Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-02-01 / 5. szám

De nemcsak ez; hanem még az sem mondatott ki minden félremagyarázást kizáró szabatosággal, hogy azon egyháztagok, kik lakhelyükön kivül más egyházközségekben is bírnak vagyonnal; kötelesek-e ott is viselni a szokásban levő egyháziterheket? A vagyonos osztály részérő! a szegényebb sorsú földműves osztálylyal szemben hosszú idők óta gyakorolt nagy visszaéléseket szüntetne meg egy ily törvény. Köztudomásu ugyanis, hogy számosan vannak a földbirtokos osztályban oly hitsorsosaink, a kiknek birtokuk több községben vagy tanyákon van, egyházi adót azonban csak azon birtokok után fizetnek — ha fizetnek, mert többnyire nem. vagy legalább nem az ott divó kulcs szerint, hanem csak önmaguk által meghatározott módon fizetnek, mely azon községben van, hol laknak ; más helyütt levő birtokaikat pedig egyházi adómenteseknek tekintik. Tett ugyan egy némelyik egyházmegye ily esetekre hozott statútumainál fogva, kísérleteket a kibúvóhelyek betömésére, de midőn végrehajtásra került volna a dolog, az illetők vagy az egyházhatóság tehetetlensége, vagya polgári törvények szövevényességénél fogva kisiklottak s mig a szegény földműves nép sokhelyütt a földig görnyedve húzza a nehéz igát : addig a tens, nagyságos és méltóságos urak, legtöbb birtokuk után nem fizetve, szűz vállakkal járnak kelnek ki- s be a ref. egyház kapuján. Nincs törvény, mely arra kötelezze őket, hogy minden birtokaiktól viseljék az egyházi terhet ugy, mint az egy helyhez kötött földműves. Sőt állítólag épen olyan § van, még pedig a debreceni zsinaton hozott törvénykönyvünkben, mely az illetőket a zaklatások alul egyszer s mindenkorra felmenti. Ugyanis egyháztörvénykönyvünk 15. és 16. §§-ai, melyeknek értelme az volna s nem egyéb, hogy minden ref. ember csak azon birtoka után köteles egyházi adót viselni, mely azon helyen van, hol az illető állandóan lakik. A dunántuli ref, egyházkerület 1884. junius 29 iki gyűlésének jegyzőkönyvében, a 82-dik pont alatt olvasható, hogy a barsi egyházmegye Sz. Lajos lévai lelkészt elmarasztalván a Fegyverneken levő birtoka után a fegyverneki egyház részére fizetendő egyházi adó viselésében: ez ellen a marasztalt fél az egyházkerületre föllebbezett, melyre a kerület következő ítéletet hozott: , Minthogy a zsinati törvények 15—16. §§ értelmében Magyarországnak minden ref. lakosa azon helyen tekintetik az egyházközség rendes tagjának, a hol tagja a polgári községnek : ennélfogva a barsi egyházmegyének Sz. Lajos lévai lelkész urat elmarasztaló határozata azoti okon, mert az illető Fegyverneken nem lakik, ezennel féloldalik Látni való ebből, hogy nemcsak egyesek, de sőt testületek is különbözőkép értelmezik a hivatalos zsinati törvényt; miből következik, hogy ez a két szakasz nem eléggé szabatosan van formulázva, mert különben nem értelmezhetné egyik igy, a másik amúgy. Ha a 15. és még inkább a 16-ik §§-oknak értelme ez akart volna lenni, hogy ki-ki csak a lakhelyén levő birtokától köteles egyházi adót viselni, azt hiszem, ezt a codifikáló bizottság világosabban s minden félremagyarázást kizáró szabatossággal ekként fogalmazta volna. De nem ezt az értelmet akarhatta e §§-ból kivonatni, mi kitűnik az utána következő pont, még inkább §§. s az előző szakaszokból s egyéb összevetésekből. Már maga azon körülmény, hogy nem az egyházi adózásról szóló (V-ik) részbe, hol a legillőbb helye van a tárgynak, hanem az első részbe osztja be, mely az egyházi községekről szól, eléggé tájékoztat az iránt, hogy a 15. § e tétele: >

Magyarországnak minden reformált vallású lakosa és honpolgára azon helyen tekintetik az egyházközség rendes tagjának, a hol tagja a polgári községnek/ nem a máshol lakók adó alól fölmentéséről akar intézkedni; hanem az egyházközségek rendezése és szervezése körüli eljárásról. Azon helyben lakó nazarénus érzületű egyháztagok ellen fordítható ennek éle, kik semmiféle egyház kötelékei közé nem akarnak tartozni. Még inkább kitűnik ez az utána következő pontból : >Ha pedig az ilyen helyen ref. egyházközség nincs, tagja azon ref. egyházközségnek, melynek területéhez lakóhelyét az egyházmegyei hatóság beosztja.€ Ez a gát azon kibúvó előtt, melyet más felekezetűek közt, vagy majorságokon lakó nazarénus érzületű hitsorsosaink oly igen gyakran felhasználnak: ^ Itt nincs reformált egyház s én nem fizetek más egyházra/ Vegyük fel a Sz.-féle esetet. Tegyük föl. hogy Sz. ur nem lévai lelkész, s nem Fegyverneken van birtoka, hol ref. egyház van; hanem egy ahhoz közel eső pusztán, vagy Fegyverneken ugyan, de ott nincs ref. gyülekezet: ez esetben, beosztván őt az egyházmegyei hatóságok valamelyik egyház területéhez: világos, hogy épen a hivatok §§-nál fogva köteles az egyházi terheket, az ott dívó kulcs szerint fizetni. Ha már a lévai lakosnak Fegyverneken levő birtoka után nemcsak a fegyverneki, de a lévai egyház is követelné az adót: az ellen, ezen 15 ik §-ra való hivatkozással, igen is lehetne védekezni; de midőn a lévai lakosnak fegyverneki birtokától Fegyverneken kíván egyházi adót: azt épen ezen §§. utolsó pontjára hivatkozással jogosan cselekedheti. És feltűnő, hogy akad testület, mely épen e pont dacára, azt olvassa ki a törvényből, a mi benne nincs még rejtett értelemmel sem.