Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-02-01 / 5. szám

közönséghez intézett intéseit először csak kevesen hallgatják meg, és még kevesebben veszik szivükre, de az ország felbomlása, az idegen uralom általi szenvedés a vallásos életnek bensőbbé tételét eszközli Berlinben is és lehetővé teszi az unió létrejövetelét. Ez az egyházi élet terén kétségen kivíil nagy átalakulást idézett volna elé, de az idők viszontagságai miatt a célba vett épület nem épülhetett fel. A régi egyházszervezet, meggyőződés, szokás töredékeiben elszórva voltak még akkor ezen épülethez megkívántató műdarabok. A legkonsequensebb és legélesebb orthodoxia, pietitmus, rationalismus Berlinben mind találtak képviselőkre. A protestántismus csaknem minden alakulata képviselve van Berlin egyházi életében, mely alakulatait a protestantismusnak a célba vett unió által igyekezett egy nagy egészszé alakítani, hogy így a protestántismus a maga gazdagságát Berlin vallási és egyházi életében teljesen felmutathassa. De Berlin a protestántismus szülötte a tudományos és erkölcsi élet tekintetében is. A reformációnak szellemi fegyvere, a szó el volt rejtve a nyelvek hüvelyében, mint Luther mondá. Melanchtonnal a humanismus Luthernek segélyül érkezik reformátori munkájában. A „Praeceptor Germaniae« latin iskolákat, gymnásiumokat állit fel. Berlin részt vesz a munkában, az ősz zárda megkezdi áldásos munkáját, az a'apitások egyre folynak, s különösen az utolsó évtizedekben Berlin a gymnasiumok és reáliskolák rendezése által igyekezett a létező hianyokat pótolni. A magasabb szellemi élet, a nép vezetésére kiválasztott társadalmi rendnek a klassikus ó-kor alapján emelkedő kiképeztetése, mind a folyton munkálkodó protestantism usnak köszönhető. A kiképzés teljes véghezvitele az egyetemet tette szükségessé. S valamint a reformátió egy újonnan allapitott egyetemből jött a világra, (1502-ben Bölcs Frigyes szász v. fejedelem által alapított wittembergi egyetem) ugy a nemzet vallásos életében való folytonos fejlődési mozzanatok az uj egyetemek felállítása által jelezve vannak. Midőn a pietismus felrázza a nemzet dermedt életét, akkor támad a hallei egyetem, (1694-ben III. Frigyes brandeburgi v. fejedelem által alapítva) s midőn a lesújtott nemzeti erő vallás és tudomány körül igyekszik csoportosulni, mi által képes lehetett ismét önállóságra és szabadságra emelkedni, akkor jön létre a berlini egyetem (III. Frigyes Vilmos 1809-ben Henrik, II. Frigyes fivére palotáját átalakította egyetemnek, melynek jelenleg 6404 tanulója van). A katholicismus a reformátió óta a nemzet szellemi életének ilymódon való előbbvitelére elvesztette az erőt. Halle, Berlin a protestantismusnak köszönheti létrejöttét és fennmaradását; és mindazok a szellemi kincsek, melyek azokból a nagy világba szétvitettek, a protestáns szellemben gyökereznek. Es mi hozta létre Berlinben a népiskolát, mely a nép gyermekeit az elet számára szükséges ismerettel, s a még inkább nélkülözhetetlen szellemi gymnasticával felszereli, s mely az életben az önálló es szabad mozgást lehetővé teszi ? Lehet-e valamit a katholicismusnak köszönni ? Sőt a rationalismusnak oly sokat gúnyolt korszaka volt az, mely alapitotta. A protestántismus teremtette a népiskolákat, mely a nép lelki szükségeit próbálta ez által kielégíteni. Berlin ennek emelésén dolgozott és nevezetesen az utóbbi évtizedekben colossalis áldozatokat is hozott érdekében. Az oktatás ezen különböző lépcsőin haladó értelmi mivelése Berlin lakosságának a protestántismus eredménye. Epen igy jellemzi Berlin lakosságát erkölcsi tekintetben is a szorgalom, kitartó munkásság. Lehet ugyan, hogy ez a német nemzet tulajdona, vagy talán a klima