Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-02-08 / 6. szám

világ első és fő-temploma, melyben öt egyetemes (u. n. lateráni) zsinat is tartatott. Külseje ennek sem, belseje ennek is meglepően szép. A kereszthajó középpontján emelkedik a nagyszerű főoltár kizárólag a pápa számára. Itt is több nevezetes ereklye van, mint egy fa asztal, mely — már mint a katholikus világ hiszi — egykor Péter apostolnak szolgált oltárul, valamint itt őriztetik állítólag a Péter és Pál apostolok feje is. Különben Róma (mondhatjuk: Olaszország) majd mindegyik temploma dicsekedhetik ilyenféle ereklyékkel, a melyek valódiságát azonban könnyebb elhinni mint bebizonyítani. A mintegy 80 Mária-templom közt a legnagyobbik templom (Maria Maygiore) egyszersmind a legrégibb és legnevezetesebb. A hitmonda szerint a 4-ik század közepén élt pápák egyike álmában magától Szűz-Máriától vette a parancsot, hogy azon a helyen, hol a következő napon (aug. 5-én) havat találnak, tiszteletére templomot épitsen. Igy jött létre a Máriának szentelt templomok e legpompásabbika, mely méltán sorakozik az előbb említett három világhirü ker. templomhoz. A gazdagon felékesített főoltárnak szintén van egy nevezetes ereklyéje — a Mária csodatévő képe, melyet állítólag maga Lukács evangelista festett volna, s mely nagy veszély, p. o. az/1831-iki kolera idején Róma egész papságától kisérve ünnepélyes processióval szokott köriilhordoztatni a szent városban. De ki győzné Róma összes templomait csak nevökről is egyenként felsorolni. Úgyszólván minden száz lépésre találhatsz a szent városban most egy nagyobbszerü, majd igénytelenebb kinézésű templomot vagy kápolnát, s az igazhivő katholikus, ha ugy tetszik, akár az esztendő mindenik napján más és más templomban imádhatja az ő istenét. Mi azonban, édes olvasóm, mellőzzük a többi templomok megtekintését s térjünk inkább vissza a Pétertemplomhoz, mint a római kath. világ központjahoz, melynek közvetlen szomszédságában királyi trónon ülve, fején hármas arany koronával, mint egy földi istenség, székel a Krisztus helytartója, Péter apostol utóda — a csalhatatlan római papa. Jer velem a Vatikánba. Ez a neve annak az óriási épület-csoportnak, mely szorosan a Péter-templomhoz tapad, mintegy elválhatatlan része annak, s mely magában is egy kis városrészt képez, s mint mondják, legnagyobb épület az egész világon, 20 udvar, 11 ezer szoba, terem és egyébb helyiség van benne, s lakóinak (papok, pápai hivatalnokok, katonák és szolgák) számát közönségesen három ezerre teszik. E nagy és fényes környezetben hajtja le fejét nyugalomra az u. n. »szolgák szo'gája*, a mindenéből kifosztott római pápa — jelenleg XIII. Leó. A Vatikáni palota bejáratánál festői egyenruháju katona«ág — a pápai testőrség fogad, udvariasan kérdezve, hogy mit akarunk. »Bizony mi — az igazat megvallom — a »szentséges atyát« szeretnők látni, mert Rómát megjárni s pápát nem látni, mégis csak különös volna«. . . gondoljuk magunkban. De mit felelünk, ha kérdeznek: »kik \agytok, mit kerestek ő szentségénél ?« .. . »Bizony mi tűzre való eretnekek vagyunk, kiket a ti uratok minden nagy csütörtökön kiátkoz, s kik kemény nyakunkat s térdünket nem szoktuk meghajtani a ti félistenetek előtt : de — kíváncsiak vagyunk látni őt.