Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1885-11-22 / 47. szám
A következő gyűléseken szabályoztatik s megállapíttatik az egyházi s női gyámintézetek közötti viszony. 1865-ben midőn a szervezkedés végleg befejeztetett, Székács József az elnökségről lemond. i>Népét Kanaán földéig elvezette, azután a Nébó hegyén*. .. * Nem vagyok hiányában azon okoknak*, melyek miatt én az elnökséget tovább nem vihetem... Működésem jutalmául azt kötöm ki magamnak, hogy reám szavazni ne méltóztassék. E jutalom az intézet tisztelt tagjainak semmi áldozatába nem kerül, reám nézve pedig édes leend...« Az 1864-ben tartott közgyűlés vándor gyűléseket óhajtott s mint ilyen lett az megtartva első izben 1865-ben Pozsonyban. A mű III. fejezete »működés* cím alatt leirja a 6—24 közgyűlést, részletezve azoknak lefolyását. Felhozza a gyámintézetí istenitisztelet időnkénti szónokait, közli beszédeiknek velős tartalmát avagy beosztását. 1867-ben Karsay Sándor superintendens lett elnöke a gyámintézetnek. 1869 ben sorsjáték terveztetik a gyámintézeti tőke javára. A bányai egyházkerület indítványt tesz a Gusztáv Adolf-egylethez való csatlakozásra. A határozat az lett: maradion a gyámintézet annak, a mi volt. A tiszai egyházkerület indítványára gyermek-egyletek létesülnek az alsóbb és felsőbb iskolákban. 1874 ben Karsay Sándor superintendens az elnökségről lemond s helyét Czékus István superintendens foglalja az egyházegyetem közóhajára. 1877-ben Gyurátz Ferenc a dunántuli egyházkerületi gyámintézet elnöke azon indiványt teszi, hogy az 179°/, 26. t. c. mint nagy jelentőségű tény emlékére annak 100 dik fordulója alkalmára II. Leopold király nevét viselő 1876—1881-ig tőkesitendő alapitványnyal örökittessék meg. A helyeslő határozat kimondatott s a Leopoldianum alap az egyház-egyetemmel szerves kapcsolatba hozatott. 1878-ban a Gusztáv-Adolf-egylet dr. Criegern által képviselteti magát, ezúttal első izben. Volt öröm és lelkesülés, testvérisülés és ölelkezés — a szent ügy körül. A Gusztáv Adolf-egylet 1882 ben megtartott félszázados jubileumára gyámintézetünk szivvel, lélekkel készü't, osztotta az általános örömet, s 5000 márkányi alapítványt tett. Magunk nevezetes forduló pont felé közeledtünk e közben. A negyed század utolsóelőtti éve szól férfiakhoz és nőkhöz, kicsinyekhez és nagyokhoz szegényekhez és gazdagokhoz, »a férfiak építsenek, a nők mentsenek*. Az 1884-ben Szombathelyt megtartott 24 ik gyámintézetí gyűlés hozta a 25 éves jubi'eum mikénti leendő megtartására vonatkozó határozatait, a melyekhez híven ez év október első napjaiban az Békés-Csabán meg is tartatott. A közgyűlések ismertetése után ugyanezen fejezetben előadja szerző az egyes kerületeknél s azok esperességeínél ugyanazon időközben tett intézkedéseket, nevezetesen : miként létesültek gyámintézetek, női és ifjúsági egyletek, kik voltak a munkások, miként szervezkedtek, mit eredményezett eme nagyobb és kisebb háztartásu testületeknél a munka, s miként köttettek öszsze a gyámintézeti élet szálai mentő hálóvá, életképes életerős hálózattá. Az egyes kerületi s esperességi gyámintézetek történetéből a legkisebb tényt is a legbuzgóbb figyelemre méltató további szakaszt bővebb előadás nélkül ismertetés tárgyává alig tehetném, elmondható erről az, mit Schiller egyik költeményében a költészetről mond, hogy t. i. mindenik megtalálja abban azt, a mely szivéhez legközelebb esik. Minden lelkész, az