ényeges befolyást gyakorol arra, de bizonyos, hogy a protestántismus volt az, mely ezen természetes életfeltételnek erőt kölcsönzött. Ha a nép életéből a számos ünnepet kitörölte, s ez által az önkénytelen henyeségtől megmentette; ha a kolduló barátokat és a haszontalan ünneplő kezeket a megérdemlett megvetésben részesítette; ha a kegyeskedő dologtalanság helyett a szünet nélküli munkát az ő áldás kivánata kisérte és a komoly fenyegetést hirül adta : hogy aki nem akar dolgozni, az ne is egyék: akkor ezáltal a protestáns nép megnyerte a lét alapkövét, mely a terméketlen földön is képes drága gyümölcsöket létrehozni. A protestántismus előkészítette a talajt, melyen haszonnal lehet munkálkodni és fejlesztésében megteremtette az ideálokat, melyekhez az egyes élete, mindig közelebb-közelebb törekszik jutni. Berlin, ha nem is ment az erkölcsi élet terén mindazon hibáktól, melyek minden nagy várossal közösök szoktak lenni, de azért meglátszik rajta a protestantismussal való benső viszony, mely azt zúgja fülében minden egyesnek : imádkozzál és dolgozzál 1 Berlin polgári-politikai tekintetben is a protestántismus szülöttének tekinthető. Ha Páris az ő jelentőségét jeles fejedelmei hatalmas centralizáló erejének, Pétervár egy csudálatra méltó despota genialis belátásának köszöni; ha Londont a tenger alkotásának, a mai Rómát az antik kultura és a középkori katholicismus productumának lehet tekinteni: akkor Berlint méltán lehet a protestántismus szülöttének nevezni, mely a világtörténelmi hivatás fogonositás végett erőinek megőrizésére az észak-német törzsek hatalmát egy állam hatalommá gyűjtötte össze, melyen az összegyűjtött német nép ereje és reménye nyugszik. Szászország Wittenberggel, a reformátió elemeivel, a protestántismus első szülöttségi jogával büszkélkedett, de a midőn ezt a jogot a lengyel korona végett feladta; akkor ütött a nagy Poroszország felemelkedésének órája. Csak mint a protestántismus zászlóvivői lehettek képesek a Hohencollerek nagygyá lenni; csak midőn a protestáns elveket egyházi burkaiktól megszabadítva a politikai térre átültették: akkor tudtak megmérkőzni feladatuk nagyságával. Mint sze miiéi a nagyvál. fejedelem körös-körül, hol nyújthatná oda hatalmas kezét a megtámadott és megsértett protestantismusnak ; mint fékezi meg, még egy Gerhardt Pált sem kiméivé, a confessionalis versenyzésnek vad fanatikus erejét; mint viszi, a tudomány teljes szabadságának gondolatától áthatva, kortársai által épp annyira oktalannak, mint phantastikusnak tartott, igen sokat magában foglaló magas tanintézet tervét a lélekbe, hol a tanítók egyházi korlátok közé nem voltak szoritva. Azután II. Frigyes 1 O XIV. Lajos romanistikus államprincipiumával szemben (az állam én vagyok) a keresztyén protestáns elvet állítja fel, mely szerint a fejedelem népének első szolgája. Elete tettel mutatja meg, hogyan kell az egyesnek magát az egészért föláldozni. O részint hajlamánál fogva, részint politikából a németországi protestantismusnak élére állva, uralkodása alatt a német protestántismus politikai hatalmának és biztonságának tudatára ébredt. III. Frigyes Vilmos pedig, ki az őt ért súlyos csapások miatt az állam szabad fejlődése iránt csaknem minden reményét elveszítette, az egyház újjászületésééért kétszeres erővel dolgozik. Uralkodása alatt az államhatalom magába minden sajátképeni egyházi hatóságot beolvasztott és a protestánsoknak egy evangéliumi egyházzá egyesülése megtörtént (1817.) Az egyház bar gyakran alá volt rendelve az államnak, de azért a vallásos lelkiismeret joga mindenkor el volt ismerve. Vilmos, habár nagy barátja is volt az egyöntetűségnek, de gyakran a polgárokra bizta saját ügyeik kormányza-