osztatlan szt rctetét s nagyrabecsülését birja, hanem Újvidék szab. kir. város közönsége, őt mint polgártársát szereti, tiszteli. S mindenki a legőszintébb elismeréssel adózik neki. Nagy tiszteletű Schneeberger J. lelkész indítványozza tehát, hogy az esperesség tekintettel Belohorszky Gábor főesperes számtalan érdemeire, kiváltkép pedig azért, hogy minden önzéstől menten önfeláldozásával határos munkásságával ily szép monumentális épületeket létesített, neki mindezért jegyzőkönyvileg köszönet és elismerés mondassék s legfelsőbb helyről történendő kitüntetésre az esperesség által ajáltassék. De, folytatja a szóló történt, hogy a templomszentelési ünnepély alkalmából egy gúnyköltemény bocsáttatott közre mintegy lerontandó e szent művet gúny tárgyává tenni szándékozva a felszentelési ünnepélyt továbbá ama férfit kinek egyedül köszönhető e mű ; de sőt még a püspök személyét is sértegeti, oly nem illő tett, melyen minden nemes kebel és jellem méltón megbotránkozik. Kiváltképen tekin tetbe véve még ama körülményt, hogy ezt nem más mint hitfelekezeti pap tette. Kéri a gyűlést, hogy ezen épenséggel nem illő eljárás felett jegyzőkönyvileg a legmélyebb megbotránkozás fejeztessék ki. Hogy a szóló az egész ülés érzelmének adott kifejezést, bizonyítja az egyhangú, hosszantartó éljen, mely szavait követte s midőn az esperességi felügyelő feltette a kérdést, váljon elfogadják-e az indítványt, egyhangúlag igennel válaszoltak. Ezután az egyes elintézendők vétettek tárgyalás alá, az egyes számvizsgáló bizottságok kiküldettek, az esperességi consistorium megválasztatott, elnökévé pedig ismét dr. Kari Bálint cservenkai jegyző lett. Déli egy órakor a gyűlés bezáratott. D. u. 4 órakor s másnap délelőtt folytattatott. Végét pedig 23-án d. e. 10 órakor érte. Harangszentelés. A magas Tátra kiágazataiban fekszik Majerka nevű község. Politikai eredete 1301 -re vihető vissza, mely évben Tyló, bélai biró legelőször a nevezett község megalapítására szolgáltatott okot. Protestáns vallásra áttért az egész község 1568-ban, midőn már az egész Szepesség, kevés kivétellel, az uj hitet követte. 1674 itt is, mint általában Szepességen az ellenreformátió erőszakkal kezdemenyeztetett. Azóta néha fa imaházban végezte istenitiszteletét az evang. egyházközség, néha még az is be volt tiltva. Csak 1835-ben sikerült a kis egyháznak megfelelő templomot építhetni. De a harangot még mindég nélkülözte. Csak kis csengetyűvel hivattak a hívek istenitiszteletre, mit a katholikusok gyakran arra használtak fel, hogy csúfot űzzenek a csengetyűs fiúból, kit csikóval hasonlítottak össze. Végre sikerült e kis és szegény, csak 290 lelket számláló, de buzgó községnek is harangok birtokába jutni. A harangok öntött acélból valók és Bochumban — Westpháliában — öntettek. Az egyik 355, a másik 253 kilót nyom. A harangok b és c szerint vannak hangolva. A felszereléssel együtt 863 frt és 35 krba kerülnek. A vam egyházi célra 42 frttal elengedtetett. A harangláb azonkívül 148 frt és 31 V2

krba került, úgy, hogy összes'költség IOI2 frt 16 krt tett. Ez összegre adakoztak a XIII. esperesség 39 frt 33 krt, dr. Greisiger felügyelő 15 frt és Bergmann Adolf bérlő 5 frtot. A régi harangalap tett 291 frt 56 krt, elárusított tűzifáért befolyt 291 forint 56 kr és az egyháztagok közti gyűjtésből 151 frt 95 kr. Az összes bevételeket a kamattal együtt 774 frttal, levonva az összes fenntemlített bevett 1012 forint és 16 krbról, marad még fedezendő 237 frt 22 kr. A harangok beszentelése julius hó 4-dikére volt kitűzve és az alólirott által végeztetett, minthogy a község most ideiglenesen Bélához bekeleztetett. Az ünneplő község temploma virágokkal és koszorúkkal fel volt díszítve. A lőcsei Gusztáv-Adolf jótékony nőegylet által adományozott templomi felszerelvények és edények most először voltak használatban. A csinos kis templom községbeliektől és vendégektől zsúfolásig megtelt. Áz alkalmi istenitisztelet bevégzése után, a hívek a szabad térre a harangláb köré gyülekeztek és a kék ég boltozata alatt alkalmi éneket elénekeltek. Az ének elzengése után az alólirt egy emelvényre lépett és alkalmi beszédet mondott a harangok jelentőségéről a keresztyén életében. A beszéd utáni imában a harangok évszázadokra Isten oltalmába ajánltattak és a sz. háromságos Isten nevében beszenteltettek. Most legelőször meghúzattak és harmonikus, erős érchangon kongtak a levegőben és örömkönnyeket fakasztottak a hívek szemében. Az első próba harangozás után következett a Collecta eléneklése és az áldás, mivel az egyházi functió véget ért. Délután az emlékezetes ünnep mulatsággal zeneszó mellett bevégeztetett. Weber S. KÜLFÖLD. Az utrechti egyetem junius 24-én ülte meg alapításának 250-ik évfordulóját. Az egyetem ugyan 1636. március 26-án alapíttatott, de régi szokás szerint az alapítás évfordulóját most is junius 24-én ünnepelték meg s ez alkalommal nagyon fényesen. A város és az egyetemi tanács történeti körmenetet rendezett, melyben Utrecht városának három világtörténeti eseménye jelképileg volt feltüntetve: az utrechti unió (1579), az egyetem alapítása (1636) és az utrechti béke (1713). A jelmezek korhűek voltak s az akkor szerepelt egyéniségek arcképei után csalódásig híven utánzott alakok rendkívüli érdeket kölcsönöztek a körmenetnek, melyben 150 jelmezes egyén vett részt, köztük 56 lóháton. Kiválólag fényesen nézett ki János nassaui gróf, ki 17-ik századbeli csillogó fegyverzetével általános figyelmet keltett. A körmenetet másnap éjjel fáklyavilágítás mellett ismételték. A jeruzsálemi prot. püspökség, melyet eddig az angol és porosz udvar közösen tartottak fenn, mint Berlinből jelentik, külön angol és porosz püspökséggé alakul. A közös püspöki szék, melyet az egyezség szerint felváltva az angol és porosz udvar volt hivatva betölteni, 45 évvel ezelőtt alapíttatott s IV-ik Frigyes Vilmos király 15 ezer font sterlinget tett alapjául, mely a püspöki javadalom felerészét képezte, a fizetés másik felét, 600 sterlinget évenként, az angol egyház szolgáltatta. Most ujabb egyezmény jött létre a két udvar között, mely szerint Poroszország különválik s Jeruzsálem ben külön püspökséget állít fel Palesztina fővárosában. Az ügy történetéből egy berlini lap a következőket beszéli el. Körülbelül 45 évig volt érvényben az a megállapodás, melyet IV. Frigyes Vilmos király az angol egyházzal kötött. Eddig összesen három püspök ült a jeruzsálemi püspöki széken, de mindhármat a canterburyi