Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-02-08 / 6. szám

KÜLÖNFÉLÉK. * A budai reformátusok — mint adakozási rovatunkból is látszik, a mult év őszén egy mozgalmat indítottak meg az egykor itt virágzott, de 200 év óta eltemetve levő reform anyaegyház feltámasztására. Az ez érdekből készített kérvényét a budai reformátusoknak f. évi január 17-iki ülésében vette a budapesti anyaegyház tanácsa tárgyalás alá, s végzésileg kimondotta, hogy habár a beterjesztett kérvényben a tényelőadás több helyütt téves is, de az tagadhatlan, hogy a duna jobb oldalán lakó híveknek a reform, templommal és a lelkészi hivatallal való érintkezé-ére a nagy távolság s a közben levő duna által felettébb meg van nehezítve, hogy a jelen hel) zet tovább fenn nem tartható. Miért is az egyháztanács a budai híveknek az egykori anyaegyház felelevenítésére irányuló törekvését nagy méltánylással és rokonszenvvel fogadta, és ha a körülmények engedik azt támogatni fogja. Jelenleg azonban az .egyháztanács véleménye szerint a körülmények, vagy jobban mondva, a pénzviszonyok azt sem engedik meg, hogy a budaiak leányegyházzá alakuljanak, mert hiszen a budai hívek által évenként fizetett egyházi adó alig megy hatodfélszáz forintra, az egyház pénztára pedig jelentékenyebb összeget e célra ez úttal nem áldozhat. Ezért az egyháztanács kebeléből egy öt tagu bizottság küldetett ki azon célból, hogy ez a budai hivek által is kiküldendő öt tagu bizottsággal tanácskozzék a felett, hogy mely intézkedések volnának teendők arra nézve, hogy a budai református hivek vallásos igényei kielégitessenek a nélkül, hogy akár az egyház pénztára akár a budai hivek felettébb megterheltetnének. Égyszersmind az egyháztanács a f. évre készített költségvetésében mintegy másfélezer forintott irányzott elő egy a budai oldalra exponálandó segédlelkész díjazására s cultus-he- j lyiség bérlésére; másVől a fővárosi tanács megkerestetni határoztatott alkalmas templom-telek ajándékozása iránt. A budai reformátusok f. hó 5 én taitott közgyűlésükben tanácskoztak ezen egyháztanácsi határozat felett, s ehhez képest az öt tagu bizottságot megválasztották, de egyszersmind kimondották, hogy ők a leányegyház felállítását nem kérték s nem kérhették, mert hisz ők most is leányegyházat képeznek ugy helyrajzi fekvésüknél, mint történeti multjoknál fogva; hanem ők kérik, hogy addig is, mig anyaegyházzá lehetnének, szervezhessék magukat mint leányegyház. A benyújtott szervezési terv szerint: a budai leányegyházat egy s gédpresbyterium igazgatja, melynek elnökei az anyaegyház főgondnoka és főpapja, alelnökei a leányegyház által választandó algondnok, s a kirendelendő helyettes lelkész. Ezen segédpresbyterium saját kebeléből választ jegyzőt, pénztárost, ellenőrt, számvizsgálóbizottságot, ügyészt; elkészíti a költségvetést, gondoskodik az egyházi adó s a domestica beszed ;

séről. A beszedett pénzek az anyaegyház pénztárába szolgáltatnak be, de viszont az anyaeg) ház elnöksége utalványozza az anyaegyház pénztárából a szükséges költségeket. A kinevezendő helyettes lelkész végez minden lelkészi teendőket, az istenitisztelet egyelőre a budai evang. templomban fog tartatni, feltéve annak a testvér egyháztól ez n célra leendő átengedését. * Becskereki reform, templomtelek. Becskerek ifjú buzgó lelkipásztorának, Szalay Józs fnek fáradozásait — mint lapunkban is annak idején ki volt tüntetve, — szép siker koronázta ; az építendő templomra aránylag jelentékeny adományok folytak be. A református hivek közelebb Becskerek város