Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1886-04-04 / 14. szám
Huszonkilencedik évfolyam, 14. sz. Budapest, 1886. április 4. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: IX. kar. Kinizsy-utca 29. sz. 1. em, Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. gügr Teljes számu mindig szolg" áill^sitianl^.^Bg i. Azon t. előfizetőink, kiknek előfizetésük a második negyed beálltával lejár, előfizetésük megújítására kéretnek föl. Róma ismertető jelei. A római katholicismus legújabb történetéből nagyon is ismeretes Consalvi bibornok és pápai államtitkár a pápaság restaurátiója idejében azon alaptételt állította fel, hogy a római egyház lényegénél fogva türelmetlen. IX. Fiús pápa napjainkban még tovább ment, a midőn ismeretes encyclikáiban jiirbi et orbis hirdette: > tolerantia religiosa est impia et absurda.* S a római egyháznak e dogmatico felekezeti jellemzése a vatikáni zsinat határozataiban érte el tetőpontját, s érvényesítésére az ^eretnekek€ -kel szemben föl is használja a csalhatatlan pápakirály, a megujult ősrómai cásarismusnak Szent Péter cége alatti megtestesitője, a szükséges eszközöket. Megszoktuk már a túlsó oldalnak azon jajkiáltásait, hogy a pro test ánt ismus létezése a római yegyház€ -on elkövetett jogtalanság. S midőn, mint protestánsok e türelmetlen fennhéjázást visszautasítjuk, merő subjectivismussal vádol bennünket, s egyházunk létezésében y második bűnesetet* lát. Már Bellarmin igy szennyezi be a reformátió egyházát, s még a szelid lelkű Möliler is azon nézetben volt, hogy a protestantismusnak forrása a forradalom, s mint a ^gnosticismus* megújulásának nincsen létjoga. S határtalan azon merészség és az egyházi öntudat fejlődésének nyílt tagadása az, ha napjainkban a y békeszeretőc XIII. Leo pápa a reformátió egyházát a revolució, socialismus, nihilismus stb. szülőanyjának jelenti ki. Nyíltan hirdeti az ő második encyclikája, mely a reformátió történelmét oly undokul hamisítja, hogy a reformátió, ezen ^eszeveszett háború ... a socialismusnak, eme > halálhozó pestisnek* anyja , melyre ^elyesen jegyzi meg a derék Nippold, hogy a reyrmátió ismerete a pápai széken máig sem tisztet. Továbbá e pápának canonizálásai, 1879. augusztus 4-iki encyclikája, mely által a középkori s doctor angelicus* s vele az egész modern államellenes thomismus a tudomány alapjául lőn declarálva, s még egyébb ujabbi encyclikái, melyek engesztelhetlen háborút hirdetnek a modern eszmevilág s annak vívmányai ellen, Nippold szerint azt bizonyítják, hogy XIII. Leo pápa legfőbb törekvése nem áll egyébben, mint abban, hogy a sötét középkort egész pápai mindenhatóságával a halottaiból feltámaszsza, A római történetírás, Baronius-i6\ kezdve föl egészen Janssenig, nem győzi eléggé hangsúlyozni, hogy a protestántismus merő individualismus, mely szakított a hierarchiai tekintélylyel, fölforgatott minden létezőt s uj istentelen dolgoknak rohamos és erőszakos keresztülvitelén fáradozott. S ebben áll szerinte a revolució lényege, melyhez mindazt sorozza, a mi a modern világnézet szabadelvű jellegét viseli magán. Számtalanszor halljuk, hogy Luther szakított az egyházzal, a tekintélyt halomra döntötte, s igy nem volt joga az egyház reformátiójához. Ez ellen azt mondjuk, hogy a protestántismusban, mint a szabadság és bensöség keresztyénségében jogosult az egyéni elem, tehát némi individualismus a római hamis objectivismussal szemben, melynek deformátiója követelte épen a reformátiót. A zsarnoki objectiv egység, melyen Róma egyháza áll, nem fejlesztheti az igazságot, mert elnyomja azt, s épen ebben látom a római egyháznak átkát. Légből kapott tehát a csalhatatlan klerikalismus nyelvezetének azon állítása, hogy az evangéliom istenbeni hite által táplált reformátió alapja a revolutiónak, a féktelen individualismusnak, mert a kettő kizárja egymást. A reformátió vallásos erkölcsi mozgalom, vallásos 27
