Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-11-15 / 46. szám

utat és módot, mint azt, hogy a magyar reform, egyház lelkészei s lelkészi minősítéssel biró taná­rai közül mentől többen kérvényezzünk a con­ventnél az iránt, hogy miután az egyházkerületek egyházosztályozási és lelkészminősitési szabály­zatai egymástól sokban eltérők, s a törvény 188-ik § ában hangsúlyozott egyöntetű eljárás azok által mindeddig meg nem valósittatott, — maga a con­vent vegye kezébe az íigyet, s a kérdéses sza­bályzatokat egymással összevetve — azok alap­ján, vagy ha kell: azok ellenére is, készítsen egy általános, a törvény 186-ik §-ában lefektetett elv­nek legteljesebb érvényesítésével készült ideiglenes szabályzatot, mely a legközelebbi zsinat további intézkedéséig mind az öt egyházkerületben érvény­nyel bírjon. Kérvényezzünk tehát minél többen és minél előbb! Hogy pedig eljárásunk egyöntetű legyen, bizzunk meg, illetőleg kérjünk fel valakit a ma­gyar reformált lelkészi karból a kérvény szer­kesztésére. Én ajánlanám részemről s ezennel nyíltan fel is kérem, Garzó Gyula gyomai (Békés­megye, posta helyben) lelkész urat s a ^Gyakori, bibliamagyarázat* érdemes szerkesztőjét. Vagy ha ő, a mit nem remélek, — nem vállalkoznék, — ez esetben talán felkérhetnők Bácz Károly sza­párifalvai lelkész urat (u. p. Lúgos. Krassó Szö­rénymegye) s a „Szabad Egyház* szerkesztőjét. Nyilatkozzanak: elvállalják-e, vagy nem? Abban a nem remélt esetben pedig, ha ők vonakodnának, — én, ha tiszttársaim megbizan­danak bennem, szivesen vállalkozom, hivatalos dolgaim szorgos volta dacára is, a kérvény elké­szítésére, s e lap útján közölni fognám előzetesen a kérvény szövegét s a módot, a melyen az alá­írást legkönnyebben megejthetnők. Én p. o. úgy gondolnám, hogy a kérvényt készítő tíszttársunk­hoz, záros határidő alatt, külön félívre irva pos­tán küldenénk el, talán egy ilyenféle nyilatkoza­tot: y Alólirott (vagy ha többen is irnak egy ív­nek alá: alólirtak; a mi mindenesetre jobb volna, hogy a melléklet nagy tömeg ne legyen) ezennel kijelentem, (vagy: kijelentjük), hogy a főtisztelendő és méltóságos conventliez intézett, az egyházak osz­tályozása és a lelkészek minősítésére vonatkozó ál­talános szabályzat készítése érdekében tiszttár­sam (vagy : tiszttársunk) által szerkesztett jelen kérvényt helyeselve, annak ezennel hitelesen aláirok (aláírunk). Kelt... N. N. Ha más jobbat tud: kérem közölje e lap utján. Nagyon óhajtanám, ha a lennt ajánlott t. tiszttárs urak valamelyike szerencséltetne bennünket vál­lalkozásával. Én nem szeretem feltolni magamat senkire. Meg, úgy gondolom, illőbb is volna, ha az ügy élén egy tényleg lelkészi hivatalban lévő egyén állana. De tennünk, ha célt akarunk érni, kell, és pedig ismétlem: minél előbb! Megvagyok győződve, hogy ha csak 3 — 400-an kérvényeznénk is ez ügyben, — a convent nem fogna kitérni előlünk. Kérni szabad mindenkinek. Szabad nekünk is. Azért tegyünk gyorsan. A mit akarsz cselekedni', hamar cselekedjed! B.-Gyulán, 1885. nov. 4. Eomolya István. , . . . i ev. ref. lelkész, (vagy leik. képesítésű tanár)*. Ez aláírási íveket aztán a kérvény szerkesz­tője, a kérvényhez mellékelve, annak idejében a conventhez juttatná. Én igy gondolnám az eljá­rást lehetőleg egyszerűsíteni s egyöntetűvé tenni. A convent előtt, A lapok útján közölve volt, hogy a magyar­országi ev. ref. egyház ez idei conventje legköze­lebb nem Pápán, hová terveztetett, hanem Buda­pesten fog összeülni és pedig f. november hó 17-én. Mi, vagy helyesebben: mik bírhatták rá az intéző köröket arra, hogy Pápa helyett a fő­városba hívják a tagokat, — nem nyomozom, nem kérdezem; hisz, úgy sem tartozik reám s kérdezni sincs jogom. De abból a szempontból, hogy a kerületek részéről történő felterjesztések, illetőleg felebbezések közt a dunántúli egyházke­rület részéről is van egy, mely eddigi érdekes phasisát tekintve eléggé fontos arra, hogy beható tárgyalás alá vétessék, s az emberi érdekek háló­zatából a törvény és szabályzat követelményei­nek, tehát az igazságnak megfelelőleg, elvalahára kibonyolittassék, — mondjuk : ebből a szempont­ból mi, a kik az egész ügynek — értjük az al­soki választás ügyét, — csak távoli, egyedül hir­lapi s bizalmas magánközlések útján tájékozott, s igy teljesen érdektelen szemlélői vagyunk, csak helyeselni tudjuk, hogy a convent nem Pápán, hanem Budapesten gyül össze. Pápa, tisztelet az illető egyházkerület élén álló főtiszteletű s több más nagy érdemű férfiú szigorú igazságszeretete- és önzetlenségének — ez ügy elbírálására most alig lett volna alkalmas hely. Nem, mintha a convent mélyen tisztelt tag­jainak befolyásolhatóságát, ingatagságát csak gon­dolatban is fel mérnők tételezni; — hanem mert ott, a hol a kérdéses ügy annyi herce-hurca után, a felebbező egyházmegyei kisebbség által felho­zott igazán nyomós érvek dacára is olyan elin­tézést nyert, mint a minőt nyert: ott a levegő aligha alkalmas már arra, hogy benne a bírálat egész higgadtsággal, a szabad levegő tisztaságát jellemző átlátszósággal eszközöltessék. Ily esetek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom