Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-05-30 / 22. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP 684 683 A közoktatási kormány azonban behatóan ta­nulmányozta s tárgyalta a konventi előterjesztést s a f. é. államköltségvetés szentesítése után, előkészületül a jövő évre, értekezletre hívta össze, egyházkerüle­teink összes főgondnokait és püspökeit. S ez al­kalommal megbiztató és megbízható Ígéretet nyer­tünk az iránt, hogy középiskoláinknak mind egy­szer s mindenkorra, mind évi segélyekben emelt kérései, a jövő évi költségvetés keretében ha talán — az a konvent által kimutatott teljes mér­tékben egyszerre nem is, de a lehetőségig tekin­tetbe fognak vétetni — mi pedig, még a költ­ségvetésnek a törvényhozás elé benyújtása előtt, és f. é. őszén tartandó egyetemes konventünk előtt, értesíttetni fogunk a kormány költségvetési szán­dékáról — hogy az e részben netalán még szük­séges lépéseket az egyetemes konvent a kellő időben megtehesse. Slavoniai egyházaink s ottani misszióink ügyé­ben — mely közgyűlésünk elé csak mellékesen jő most, — egy örvendetes vagy legalább jó reményt nyújtó jelenteni valóm van. Az egyház testétől oly távol eső drávántuli egyházaink s iskoláink ügyé­ben — melyek eddig az ottani kormány s ható­ságok részéről igen mostoha bánásban részesül­tek — több előterjesztést tettem a horvát bán ur ő nagyméltóságához s midőn ezeknek — bi­zonyára nem az ő jóakaratán mult —- semmi ered­ménye nem lett, terjedelmes emlékirattal fordultam a m. kir. miniszterelnök úrhoz. O exellentiájának, mint a Magyar- és Horvát-Slavon kormány közös fejének erélyes közbelépése már is mutatja sikerét Egy felebbezett ügyben, beskai misszió egyházunk földbirtok-ügyében, gyorsan kaptam kedvező el­intézést; iskoláink sanyargatása megszűnt — v a gy legalább szünetel, s legközelebbről a horvát-szla­von kormány vallás- és közoktatásügyi osztály­főnökének személyes látogatásában vala szeren­csém részesülni, kivel ottani összes egyházi és iskolai ügyeinket részletesen s bizalmasan megbe­szélhettem s tőle többi közt azon Ígéretet is nyer­tem, hogy a horvát-szlavonországi iskolai törvény legközelebb — már a jövő évben — a felekezeti iskoláknak kedvezőbb módosításon fog valószínű­leg átmenni — addig is ottani iskoláink ügyei az eddiginél kedvezőbb elbánásban fognak része­síttetni. De az idő siet — s nekem mindjárt sze­memre vetik, hogy rövidséget Ígértem, de szava­mat nem tartom s bőbeszédűvé válok. Azért vég­zem azzal, hogy bocsánatot kérve hosszú s mégis fogyatékos jelentésemért, a főtiszt, egyház­kerületi közgyűlés szeretetébe ajánlom. BELFÖLD. A dunamelléki ref. egyházkerület közgyűlése. F. hó 26 ikán kezdődött meg a dunamelléki ref. egyházkerület közgyűlése Szász Károly püspök és gróf Tisza Lajos főgondnok urak elnöklete alatt, a közgyűlési tagok legnagyobb részének jelenlétében. Püspök ur ke­netes imája után, főgondnok ur az ülést megnyitotta. A szervezkedés után olvastatott a konventi tagokra és a két világi aljegyzőre beadott szavazatok eredménye. Az újon­nan választott két aljegyző Szilassy Aladár és gr. Teleki József az esküt letévén, főgondnok ur melegen üdvözölte őket s egyszersmind kifejezte azon reményeket, melye­ket az egész közgyűlés a most megválasztottak munkás­ságához egyházias jelleméhez kapcsol. Szilassy A. vála­szolt maga és tiszttársa nevében ez üdvözlő szavakra. Nin­csenek érdemeink — mondá — melyeknek az irányunkba nyilvánult bizalmat köszönhetnők; de van keblünkben meleg szeretet egyházunk iránt, ez lelkesitni fog, hogy egyházunk érdekében híven munkálódjunk; erőnk gyenge, de az Úr megsegíti a szent ügy mellett buzgólkodót, s pedig oly mértékben, a minőben buzgólkodik. Lelkes örömnyilvánitás volt a válasz az igaz vallásos érzülettől áthatott beszédre. Ezután jelentés tétetett az előző két napon megtartott papi vizsgálatokról. Az első vizsgá­latra három, a másodikra kilenc segédlelkész állt elő. Amazok ketteje : Barsi Zoltán s Kerekes Endre jeles (== kitűnő), a harmadik: Pátkay János jó osztályzatot, emezek közül : Horváth József, Tóth Kálmán s Józsa Sándor jeles, a többiek jó s kielégítő osztályzatot nyer­tek. Volt még egy censendus Horváth Gyula veszprém­megyei volt áldozár, ki a közgyűlés határozata folytán 28-ikán adott pótvizsgálatot azon theologiai tantárgyak­ból, melyekből áldozárrá felszenteltetése előtt vagy nem vizsgázott, vagy ha vizsgázott is, de oly szellemben, hogy egyházunk szempontjából nem volt benne köszö­net. Ily tárgyak: a hittan, kapcsolatban a symbolikával, az egyetemes s a magyar protest. egyháztörténet, a li­turgica s az egyházjog. Két oly lelkészjelölt bekebelez­tetett, kik a theologiai tanfolyamot más kerület Akadé­miájában végezték, többeknek az őszre engedély adatott a papi vizsgálat letételére. Ezek után püspök ur olvasta fel nagy érdekelt­séggel hallgatott s lapunk elején egész terjedelmében közölt évi jelentését. »Az Isten tartsa meg püspökünk testi egészségét lelki ereje magaslatán !« — kiváná fő­gondnokunk e jelentés bevégezte után, a közgyűlés pedig reá mondá igaz szívből az Áment. A miniszteri intézvények s a hatóságok átiratai, minden komolyabb vita nélkül letárgyaltatván, az a napi ülés 1 órakor berekesztetett, a délutáni idő a bizottsági munkálkodásokra hagyatott fenn. Május 27 kén a jegyzőkönyv hitelesítése után a tan­ügyi bizottság jelentését olvasta fel Szilády Aron. E je­lentés szerint az 1884-85-iki iskolai évben volt a buda­pesti ref. főgi mnáziumban 448 tanuló, a kecskemétiben 223, a nagy-kőrösiben 233, a halasiban 189, a kun.-sz.­miklósiban 90, a gyönki 4 osztályú gymnáziumban 79. Az emiitett 6 tanintézetben működött 48 rendes, 6 he­lyettes, 17 segédtanár és 19 más vallásfelekezetü hitok­tató, a tanulók összes száma volt 1250, vagyis 7-el ke­vesebb, mint az 1883—4-dik évben. Az iskolai célokra tett adományok és alapítványok közül kiemelendő 1Szap­panos Gábor solti birtokosnak ösztöndíjra tett 1000 frtos alapítványa, Tomory Anasztáznak a kunszentmiklósi gym

Next

/
Oldalképek
Tartalom