Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-12-20 / 51. szám

ördögi pompában biznak. Fordítsd el uram az igazságtalanok hitetlenségét a te erőd és áldásod és a szt.-háromságnak, az Atya, fiu és szt.-lélek hivása által; és bocsásd ezen vasra hatalmadnak erejét, hogy ez által mindenkor a legnagyobb igazság — mely egyedül te előtted ismeretes — tétessék nyilvánvalóvá azokon, kik tehozzád hívek, a te szánakozásod és igazságszereteted által, a gonoszok megjavítására ; — bármi kérdés felett folyt légyen is a tárgyalás, az ördögi erőnek ne legyen semmi hatalma a te igazság-szereteted akár eltitkolni, akár gyalázni, de legyen a te szolgáid számára a hit oszlopává, legyen a te szánakozásodnak és legnagyobb igazság-szeretetednek bizonyságtétele a te isteni fenségednek elhitetésére az úr által. Ezzel az imádsággal kezdődött meg az istenitélet szertartása 2-ik András uralkodásának elején (1210—13 körül). — Hova siilyedt a keresztyén vallás az apostolok korabeli magaslatról a középkorban, Péter utódainak kormánya alatt, talán semmi sem hirdeti égbekiáltóbban mint ezen próbák alatt, kínok közt ártatlanul kiszenvedett szerencsétlenek vére. Nem istenitéletek ezek, hanem a leghajmeresztőbb istenkisértések, a melyek által mintegy kényszeríteni akarják Istent, hogy a leghitványabb gyanúsításoknál is beavatkozzék az emberek ügyeinek elintézésébe, a természet örök törvényeinek félredobásával. -— Nem értették, jobban mondva félre értették a csodák természetét és célját! A könyv címe, miből közleményem merítem: Ritus etc. Kolozsvár, 1550. Culinaris latin nyelven adja az egyes végrehajtott Ítéletekről kelt s Váradon megtalált actákat. Figyelemre méltó, hogy miután a bevezetésben elmondja, miszerint az efele istenitéletek a zsidóktól veszik eredetöket s előadja, hogy valami kifőzött keserű fű-levet szoktak itatni a hűtlenséggel vádolt nővel, melytől vagy rosszul lett vádlott vagy nem ; előbbi esetben megköveztetett, utóbbi esetben felmentetett : áttér arra, hogy őseinknél Ázsiában ma is divatozik, hogy a gyanúsított egyén az igazság kiderítése végett kezét, olvasztott ólomba tartozik dugni. Egy pár istenitéleti adatot, az ítélet lefolyását rö • viden, és pár igen jellemző imádságot mutatok fel a következőkben. Kereki faluba való, Posa (Pousa) nevű, feljelentett bizonyos Unoka (Vnuca) nevűt, hogy házát felgyújtotta l s hat márka kárt tett ; bihari (Bicbor) főispán Kölked (Kulqued) lévén a biró, Fulkus pedig a pristaldó, Unoka Váradon megégettetett. A foktőre (Fehecton) való Rychya feljelentette Kemecse (Kemesa) faluba való Forkos urat; Bank főispán lévén a biró, a pristaldó pedig Miska Hologd faluból, előhozatván a tüzes vas, Forkos kivégeztetett. Közel 400 ilyen s eféle eset van felsorolva. A fenntirt imádság után meghintik a vasat szentelt vizzel a püspök áldása közben ; ezt követi a hely megszentelése, hol a tüzet gyújtják ; majd megszentelik a tüzet. Ezután a tüzes vas bírája misézik, mit követ az oratio a tüzes vas felett, a melyek közül kettőt bemutatok. i-ső. Uram, szt. Atyám, a te nevednek hivása és egyszülött fiadnak a mi urunk J. Kr.-nak eljövetele és a szt.