Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1885-12-13 / 50. szám
eljöttnek fogja találni az időt e nyugdíjintézet tényleges működésének megkezdésére: akkor a szabályok többi részleteit is meg fogja állapítani. A magyar orsz. ref. lelkészi- és tanári özvegyárvai gyámintézet alapszabályai. 1. §. A magyarországi református egyház a lelkészek, és akadémiai-, középiskolai-, s tanitóképezdei tanárok özvegyeinek és árváinak segélyezésére gyámintézetet alapít. Az intézet megkezdi működését 1887. január i-én. 2. §. Ezen intézetbe belépni köteleztetnek a magyar ref. egyház mindazon rendes lelkészei és rendes tanárai, a kik 1887. január i-én életben és hivatalban lesznek; később pedig mindazok, kik rendes lelkészi vagy tanári hivatalra megválasztatnak. 3. §. A gyámintézet rendes bevételi forrásai lesznek: a) Minden intézeti tag, belépéskor fizet: I-ső osztályú egyházban, vagy ennek megfelelő fizetéssel biró tanári hivatalban 25 frtot. Il-ik osztályúban 20 forintot. Ill ik osztályúban 15 frtot. IV-ik osztályúban IO frtot. b) Minden intézeti tag, midőn alsóbb osztályú fizetéssel biró hivatalból felsőbb osztályúba lép át, a fennebbi a) pontban az osztályokra felállított külömbséget utána fizeti. c) Minden intézeti tag fizet évi járulékul: I-ső osztályú egyházban vagy ennek megfelelő fizetéssel biró tanári hivatalban 10 frtot. Il-ik osztályúban 8 frtot. Ill-ik osztályúban 6 frtot. IV-ik osztályúban 4 frtot. d) Az egyházi közalap által évenként nyújtandó segély. e) E célra nyerendő alapítványok, adományok és végrendeleti hagyományok. 4. §. E rendes bevételi források közül, az a) és e) pont alatt jelzettek mindig egészen tőkésíttetnek, s csak kamatjaik fordíthatók a segélyezésre. Szintén tőkésittetik minden évben a b) c) d) pontok alatt jelzett jövedelmek és az intézet összes tőke vagyona kamatjának 25%-je; ellenben a folyó jövedelmek 75%-je, levonatván előbb belőle az intézet kezelési költségei, a segélyezésre fordítható. 5. §. Az intézeti tagok az őket terhelő fizetendők közül a 3. §. oj és Jj pontjai alattiakat, a mint esedékesekké válnak, 30 nap alatt; a c) pontja alattiakat pedig minden polgári év első 10 napja alatt, az egyházmegyei, illetőleg iskolai pénztárnokhoz befizetni tartoznak; el'enkező esetben 8°/0 késedelmi kamatot fizetnek, s magokat a törvényes végrehajtásnak teszik ki. A hivatalba lépéstől az uj évig terjedő csonka évre, az évi járuléknak megfelelő része fizetendő. Az egyházmegyei, illetőleg iskolai pénztárnokok a be gyűlt pénzeket a Magyar Földhitel intézet pénztárába szolgaltatjak be. 6 §. A gyámintézet csak az 1887-ik év jan. i-én kezdve elhaló lelkészek és tanárok özvegyeit és árváit segélyezi; ellenben a régibb özvegyek és árvák segélyezését, a most fennálló gyámintézetekre utalja. 7. §. Ezen intézet tényleges működésének megkezdésétől, azaz 1887-ik évi január hó 1 tői kezdve, a kegyév intézménye az egész országos egyházban akként áüapíttatik meg, hogy megtörténvén a lelkészválasztás a zsinati törvény 196. §-ában kijelölt idő alatt, az újonnan választott lelkész köteles lesz állomását azonnal, vagy legtelebb a lelkészi állomás megüresedésének napjától számítva egy Tél év alatt elfoglalni. Ezen félév alatt a lelkészi javadalomnak fele minden körülmények között az özvegy lelkésznét és kiskorú gyermekeit illeti; s