Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-11 / 28. szám

887 888 A mint a 86-iki bevallási iveket és a fennt említett kezelési szabályzatot megkap am — mint méltóztatik tudni — egy tájékozást nyújtó körlevél kíséretében, minden egyházhoz kellő számú példányban megkii'döttem azokat; az egyházlátogatás alkalmával pedig nem mulasztottam el minden egyházat újra is felvilágosítani, figyelmeztetni, buzdítani, reá mutatva a megtörtént végrehajtásokra is, melyek a zsinati törvények hatályában kételkedőket kézzelfoghatólag meggyőzhették arról, hogy azt tiszteletben kell tartani. Egyházmegyénk legellenszegülőbb vidékén is — a Dráva vidéket értem — alig akadt egy pár egyháznál több, mely ellenszegülési hajlamot tanúsított volna, s ha a visontai egyházgondnokok olajat nem öntenek az ellenállás már-már lelohadt tüzére, ma annak, bizonyára teljes elhamvadását jelenthetném. Sajnos azonban, hogy úgy főt. püspök urnák, ki egyházmegyénk egy erélyes és ügybuzgó lelkésze által jókor értesíttetett e mozgalomról, mint alólirottnak figyelmeztetése dacára megtartott f. évi január 29-én, a Visontára törvénytelen módon összehívott, törvénytelenül összejött »gyű'és«-nek nevezett értekezlet; engedélyt kérve és nyerve ahhoz a járás szolgabirájától, s szegénységi bizonyítványt állítva ki önmagáról azzal, hogy a gyűlésnek, ugy elnöke, mint előadójaként más vallásbeli egyént szerepeltetett. Azonban a meghívott 40 egyházból csak 21 részé ről jelentek meg ott, s ezek közül ís csak részben küldöttek, másik rész pedig csak megbízás nélküli jelenvoltakból és egy lelkészből állott. A gyűlés (?) itt eredetiben bemutatott kérvényével a főt. méltóságos konvent elé járult. A konventi elnökség azonban szintén ime eredetiben felmuta'ott végzésével nemcsak elutasítá magától a teendőt, hogy a törvényellenesen összehívott és tői vényellenes formák között megtartott ülés kérelmét, mely a zsinat által alkotott, O Felsége által szentesített törvénynek a konvent által leendő megváltoztatásában összpontosult a ft. és méltóságos konvent elé terjessze, hanem egyúttal fegyelmi vizsgálatot látott elrendelendőnek azok ellen, akik y>az egyházközség jog- és hatáskörének jelvény éti-, az egyházpecsétjét, a zsinati törv. 28. §a 12 dik a'pontja ellenére a lelkészek mellőzésével, a kérvényen egyoldilulag felhasználták s talán önhatalmúlag vették magukhoz, vagy az illető lelkészek, hivatali hatalmukkal visszaélve engedték át azt a gondnokoknak. Méltóztassék a közgyűlés intézkedni. Mindezen sajnos jelenségek dacára, örömmel constatálhatom, hogy a 86-iki uj bevallások várakozásomat felülmúló szép eredményt tüntetnek föl. Idáig 65*) egyház, s köztük olyanok is. melyekből visontai gyűlés (?) fölterjesztvényét is néhány jelenvolt aláirta, beküldölték bevallásaikat, s még néhány igérle beküldeni önkényt; a helyzet tehát 83—85-iki bevallásokhoz képest 25°/0

-tólival javult. Es ez önkéntes bevallások közt is csak néhány van, mely a kerületi minimális átlagon alól maradt; a többi mind megüti a minimumot; a legtöbb pedig átlag felülmúlja azt annyira, hogy 4, 5, 6, 7 kr., sőt a minimumnak ötszöröse is esik p. o. Csurgón, Kaposvárott és Nagy-Kanizsán, melynek csekély számú hivei többet írtak alá, mint legnépesebb egyházaink. Végeredményül pedig azok részére, a kik a visontai conventiculumnak a kellőnél nagyobb jelentőséget tu'ajdonitottak, talán megnyugtatásukra szolgáland tud*) Ma már 70. niok, hogy Belső Somogy 86-ra is ugyanazon arány szerint iratkozott be, mint 83 —85-re, t. i. az egyházmegye lélekszámát véve fel, átlag 41/2 krral, tehát nemcsak a kerületi minimumnál 5O°/0

-tólival magasabban ; hanem a vagyonosabb kerületek átlagát is meghaladólag. Belső-Somogyból tehát veszély nem fogja fenyegetni a közalap űrét, kivált ha a főtiszt, kerület és konvent számos kis és előre törő egyházunk segélykérvénye iránti méltányos eljárással megnyugtatja a kedélyeket az iránt, hogy igaz lesz az Úrnak ama szava: »kérjetek és megadatik!« Kezdetben nem szabad elriasztanunk a jogosult kérelmezőket. Kórmendy S., esperes. A bács-szerémi ág. ev. esperesség közgyűlése. A bács-szerémi ág. h. evang. esperesség folyó hó 22. és 23-án nt. Belohorszky Gábor főesperes s tek. Scultéty Ede esperességi felügyelő ikerelnöklete alatt tartotta meg ez évi rendes közgyűlését, Újvidéken, az evang. egyházközség új templomában. A gyűlést megelőző napon az esperesség lelkészi és világi tisztviselői, valamint az egyházak küldöttei városunkba érkeztek, s ugyan e napon d. u. 5 órakor megtartatott a szokásos előértekezlet. Junius 22-én d. e. 3/4

9 órakor az egyházi valamint a világi tisztviselők Belohorszky Gábor főesp. ur lakásán összegyűltek s pontban 9 órakor a harangok zúgása közepette templomba vonultak. A jelenlévő tanítók orgona kiséret mellett énekeltek, miközben az esperességi segédlelkész az oltár elé lépett s imát mondott, majd pedig még egy vers eléneklése után, tek. Scultéty Ede esperes felügyelő üdvözölvén a jelenlévőket, a gyű'ést megnyitotta. Erre a főesperes felolvasta a legnagyobb gonddal készített s a jelenlévők figyelmét teljesen lekötő évi jelentését. Két örvendetes eseményről emlékezett meg: először, hogy a bányakerületi felügyelő, nagyméltóságú Fabinyi Theofil, koronás királyunk által, magyar igazságügyiminiszterré legkegyelmesebben kineveztetett, mely alkalomból a főesperes O nagyméltóságát az esperesség nevében táviratilag üdvözölte ; a másik pedig az, hogy az esperesség szerencsés volt ő méltóságát főtisztelendő dr. Szeberényi Gusztáv püspök urat körében üdvözölhetni. Az évi jelentés folytatólag az esperességben történt hivatalbani változásokról, a: egyházak és iskolák állapotá ról és a népesedési mozgalomról szól. Van az esperességben 32 anyaegyház, 31 rendes és egy helyettes lelkészszel, egy vándor lelkészi állomás egy lelkészs'.el, négy segédlelkész és egy hitjelölt. A népiskolákban működött 85 tanító. Az esperesség közel 70,000 lelket számlál. Végezetül az egyes egyházak áldozatkészsége s az újvidéki templomszentelés emlitteték. A főesperesi jelentés egyhangú éljennel fogadtatott s egész terjedelmében a jegyzőkönyvbe felvétetni határoztatott. A jelentés után, mielőtt a folyó ügyek tárgyalas alá vétettek, nt. Schneeberger János újverbászi lelkész szólal fel. A szóló felemlíti, hogy f. é. május hó 30-án az újvidéki ág. h. ev. új templom felszenteltetvén, ezen ünnepély nemcsak az újvidéki ev. egyháznak, hanem mint látni való volt Újvidék szab. kir. városának s egész esperességnek örömünnepe volt. Örömmel telt el minden résztvevőnek keble, midőn vallás- és nyelvkulönbségre való tekintet nélkül láttuk az ezrekre menő tömeget összegyűlni a felszentelendő templomban. Jól érezte magát 56*