Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-05-30 / 22. szám

c 733 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 734 náziumra tett 220 fitos alapítványa. A halasi főgymnázium saját pénzén megszerezte a Konstantinápolyban nem rég elhalt Szilágyi Dánielnek 10 ezer kötetet jóval meghaladó könyvtárát. A jelentésnek a nagy-kőrösi igazgató-tanács felterjesztése következtében előterjesztett ama javaslata, hogy a tanári kar által tanácslólag elutasított (consilium abeundit kapott) tanulók ügye az egyes középiskolák igazgató-tanácsának utólagosan, mintegy tudomásul jelentessék be, élénk vitára adott alkalmat. Filó Lajos nagy-kőrösi lelkész szólalt fel e kérdésben elsőnek. Fejtegette a consilium abeundi fogalmát, levezette annak lényegét nemcsak a kifejezés tu'ajdonképen való értelméből, hanem a gyakorlatból, bizonyítgatta, hogy a consilium abeundi, a tanácslólag való elutasítás tulajdonképen nem Ítélet, hanem csak tanács, mely megelőzi a kényszert, vagyis az iskolából való kitiltást. Ámde a gyakorlatban nem igy van, mert ott a consilium abeundi Ítélet erejével bír, s igy az a fegyelmi eljárásnak olyan kapitális osztálya, melynél az igazgatótanács bírósági hatóságát mellőzni nem lehet. Ennélfogva a nagy-kőrösi igazgató-tanács határozatának álláspontjára helyezkedve, kérte annak határozatképen való kimondását, hogy a tanácslólag való elutasítás, mielőtt végrehajtatnék, az igazgató-tanácsnak jelentendő be. Baksai Sándor és Ballagi Mór pártolták a tanügyi bizottság javaslatát, abból indulva ki, hogy a consilium abeundi csakugyan nem Ítélet, hanem csak tanács, tehát nem szükséges azt megerősítés végett az igazgatótanácsnak bejelenteni. Szász Károly püspök sem tekinti a consilium abeundit Ítéletnek, hanem azért helyén valónak látja azt, hogy a tanári kar által kimondott tanácslólag való elutasítás az igazgató-tanács utján terjesztessék fel a püspökhöz. Filó Lajos az esetben, ha a consilium abeundi nem Ítélet, hanem csak tanács, s a tanuló annak következtében nem köteles az intézetet elhagyni, elfogadja a bizottság javaslatát, de akkor teljesen felesleges azt netán való megkegyelmeztetés céljából a püspökhöz is felterjesztetni. Szilády Áron szerint a tanuló tanárával szemben olyan engedelmességgel tartozik, hogy a tanári karnak elutasító tanácsát is kötelezőnek kell tekintenie magára nézve, s ennélfogva köteles is legyen az intézetet azonnal elhagyni. Szerinte a consilium csak enyhébb alakja az elutasításnak; némiképen már az is kegyelmi tény, hogy ily módon utasitják el. Pártolja a bizottság javaslatát. Tisza Lajos gr. elnök összegezvén a vitát, a közgyűlés határozataképen kimondja, hogy a consilium abeundi terjesztendő fel az igazgató-tanács utján a püspökhöz. A tanügyi bizottság jelentése egy másik pontjában azt indítványozza, hogy ha valamely gymnáziumi tanuló engedélyt nyert arra, hogy az iskolai év kezdetén javitóvizsgálatot tehessen, de akkor sem képes legalább teljesen kiállani a javitóvizsgálatot adassék neki a javításra még egyszer alkalom. Némi vita után a közgyűlés azt a határozatot mondta ki, hogy az uj tanév megkezdése után javitóvizsgá'atnak többé nem lehet helye. A tanügyi bizottság azt javasolja, hogy H. Kiss Kálmán világtörténeti kézi könyve tankönyvnek használtassék, egyúttal azonban indítványozza a jövőre nézve, hogy a ki művét ebben az egyházkerületben ajánltatni óhajtja, az jó korán küldje meg három példányban könyvét a püspökhöz,, a ki azután szakértőknek megbiralás végett a művet kiadhassa. A