« »Per atnorem Dei 1 (az isten szent szerelméért) viszsza, vissza 11« Ezt gondo'ók magunkban s a testőrség kérdésére jobbnak véltük imigy válaszolni : a Vatikán érdekességeit kívánjuk megtekinteni. Belépti jegyet kapunk s a pompás »királyi lépcsőn® felmenve, mindjárt az úgynevezett Sixtus hájyolnát érjük. Ez aránylag kicsiny és egyszerűnek látszó kápolnában szokták tartani a legkiválóbb vallási ünnepélyeket, melyeken maga a pápa is mindannyiszor tényleges részt vesz. Soha felségesebb helyen 1 E kápolna boltiveiről s oltárfaláról a világ egyik csudája, a halhatatlan Michel Angelo remek festményei néznek rád: feletted a teremtés története, magával az örökkévaló Istennel, a mint felemelt karjával a világosságot a sötétségtől elválasztja, az oltár felett: az utolsó ítélet, e roppant nagyszabású kép, középen Krisztussal, a mint Ítéletet tart, körülvéve Mária, az apostolok és szentek csoportjától; az idvezitő jobbja felől az idvezültek, balról a kárhozatra ébredt lelkek serege és a pokol van utólérhetlen művészettel kiábrázolva. Sajnos, hogy e remek művek 300 év óta, a mikor a művész ecsetje alól kikerültek, már nagyon sokat szenvedtek az oltári gyertyák gőze s a tömjén füstje által. Egy emelettel feljebb a művészet másik két csodáját : llafáel »dísztermeit* és »folyósóit« találjuk. Rafáel a művészet kedvelő pápáktól (1508—1520) azon megbízatást vette, hogy a Vatikán négy termét s egyik hosszú folyosóját maradandó becsű festményekkel díszítené fel. Igy festette a most már nevéről nevezett négy terem és folyosó boltiveire s fa'aira világhirü freskóit (vizfestmény), melyek altal nevét épugy örökítette, mint márik művész- és versenytársa Michel Angelo a Sixtuskápolnában. Ily nagynevű művészek műremekeit eredetiben láthatni valódi élvezet még azokra nézve is, kik mint a látogatók legtöbbje, e lángelmék csodaalkotásait teljes mértékben felfogni és méltányolni többé-kevésbbé képtelenek. (Folytatása követi?.) Lévay Lajos. BELFÖLD. A budapesti Gusztáv-Adolf s misszió-egylet ünnepélyes közgyűlése. Krisztus Urunk halála előtt tanítványait csak Izráel eltévedt juhaihoz küldte s maga sem ment igen Palaestina határain kívül, bár a hozzá jövő pogányokat litván, sőt kipróbálván, mint a syro-phoeniciai nőnél, hítöket megsegítette. Mikor azonban az örök igazság az ő halála által megszerzetett s Istennek szenté kijött a koporsóból, megígérvén a tanítványoknak, hogy elküldi nekik a Szent Lelket, mennybemenetele előtt e fenséges parancsot adja nekik : Menjetek el széles e világra s prédikáljátok az evangéliumot minden teremtménynek. (Márk. 16. 25.). Istennek legyen hála mindig többen vannak, kik a feltámadott Idvezitő e parancsának készséggel hódolnak, kik közé a fenntnevezett egylet tagjai is tartoznak Az ilyeneknek plántálá^áról s öntözgetéséről azonban lesz kimerítőbb közlemény is, mint a milyet én itt adhatnék, azért rátérek a budapesti Gusztáv-Adolf s misszió-egylet évi, Isten áldását fényesen mutató közgyűlésének ismertetésére. A budapesti német ref. leányegyház templomában gyűlt össze ama nemcsak a tagokból, hanem más érdeklőkből is álló közönség, mely buzgó énekben s Koeníg Rudolf lelkész által vezetve áhítatos imában emelte fel szivét Istenhez, hálát adva s kérve áldását szerető Atyánknak a Jézus Krisztus által. Azután Koeníg Rudolf lelkész a következő beszédet tartotta, melyet lehető hiven közlök: Tisztelt Hallgatóság 1 Az összejövetel, melyet ma este tartunk, megállóhely az uton. Megkezdtünk egy k's