Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-11-22 / 47. szám

A kikhez ama négy pont intézve volt, pedig intézve volt az kicsinyhez, nagyhoz, szegényhez, gazdaghoz egyaránt, megértették azt, és érzették ; az újólag feltámadott »Protestáns egyházi és iskolai lap« is pártjára kelt ez ügynek, s Ballagi Mór hallatta nem egyszer buzdító s meggyőző s-avát — ő mondotta ki az egyetemes egyházi alap szükségességét. A mit kimondott, meggyőző számvetéssel is lett általa igazolva. Kezdtek az ügyről szélesebb körben beszélni — és egyszersmind tenni is. Az egyetemes egyházi alapot sokan minden kényszer nélkül önként elfogadottnak tekintik s a birtokos kezd fizetni holdjai, a hivatalnok bevétele, az orvos betegjei után megfelelő egyházi adót. Érdekesek Czékus István dobsinai lelkésznek, a tiszai ág. ev. egyházkerület jelenlegi püspökének szavai: Mágnásaink kitűzték a zászlót. .. Én a prot. egyházi domesticában látom az egyház anyagi és szellemi jólétének és egy oly egyesületnek csíráját. mely a G. A. egylet tetteit hazánkban felvirágoztatja. .. Örömmel járulok én is hozzá. .. Nincs földem ... de van egy bibliám ... van egy jó feleségem, van 5 ép gyermekem, tehát 7 kincsem. Ezekért fizetek hetenként 7 krt. Ez összeget, évenként 3 frt 65 krt Székácsnál 10 évig fizetem. Két helyen égett már most a jeltűz, Pesten és Felső-Lövőn, ezekhez sorakoznak Kőszeg, Losonc, Sopron, Szombathely, Eperjes, beállván a sorompók közé. Az egyes kerületek és esperességek megmozdulnak, buzgólkodnak. az eredmény kezd számot tevő lenni. Nem volt-e főképeni eredmény az, mely a protestáns érzület és áldozatkészség életre keltésében rejlett? Az alakulás sikeresebbé vált, a mint a protestáns egyházi autonómiának megfelelőbben a'ól kezdték s alólról vitték felfelé a munkát. A módszer megfelelőbb lett — de a cél — s<-giteni szegénységünkön s ápolni a közszellemet, a régi maradt. Hatott, üdvösen hatott a Gusztáv-Adolf-egylet fejlődése, ismételten igénybe vett áldozatkészsége, a nemzeti szabadabb fellélegzés, s a rendre leterített akadályok — ezen ártatlanná t:tt fő szálka — szemlélése. i86oban a dunántuli egyházkerületnek a Gusztáv-Adolf-egylet mintájára történt szervezkedése a vajúdó gyámintézetre példa erejével hat, programmját az egyetemes gyámintézet elfogadja. S ez eszme él és hódit megint. A pátens megjelenése által előidézett megrázkódás és fölserkenés, felbuzdulás az egyházban, a Gusztáv-Adolf egyletnek egy rosszul értelmezett hire. nem különben a külföldről való folytonos kéregetés, az adomán}' elfogadása s a közel semmittevés közötti erkölcsi ellentét, melyért Székács Józsefnek — mint levelei bőven igazol ják, a Gusztáv-Adolf-egylettel s a protestáns külfölddel szemben általában elég oka és alkalma volt pirulnia, magára vévén mindnyájunk ügyét, ama tények mondom s eme ellentét szintén hivatva voltak az ügyet előbbre vinni. A nemzetben függetlenség után pezsgett a vér s azon jótékony hangulat átcsapott az egyházi térre is, megmoz ditva a tétlenséget, bátorítva, lelkesítve ott, hol erő és tehetség van anyagiakban épen ugy, mint lelkiekben, a hol azonban a munka és tenni való még fokozottabb, a hajlam pedig alszik s jó tett — nincs. Míg azonban a fentebbi két kérdés lázban tart egyeseket és sokakat, a nagy mester csendben dolgozik, s mire a pátenssel szemben kész az álláspont, kész az elhatározás, s ama félreértés el van kellőleg távolitva — akkorra előáll ő a hazai egyetemes gyámintézet »programmjával.