nagy-kőrösi igazgató-tanács felterjesztést intézett az iránt, hogy változtál tassék meg a közoktatásügyi miniszter amaz intézkedése, mely szerint a gymnáziumi bizonyítványok minden évben minden tanulónak kiadassanak. Filó Lajos pártolja ezt a kívánságot, hivatkozván arra, hogy a ref. egyház némileg még az autonomia légkörében él, s ennélfogva nem köteles az egyház a miniszter minden aprólékos ügyben kiadott intézkedéseit teljesíteni'. Vizsoly Gusztáv nem helyesli a kívánságot s nem tartja célszerűnek a jelzett intézkedés megváltoztatását, annál kevésbé, mert a kerület 1884. októberben tartott közgyűlése elfogadta a miniszteri intézkedést, most tehát nincsen ideje annak, és nincsen is arra elfogadható ok, hogy a kerület másfél év múlva megváltoztassa a saját intézkedését. A közgyűlés ilyen értelemben mondta ki ez ügyben a határozatot. A tanügyi bízottság jelentéséből még kiemeljük, hogy Budapest és Halas városok a tanárfizetések emelésére vonatkozó határozatnak eleget tettek. A többi intézetet újból felszólítják, hogy a korábban hozott kerületi határozatot foganatosítsák. Következett a theologiai választmány részéről Farkas József igazgatónak a budapesti ref. theologiai akadémia 1885/6-ik évi szellemi, erkölcsi és anyagi életére vonatkozó kimerítő jelentése. Jövő számunk ezt egész terjedelmében hozandja, egyelőre csak annyit, hogy Kenessey Béla theologiai tanár rendes tanárul választatott. Következett a tanügyi bizottságnak a népiskolákról szóló jelentése és a nagy kőrösi tanitóképezdéről beadott jelentése. A nagy-kőrösi tanitóképezdénél ideiglenesen alkalmazott Dezső Lajost állandó helyettes tanárként erősítették meg ; továbbá kimondatott, hogy a tanitóképezdei növendékek vizsgálatai továbbra is az eddigi szigorral tartandók meg. Az államsegélyző bizottság jelentése szerint megszavaztatott: I. Kölcsönkérő egyházaknak (5°/0

kamatra, szokásos törlesztésre.) Az uj-soovei egyháznak adóssága átváltoztathatására 4000 frt. Feltételesen, t. i. egyházközségi végzés felmutatása és szabályszerű biztosíték nyújtása mellett: Az ádándi egyháznak leégett temploma, tornya újra építésére s harangjai helyreállítására 2500 forint, a ságvári egyháznak temploma, tornya javítására 2000 forint, a medinai egyháznak paplak építésre 2000 frt, a jászkiséri egyháznak építkezésre 1000 frt, a gyöngyösi egyháznak paplak épitésre 500 frt, az uj-pesti leányegyháznak építkezésre 3000 frt, a várkonyi (tolnai) egyháznak paplak épitésre 4000 frt. — Összesen 19,000 frt. II. Segélyképen. A) Egyházaknak: Bajai egyháznak általános költségeire 100 frt, Despot sz.-iváni leányegyháznak adóssága törlesztésére 200 frt, Nagytótfalusi egyháznak adóssága törlesztésére 300 frt, Szabadkai leányegyháznak templom alapra 300 frt, Ti^za-Várkonyi egyháznak adóssága törlesztésére 450 frt, Vadkerti egyháznak építkezésre 200 frt, Duna-bogdányi leány egyháznak temploma védfalának építésére 200 frt, Rákos-csabai egyháznak lelkészi fizetés alapjára tőkéül, egyházmegyei kezelés alá az esperes kezéhez 200 frt, Ádándi egyháznak épitkezésre 400 frt, Bonyhádi leányegyháznak adóssága törlesztésére 150 frt, Dunaföldvári egyháznak épületei jó karba hozására, a tolnai esperes kezéhez 250 frt, Pécsváradi egyháznak adósság törlesztésre 200 forint, Sárbogárdi egyháznak adósság törlesztésre 300 forint, Sár-sz.-miklósi leányegyháznak kápláni állás szervezésére alapul 200 frt. — Összesen 3450 frt. B) Lelkészeknek s előkönyörgőknek; Kerek Sándor turonyi lelkésznek 100 frt, Király Imre