Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-10-11 / 41. szám

Ezen jelentés szerint a tanügyi bizottság által az egyetemes gyiilés határozatának megfelelőleg elkészített s az érettségi vizsgálatra vonatkozó utasítás, a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz felterjesztetett, az erre leérkezett átirat felolvastatván, azt az egyetemes gyűlés tudomásul veszi. A kormány-képviselő kiküldésére, a vallás­tannak az érettségi vizsgák tárgyai közé való felvételére, az osztály összevonási kérvényekre nézve az elnök kije­lenti, hogy a jegyzőkönyvet a kultusminiszterhez szabály­szerűen felterjesztették, de arra észrevétel nem érkezett. A tanrendszerre és tanrendre vonatkozólag a kerületek­nek több észrevételük s javaslatuk levén : ezeknek kom­binálása végett az egyetemes főfelügyelő elnöklete alatt, a püspökök és kerületi felügyelőkből s a tanügyi bizott­ság tagjaiból álló nagyobb bizottság küldetett ki. Következett ezután az államsegély kérdése. A bá­nyakerület a mult évben, hivatkozással az 1848-iki XX. t. c. amaz intézkedésére, hogy »minden bevett vallásfe­lekezetek egyházi és iskolai szükségei közálladalmi költ­ségek által fedeztessenek,« felhívást intézett az egyete­mes gyűléshez, hogy ez tegye meg a kellő lépéseket arra, hogy az állam a két protestáns egyház iskoláinak fenn­tartása, illetve segélyezése céljából megfelelő tanulmányi alapot teremtsen Ez indítvány tárgyalás és nyilatkozat végett az egyházkerületekkel közöltetvén, az elnök fel­hívja a kerületek képviselőit nyilatkozattételre. A testvér egyházkerületek a bányai kerület indítványát pártolják. Ezzel a kérdés egyik része, a tanulmányi alap ügye, megoldva lőn. A kérdés másik része, mely az államse­gély felemelésére vonatkozik, élénk diskusszió tárgyát képezte. Péchy Tamás, tiszai egyházkerületi felügyelő meg­jegyzí, hogy miután mind a négy püspökség elvben el­fogadta az állami segélyre vonatkozó índitvanyt, az egye­temes gyiilés elé tartozik oly határozatot hozni, mely megfeleljen a négy kerület intencióinak. Indítványozza, hogy az egyetemes gyűlés keresse meg a miniszterelnö­köt, hogy az evangelikus egyetem határozatának szerez­zen érvényt, a dotációt emelje fel. Egyszersmind felem­liti szóló, hogy az eddigi 36,000 forintnyi segélyből az erdélyi »szász testvérek* 16,000 forintot vesznek igénybe, a mi oly aránytalanság, mit tovább fenntartani nem le­het. Azért szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a majdan felemelt segély a lélekszám arányában osztas­sák fel. Dr. Geduly Lajos is a mellett van, hogy az állam­segély felemelése céljából kérvény intéztessék a kultusz­miniszterhez. Prónay Dezső báró elnök szügségesnek tartja ki­emelni, hogy itt két kérdésről van szó. Az egyikre, az ál­lamsegély felemelésére nézve mult évben tétetett indítvány, melynek értelmében a kérvény felterjesztetett a miniszter­elnökhöz. A másikra, az aránytalanságra nézve megjegyzi, hogy az egyetemes gyűlés maga osztotta fel annak ide­jén a segélyösszeget, tehát a felemelt alapítványi alappal is majd tetszése szerint fog rendelkezhetni. Győry Elek egyet. vil. főjegyző megemlíti, hogy a kérvénybe hangsúlyozva volt ama visszás állapot, hogy mig az erdélyi püspökség 16,000 frtot kap a segélyből, addig a magyarhoni püspökségek közül háromnak együtt 15,000 frt jut. Dr. Geduly Lajos ur kiemeli, hogy a szászok arra hivatkoznak, hogy ő felsége által szentesitett pá­tens alapján nyerték a dotációt, miért is nem hiszi, hogy kivihető lenne, de nem is tartja méltányosnak, hogy a szászok ezentúl kisebb segélyben részesüljenek mint eddig. Hanem azt