akár az adminisztrátor, akár az újonnan választott rendes lelkész, csak fél fizetésért szolgál. E fél év letelte után az újonnan megválasztott rendes lelkész, egész fizetésének élvezetébe lép, s az árván maradt család segélyezését a gyámintézet veszi át. Az 1887-ik év január i-én már hivatalban lévő lelkészek özvegyeire s árváira nézve, a kegyévre vonatkozó helyi, egyházmegyei és kerületi eddigi gyakorlat továbbra is fenntartatik. Ha özvegy, vagy árvák, kiket az ekként megállapított fél kegyév javadalma illethetne, nem maradnak, akkor helyettök a fél kegyév javadalmát a gyámintézet élvezi. Ha a megürült lelkészi állomás bármely okból fél év alatt be nem töltethetnék, jövedelmének felét mindaddig köteles ezen gyámintézetbe beszolgáltatni, míg az új rendes lelkész az állomását elfoglalja, s ezen idő alatt az adminisztrátor fél fizetésért szolgál. Az ezen forrásból befolyó pénzek, mint rendkívüli betételek mindig tőkésíttetnek. A fél kegyév intézménye jövőben a tanárok özvegyeire és árváira is kiterjesztet'k, s ezen idő alatt a helyettes, vagy újonnan megválasztott rendes tanár fél fizetésért tartozik szolgálni, ha ezt a tanintézet kivánja tőle. A félév letelte után, az árván maradt tanár család segélyezését ezen gyámintézet veszi át. 8. §. A segélyezés összege, egyelőre az özvegy nőre nézve évenként 100 frtban, a kiskorú árvák mindenikére nézve évenként 25 frtban állapíttatik meg. Ha özvegy nem marad, vagy később meghal, vagy újból férjhez megy, mi által segélyeztetése megszűnik, az ő részét a kiskorú árvák öröklik egyenlően felosztva ; azonban ugy, hogy egy gyermek ezen uton ujabb 25 frtnál többet nem kaphat. Az egyetemes konventnek jogában áll, hogy a segélyezés összegét, a gyámintézet vagyoni állásához képest bármikor leszállítsa vagy felemelje. 9. §. Kiskorúaknak tekintetnek rendszerint a gyermekek életök 20-ik évének betöltéséig; de a leányok férjhez menetelök alkalmával azon esetben is megszűnnek kiskorúak lenni, ha életök 20-ik évét még be nem töltötték. Keresetképtelenek meg 20 éves koruk betöltése után is segélyeztetnek azon esetben s feltétel alatt, ha keresetképtelenségöket az igazgatóság előtt évről-évre igazolják. 10. §. Ha az intézeti tag önhibája miatt, a papi vagy tanári hivataltól az egyházi törvényszék Ítélete folytán megfosztatik, családja árva családnak tekintetik, és akként segélyezi étik, mint a valóságos özvegyek és árvák. Az ilyen segélyezés megszűnik akkor, ha a családfő, az egyházi felsőség engedélye folytán ismét egyházi hivatalt nyer, vagy más keres-.thez jut, mely az élvezett segélynek megfelel. 11. §. Meghalván, vagy az e'őbbi §. szerint hivatalát veszítvén az intézeti tag : az esperes, illetőleg az igazgató tanár 30 nap alatt jelentést tesz az igazgatóság elnökének, s hivatalból hivatalos használatra, bélyegtelenül kiállított anyakönyvi kivonatok mellékelésével kimutatja a segélyezendő özvegy és árvák életkorát. Erre az igazgatóság elnöke a fél kegyév leteltének napjától kezdve, negyedévi előleges részletekben folyóvá teszi a segé'yt az esperes, illetőleg az igazgatótanár kezéhez, kitől az özvegy és árvák, szabályszerű nyugta mellett átveszik. 12. §. A pénzkezelés könyebbítése szempontjából a segélydij első részlete, mindig csak a legközelebbi február, május, augusztus, november l-ig utalványoztatik,