egyháznak minden választott és nem választott szolgája megtalálja abban pátriáját, azon > kisebb vagy nagyobb kört, — melyben Isten országát szolgálja. Igen is olvashatja ki ki azt eredetiben nagy élvezettel s nem kevesebb tanulsággal. Elmondja e szakasz, hogy akadtak mindenfelé munkások, kik a gyámintézet harcosaivá váltak s lobogtatják annak zászlaját itt is, ott is, akadtak kik nagy Széchenyink szerint »szóval, tettel és értékkel*, ragyogtatták vallásos buzgóságukat, szóval hogy azoknak, kik e zászló alá szegődtek — tábor, légió lett a nevök, tábora az egyház legnemesebb céljaiért a közszellemben közszellemért küzdő alkotó bajnokoknak. Mit tett, mit alkotott e hitbuzgó sereg, elmondja a negyedik fejezet, melyre apostoli szerénységgel alkalmazható az első Korinthusi levél szava: Nem én tettem, hanem az Isten kegyelme, az volt a gyengékben erős. A gyámintézetnek általánossá lett ama »jó szelleme* működött. S volt-e teendője? Erre megfelel szerző kimutatva, hogy 1860 —1884. elemi csapás okozta kárt szenvedett 84 egyház 190,685 frt 95 kr értékben. Templomot, tornyot épített és javított 197 egyház 1.68 5,9 t 7 frt 45 kr., lelkés.likot épitett és javított 136 egyház 382,763 frt 94 kr, tanitói lakot, iskolát épitett és javított 248 egyház 782,861 frt 9 kr. értékben vegyes épületekre fordított 8 egyház 7825 frt 28 krt. Építkezésre kiadatott 1860-tól 2.857,367 frt 72 kr. Erre a gyámintézet 187,482 frt 42 krt, a Gusztáv Adolf-egylet 315,031 frt 76 krt adott. Ezen méltó munka után az ötödik fejezet a köz ponti, kerületi és esperességi munkásokat ismerteti, az után mint fenntebb tételesen is összesitve kimutatja, hogy O felsége a király 24 év leforgása alatt adott egyházi célokra 53,469 frt 02 krt. Gyamintézeti célokra alapitványoztak 51,988 frt 85 krt, egyházi célokra 865,088 frt 22 krt egyházi és iskolai célokra 155,658 frt 11 krt, elemi iskolai célokra 69,476 frt 31 krt, közép és felső iskolákra 746,689 frt 99 krt, intézményekre 234,698 frt 05 krt összesen: 2.416,683 frt 05 krtjezei főösszegben 30 más felekezetű hagyománya és alapítványa 387,918 frt 89 kr.ral szerepel; öszszes vagyonukat 14-en hagyták (ezek közt 3 másfelekezetü) közegyházunk céljaira : 456,072 frt 15 kr. értékben. A hatodik fejezet »Siker* cím alatt felsorolja az újonnan alakult egyházakat, s az egész egyház-egyetem körében 24 év alatt történt építkezéseket egyenként és öszszesitve. Az eredmény itt is meggyőző és tanulságos. De bármily tanulságos is az, hogy az ismertetés körét át ne lépjem, búcsút kell vennem ezen fejezet érdekességeitől is, röviden jegyezvén még meg, hogy e fejezetet j a bevétel és kiadás statistikája zárja be. A függelék tartalom, hely- és név- mutató jegyzéket közöl. A mű cím lapján a gyámintézet elnökeinek, s a központi bizottmány tagjainak arcképei találhatók. Az első kötet ára 1 o. é. frt, mely ár a mű nagy terjedelméhez és gazdag tartal mához képest csekély ár s célja, hogy mennél többen megszerezhessék. A második kötet még ez évben fog megjelenni s ára 50 kr. lesz. Az első kötet megszerezhető s a második megrendelhető : Budapesten az egyetemes pénztárnál (Deáktér 4.) a kerületi gyámintézetek egyházi elnökeinél: Pilisen (Pestm.) Kubinban (Árvám.) Pápán (Veszprémm.) és Eperjesen, (Sárosm.), az esperességi és a 11 kir. városi gyámintézetek egyházi elnökeinél (42 helyen) Békés-Csabán Haán Lajos lelkésznél s a szerkesztőnél Miskolcon.