indítványozza, hogy a segélynek oly mérvű felemelését kérelmezze az egyetem, hogy a ma­gyar egyházkerületeknek egyenkint annyi segély jusson, mint az erdélyinek Zsilinszky Mihály orsz. képviselő szintén hangsú­lyozza, hogy a miniszterelnökhöz, intézendő kérvényben ki kell emelni a magyar egyházkerületeknek a szászok­hoz való viszonyát. Igaz, hogy azt a 16,000 forintot ő felsége biztosította e kerületnek, de abban a mai viszo­nyok közt még sincs rátió, hogy az különben dotáltas­sék, mint a többi. Legjobb volna, ha együtt volna mind az öt magyarhoni püspökség s egy szervezett egyetemes gyűlés osztaná fel a felemelt dotációt. A tanulmányi alap megteremtésére nézve megjegyzi, hogy ez ügyben a refor­mátusokkal egyetértőleg kellene lépéseket tenni. Egy köz­jogi alapon állván velünk, az evengelikusok bizottsága a reformátusok bizottságával együttesen állapítaná meg a felterjesztendő módositványt. Justli Sámuel, 13 szepesi városi alesperes általános helyeslés közt megjegyzi, hogy a magyarhoni négy egy­házkerület, mivel az erdélyi szászok a pátens alapján nyertek magasabb dotációt, még a magyarhoni egyházak ellenszegülvén a haza- és alkotmányellenes Thun-féle ren­deletnek, anyagi veszteséget szenvedtek. Havidr Dániel, orsz. képviselő röviden csak annyit kiván megjegyezni, hogy mig egyrészt melegen pártolja az államsegély felemelésére vonatkozó indítványt, ugy másrészt reméli, hogy ha hasonló buzgósággal fogják az erre felhívottak az illetékes körök előtt az ügyet párt­fogolni, az óhajtott siker el nem maradhat. A magyar­honi egyházkerületek dotációjának fel nem emelése ugy tűnnék fel, mint a négy egyházkerületnek azért való büntetése, hogy annak idejében a hazai törvények alap­ján a pátens ellen oly kitartóan küzdött A tanulmányi alap kérdésében egyetért Zsilinszkyvel, hogy a reformá­tusokkal egyetértőleg tétessenek ez ügyben lépések. Kéri, hogyne határozzon az egyetemesgyülés közvetlenül; ha­nem csak majd a reformátusokkal együttesen. Szontdgh Pál hangsúlyozza, hogy a hol pénzkérdés forog fenn, ott lehető legtapintatosabban s ügyesebben kell eljárni. Csatlakozik Zsilinszky indítványához, s he­lyesli, hogy az egyetemes gyűlés megkeresse a kormányt a botrányos aránytalanság megszüntetésére. Nem sze­retne rosz vért okozni, nem kiván a szász testvérek pén­zéhez nyúlni, nem is akarja keresni, mily uton jutottak ők ahoz, nem ís óhajtja, hogy ez megemlittessék a kér­vényben, csak azt az egyet akarja kiemelni, hogy azt a 16,000 frtot, mely egyik püspökségnek tényleg kijár, kell kulcsul elfogadni a magyarhoni egyházkerületek dotáció­jának felemelésénél. Justh javaslatával megegyezőleg, ál­talános helyeslés közt azt indítványozza, hogy a fölemelt dotációt az egyetemes gyűlés számarány szerint ossza fel a testvér egyházkerületek közt. Prónay Dezső báró elnök szükségesnek látja kije­lenteni, hogy ez irányban a kérvény, hasonló indokolás­sal, mint Szontágh Pál javasolta, már felterjesztetett az országgyűléshez. • Uj kérvényt beadni nem látja szüksé­gesnek, mivel a mult évi megkeresésre csak az idei költ­ségvetésben adja meg a kormány a feleletet; ezt tehát be kell elébb várni. A protestáns tanulmányi alap léte­sítésére vonatkozólag határozatul kimondja, hogy az egye­temes gyűlés kívánságához képest egy bizottság küldendő ki, mely a református egyházzal egyetértőleg tegyen lé­péseket ez ügyben. A supplikdtiók ügye jött ezután sorra. Két kerület a supplicatio megszüntetése mellett, a tiszai és dunántuli kerület pedig annak meghagyása mellett nyilatkozott, ugy azonban, hogy a létező visszaélések megszüntettes-

Next

/
Oldalképek
Tartalom