képviselő testületéhez folyamodtak templom és paplak számára telekért s az a város közepén jelölt ki e célra 400 négyszegölnyi telket. * A békés-csabai evang. egyház legutóbb tartott presbyteri gyűlésén elhatározta, hogy elemi népiskoláinak számát egygyel ismét szaporítja. Az uj iskola építését közelebb megkezdik s a közelebb beálló iskolai év kezdetével már a 21-ik képesített tanitót állítja be a csabai egyház az általa fentartott iskolákba. * Albert János tordai unitárius lelkész s tanár a napokban ülte meg hivataloskodása 40 éves jubileumát. Az érdemekben megőszült hű munkása irányában az egyháznak s tanügynek több különböző oldalról, hivei, barátai s távolabbi tisztelői részéről az őszinte tiszteletnek és szeretetnek számos jele nyilvánitatott. * Feleki József foktői ref. lelkész tisztelettel felkéri ívtartóit, hogy miután Leqouvé »Leányaink és fiaink« cimű műve a sajtót elhagyta, és csak a könyvkötői teendők vannak hátra, megrendeléseiket e hó utolsó napjáig kegyeskedjenek megtenni, a mikor a szétküldés kezdetét veendi. * Felső-baranyai domestica. A macskakörmös cikkre vonatkozó'ag közelebb több választ kaptunk, melyekből az általunk tett mentő-jegyzet bővítésére felemlítjük, hogy a f.-baranyai egyházmegye 64 egyháza közül 31 önkényt, minden kényszerítés nélkül töltötte be a közalap iveit, fizette s fizeti az aláirt összegeket. * Az uj Izrael. Rabinovics József ügyvéd, az uj zsidó vallásfelekezet alapitója, kiről az a hir terjedt el, — a melyet azonban a sajtó már megcáfolt — hogy a fanatikus orthodox-zsidók meggyilkolták, levelet intézett az Odeszkij Lisztokhoz, melyben a hozzáintézett kérdésekre vonatkozólag kifejti az uj szekta elveit és álláspontját. E különböző bibliai idézetekkel ellátott nyilatkozatban az a legfontosabb, hogy Rabinovics határozottan elismeri Jézus Krisztust az emberiség szabaditójának. — Kisenevben, Rabinovics lakóhelyén, nagyon ellenséges hangulat uralkodik. Miként az uj vallásalapító írja, fél magában kimenni az utcára s a legutóbb elterjedt hirek a folyton érkező fenyegetőlevelekkel együtt épen nem alkalmasak, hogy hangulatát felvidámítsuk és megnyug-Lssák. Ezen felekezet hivei f. hó 5-kén zsinagógát szenteltek fel Kisenevben. A felekezet nemzetközi jellegének s szabadelviiségének illustrá'ására elég felemlítenünk azt, hogy a zsinagóga felszentelési ünnepélyén jelen volt az ottani evangelikus lelkész is, a templomban német egyházi énekeket énekeltek s az egyházi ünnepi szónok a hagyományos szokások, formalitások és előítéletek ereje ellen harcolt, beszédét majd a bibliából majd a német s francia klassikus írók (Goethe, Hugó Viktor) műveiből vett idézetekkel ékesítette. * Az eperjesi ev. kerületi collégium elöljárósága a collegium százados és hosszú időkig gyakorolt egyik igeu lényeges jogának t. i. a kerületi gyűlésen birt szavazati jogának megőrzése céljából a kiküldött kerületi bizottsághoz egy »Emlékiratot* nyújtott be. Ezen emlék irat, melynek szerzője — mint értesültünk — Hörk József collégiumi igazgató, megküldetett a tiszai kerület minden evangelikus egyházának, felkéretvén azok egyszersmind, hogy a collégium ősi jogait az esperességi közgyűléseken vegyék védelmük alá, s ne engedjék, hogy elveszítse főtanodai jellegét a collégium, mely soha sem volt egy esperesség tanintézete, hanem a kerületé s a felsőmagyarországi protest. egyházaké, nemeseké. A felhozott nyomós érvek között egyik érv eléggé érdekes egyetemes egyháztörténelmi szempontból is. »Midőn a collégium alapitatott — mondja ez emlékirat — alapitta-