« Programmja i86oban az egyetemes gyűlésben közhelyesléssel találkozott — s megalakult a gyámintézet végleg — másodszor is; — e'nöke lett a kipróbált vezér — győzött a »jó szellem* s bebizonyult, hogy Jairusnak már-már megsiratott »leánya« csak aludott. Most kezdődik az igazi munka Az elkészített programmot beterjeszté Benedek táborszernagy kormányzóhoz, (prot. volt) az akkori viszonyokhoz mérve nagy tapintattal, de egyszersmind nem kevesebb diplomatiai értelemmel, mint a felirati szöveg gyönyörűen tanúsítja, nem jóváhagyás, hanem tudomásul vétel végett. S a biztosan várt és remélt eredményben nem csalódott. A programmot három nyelven kinyomatta, a szétküldött programmot kétezer körlevele kísérte. Az örvendetes tényt közölte a külföldi gyámintézetekkel. Volt öröm itt is, ott is. Az óhajtott gyámintézet tehát ténynyé vált s azon tényben feltalalta karpótlását a mult küzdelme, csalódása, reménye. Óhajtom — úgymond Székács — hogy a gyámintézet per excellentiam legyen a *mi* intézetünk, azaz vegy* intézetünk, melynek ápolásában »mindnyájan« »egy«-ek legyünk és »er^/«-esüljünk. »E. E. E. gyámintézeti mozzanatoka cime alatt ama jó szellem ápolására, fejlesztésére lapot ad ki, s óhaja, hogy három nyelven havonta jelennék az meg. Beszéltek ezen jó szellemben itt is, ott is, vitatkoztak a kérdés-k felett itt is ott is — de azért kimagaslott azon jelszó : győzzön a jobb — de a gyámintézet minden esetre. Ezen vita közben, ezen egészséges eszmecserékben felmerül ujolag a »központi egyházi segélypénztára kérdése, gyűjtés, tőkésítés javasoltatik s tiz év múlva lesz tekintélyes tőkénk, mondják némelyek, de tiz évig kolduskodjunk kérdik mások? ha 300 évig koldulok voltunk, tiz évig még lehetünk azok, mondja a harmadik párt! S ez volt az igazság, mit mindenki érzett. Számítgatni kezdenek a központban, épen ugy mint vidéken. A központi bizottmány 1861. május iSikán tartá első ülését s a nappali szép munka után estve gyámintézeti istenitisztelet tartatott offertoriummal. Geduly Lajos szónokolt a ómagyar protestáns egyház gazdag szegénységéről.« Ugyan ezen évben aug. 27-ikén volt az első egyetemes gyámintézeti közgyűlés. Ez állapitá meg a 16 pontból álló gyámintézeti alapszabály javaslatot. A gyámintézet térfogla'ása szélesebb körre terjed ki, a mozzanatok egyházak gyűlésein olvastatnak fel, szokásba jő a templomok kijárásánál, I. Kor. 16, 1 — 2. felirással ellátott persely-gyűjtő. Alakulnak női gyámintézetek, nőegyletek, Rozsnyón, Duna Szerdahelyi, Sopronban, Csengén, Sárvárt, Szákon stb. Ezen üdvös mozgalmat használta fel Székács, h<>gy központi gyáminté/.eti tőkét létesítsen. Három nyelven V2

, 1, 2, 5, 10 forintos nyugtákat ál'it ki és árusít el a jó kedvű adakozók között. Teljes elemében volt. Hadjárat volt munkája. Ezen csínos papírdarabokért 13,375 frt 5 kr. gyűlt be s mint elnök 24,000 frttal hagyta a központi gyámintézetet. A második egyetemes gyáminté/.eti gyűlés 1862-ben tartatott Pesten. A kerületek és esperességek jelentései s uj intézkedések követik. Az 1865-ben tartott gyámint. gyűlés tót vallástant ad ki, valamint Lutheri kis kátét s ezekben a gyámintézetet a kis gyermekekkel is megismerteti, — alkalmas szavakkal hozzá férvén azok jó szivéhez. TEZ a könyo a magyarhoni ev. gyámintézet ajándéka stb. . . r

Tagja lehet mindenki, tehát te is, ki ezt olvasod. .. Tőled is elvárja a gyámintézet, kegyes olvasó, hogy annak mind tagjává légy, mind apostolává, ki e szavakkal köszöntsön be az ev. családoknál: Békesség e háznak! Meg van irva: A szentek szükségeire adakozók legyetek és hogy a jó kedvű adakozót szereti Isten, álljatok be tehát a gyámintézet tagjai közzé.«