Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-09-06 / 36. szám

lég-yen ez a jegyzőkönyv akár tudatlanságból, akár roszakaratból, véleményem szerint, fegyelmi eljárást kell, hogy vonjon maga után. Annyi tintát pazaroltam a világi főjegyző úrra, hogy alig jut Dr. Fokinak, ki az esperes iránt többször hangoztatott nagy szerelmét, több sikertelen pályázók után, El-Meg-ekben nyögdécseli el, de ő már ugy is kikapta a magáét, mert Váczi János ugy a körmére kopogtatott, hogy bármennyire ellensége is a szopásnak, most van módja saját körmeit szopogatni. Hát biz ezek visszás állapotok, midőn a tractus önmagával ilyen belső harcot vív, de mindezen handabandákat ugy kell tekinteni, mint az ultra loyalitás kifolyásait a püspöki jelentésnek F.-Baranyára vonatkozó része iránt, hogy beigazolva legyen a Vulkánon táncolás s azt ne mondhassuk a püspöki jelentésre, a mit Czelder Márton mondott, hogy t. i. az >tullépte a határt.« No de elvégre is, a Vulkán majd kihányja a háborgó elemeket és ismét el-megcsendesíil. Végre én is egy inditványnyal lépek fel: minthogy a mi hercehurcáinkban e lapnak nem minden olvasója gyönyörködik, alapítsunk egy f.-baranyai egyházi lapot: »Botránykrónika« vagy épen »Cyánkálí« név alatt, előre is hiszem, hogy munkatársakban nem fog hiányt szenvedni. Gregarius. Végszavam Derzsi ur ömlengéseire. Azokból, a miket Derzsi ur e t. lapok 34. sz. irt, a t. olvasó két dologról győződhetett meg u. i.: 1. nagyon igazam volt nekem, midőn a 32. sz. ezt írtam: *mi köztünk és tiköztetek nagy közbevetés vagyon* (Luk. 16: 26). 2. hogy miként a régi kálvinista énekeket a magok dogmáihoz alkalmazva elcsavarták az unitárius atyafiak, ugy a történelmet is szeretik a maguk részére, a maguk ítélete szerint elcsavarni. Derzsi ur ugyanis az 1086. számban igy ir : »S ne feledje (t. i. Vigil) azt se, hogy ama Vörösmartit (igazán : Veresmartit!) és társait is az unitáriusokkal tartott nyilvános vita után és kifolyása képen, 1575-ben a budai basa halálra Ítélte s börtönbe vettette, a honnan az igaz, hogy — mit örömmel idézünk — kiszabadult — de azért az igazság szolgáltatás meg volt.* Ez ugyan a történelemben is igy áll, hanem az okot — a miért a budai basa Veresmartit s társait I\ál~ máncsehi Pétert és Siklósi Miklóst elfogadta s halálra ítélte — nagy bölcsen, unitárius szokás szerint — méltóztatik elhallgatni Derzsi urnák. Az ok az volt, mert az unitáriusok árulkodásaik és ajándékaik által oda vitték a dolgot, hogy a budai basa elé idéztessenek Veresmartiék azon ürügy alatt, hogy a hitvallás felett ott is vitatkozzanak. Az árulkodó volt Csapó György unitárius pap, az ajándékozó pedig Trombitás Monosits János unitárius horvát mágnás. Csapó György találta ki azt az unitárius fogást, mely szerint a pécsi bég azon ténye, hogy Alvinczit saját előre kikötött ítélete folytán felakasztatá, a supremus purpuratus-nzk (budai basa), mint a magyarországi török hódoltság kormányzójának tekintélyén s hatalmi körén csorbát ejtett; Monosits ajándéka megtette a többit, hogy a budai deputatiónál az árulkodás és ajándék működött, bízonyitja az, hogy midőn Veresmartiék a sok egybegyűlt török, német, olasz, görög és zsidó népek sokasága előtt hitükről vallást tevének, Csapó György, az árulkodó, törökül rájuk kiáltott, hogy a biblia csak »/<-anis-maris* (elegy-belegy 1) s midőn a basa a csudák felett kívánna nyilatkozatot: Csapó György ismét azt kiabálta, hogy a próféták, apostolok sőt a Krisztust követő szolgák is nagyobb csodákat míveltenek, sőt azt mondá, hogy a Krisztusnál nagyobb próféta is van, — bizonyosan Mohamedet gondolta, mely az elnöknek nagyon tetszett, minthogy minden a keresztyénség meggyalázására s a törökség dicséretére volt intézve. Igy ítéltettek halálra Veresmarti és társai 1 Kiszabadulásuk pedig a budai és pesti ref. ecclesiák elöljáróinak köszönhető, kik a basa által követelt összeg iránt kezességet vállaltak, s melyet egyszerre lefizetni nem birván, az ecclesiákhoz segcly-gyiijtés végett Veresmarti levelével kiküldötték Nagytállyai Bertalant, ki a hiányzó összeget beszerezvén, a váltság dijt kifizethették. Ez az igazi története Veresmartiék elfogatásának s a mit Derzsi ur »igazságszolgáltatásnak* nevez, az nem a nagy-harsányi vita s Alvinci legyőzése és felakasztatásának, hanem az unitáriusok árullcodása és ajándékozása »kifolyásaképen* tekintendő, a mint ezt a história is bizonyítja. A mi végre az unitárius könyvek megküldését s megégetését illeti, erre nézve csak azt mondom, hogy köszönöm ; én a könyveket saját keserves munkám s fáradságom által gyűjtöm, szerzem, van is a könyvtáramban háromféle unitárius hitvallás is, de ezek mindnyája annyira különbözik egymástól, hogy még sohse kálkulálhattam ki, melyik légyen az igazi ? 1 Minek égessem én el az unitárius könyveket hallgatóim előtt, mikor a mi kis káténkból magam tanítom meg nekik, hogy kik és mik azok az unitáriusok, s valóban mosolyognak is a máiérettebb confirmandusaim, midőn a keresztség sakramentumának a különböző keresztyén felekezetek általi felfogását magyarázom előttük, s az unitárius kis-tükör 76. lapjával elmondom hogy: »ámbár az unitárius egyház szerint a keresztelés nem mulhatlanul szükséges az idvességre s igy a kereszteletlenül elhalt gyermek sem kárhozik el, mindazáltal azt szánt-szándékkal egy unitárius sem mulasztja el, ennélfogva szükség esetében éjjel is elhívják a lelkészt keresztelni.* Ha ez is unitárius elv, akkor én azt kérdem Derzsi úrtól ; mi hát az elv, ha ez is elv ? mert ez olyan, ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes-féle valami, s már hogy ilyen unitárius elveket vallana a ref. papságnak legalább is fele része — mint D. úr hinni szeretné — azon már csak azért is kételkedem, mert ha a magyar ref. papság fejébe minden bele tudott is menni, de az absurdum nem, soha ! Vigil. KÜLFÖLD. -A^prósétg-ok. Érdekes utazók.— A Benaresi szent város néhány brahminja körutat szándékozik tenni Európában a különbféle vallások tanulmányozása, s a híresebb egyetemek és tanárok megismerése végett. Csaknem mindegyik folyékonyan beszél angolul. —- Legelőször Olaszországba mennek. Képzelem, hogy mikép fognak bámulni mindjárt a legelső keresztyén nagy városban, midőn ott számos pogány szokásokat látandanak. * * * Az egész világon talán China az a tartomány, melyben a legkevesebbféle vallás találtatik; de ugyan-