-léleknek ajándéka által a te igaz ítéleted kijelentésére áldd meg ezt a vasat, hogy legyen megszentelve és megáldva a te igaz ítéleted kijelentésére, hogy a démonoknak minden hamissága elmozdittatván. igaz Ítéleted igazsága legyen kijelentve az által, a ki eljövend itélni eleveneket és holtakat és az örökké valóságot. Ámen. 2-ik. Isten, hatalmas, türelmes és igaz biró, ki trónodon ülsz, megitéled az igazságot, mivel igaz vagy és helyes a te Ítéleted. Isten ki Zsuzsánnát a hamis vádtól megszabadítottad és a három gyermeket: Sidrach, Misach és Abednegot a tüzes kemencéből szent angyalod által sértetlenül kivezetted; ki a te egyszülött fiad, a mi urunk J. Kr. eljövetele által a világot idvezitetted s annak szenvedései által az emberi nemet megváltottad; békességnek Istene, szerető és teremtő atyánk, ki ha letekintesz a földre, megreszketteted azt: tekints le kérünk a hozzád esedezők hitére és könyörgésére is, kik panaszukat itélő széked elé viszik, és erre a tűztől izzó vasra, és áldásod kegyelmét áraszd ki ezeknek a vádlottaknak megoldandó peres ügyére, hogy ez által, mind az igazság nyilván valóvá tétetvén — kivilágosodjék, mind a hamisság legyőzetvén, adja meg magát. Uram, esedezve kérjük tehát minden hatóságod és szent érzelemmel könyörgünk, hogy valamint hajdan nem feledkeztél meg gyermekeidről, kik a kemencébe vettetve is sértetlenül maradtak, a te jobbod által megszabadíttatva: ugy ez ís a ki kezét ezen izzó vasra fogja tenni, ha ártatlan, húzhassa azt vissza épen és sértetlenül, segittetve a te legyőzhetlen hatalmad által, s a tűznek ne legyen ereje megsérteni annak testét, kit lelkiismerete ezen bűnnel nem vádol. Ellenben uralkodó úr Isten, amely büntetésre méltó embernek — pöffeszkedővé tétetvén az ördög által — eléggé megkeményedett szive van arra, hogy fenséged próbára tegye s a maga gonoszságáról tudva, ezt á vasat a te ítéleted kipuhatolására érintse s e végett magát akár valami gonoszság, akár bűvös fű által védeni s vétkét elrejteni, a hívőknek hitét kijátszani megkísérti: Uram kérünk a te megvesztegethet'en iga/s ág szereteted nevében, hogy ezt a te szent kereszted ereje által, melyet ide helyezünk, hiúsítsd meg egészen, és az igazság látható jelével az elrejtett gonoszságot leplezd le, hogy ezen ember a bűnbánat által megjavíttatva, a te jövendő itélettartásod alkalmával a bűntől bensőleg megtisztulva találtassék, a mi urunk J. Kr. által stb. Ezután vádlott a pap intelmei között felveszi az urvacsorát, a tűzpróba küszöbén állva igy szól : »A mi urunk J. Kr. ezen teste által bátorittatva, a mit magamhoz vettem, nem bizva semmiféle gonosz cselekedetben, sem fűnek erejében, megfogom ezt a vasat. A 19-ik század felett ott lebegnek a kiszenvedettek szellemei, s a midőn szánakozva tekintenek a mult vakhitére, egyszersmind keseregnek a jelen közönyössége felett; s méltán vethetik fel a kérdést, mi érdemel inkább tűzhalált, a rendületlen hit-é vagy pedig a hitetlenség ? Révész Mihály. KÜLFÖLD. Spurgeon „Magnum opus"-a. Igy nevezi a »Christían Leader« heti lap a nagy angol egyházi írónak »Dávid kincstára« című commentárját a zsoltárok felett, mely az épen most megjelent 7 ik kötettel lett befejezve. Hét vaskos kötet a bibliának egy könyvéről: valóban óriási munka. Fényesen tanúskodik ez egyfelől arról, hogy mily nagy kincset bírunk mi, keresztyének, a mi szent könyvünkben, másfelől pedig e »Kincstár« szerzőjének szellemi gazdagságáról. Az egész mű felett egy általános bírálat még eddig — tudtommal — nem jelent meg, magam pedig még nem érzem elég erősnek magamat arra, hogy ily tekintélyes művet megbíráljak; hamm az időszaki sajtó,