Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-10-11 / 41. szám

senek, vagyis mint Karsay S. püspök ur s kerülete indítványozd, készítessék oly szabályzat, mely sem a szeretet törvényét nem sérti meg, sem az iskolák felvirágozását nem akadályozza meg. A konvent b. Prónay D. azon indítványát fogadta el, hogy az egyetem egy javaslatot készítsen e tárgyban s e javaslatot egy kiküldendő bizottságnak véleményadás végett adja ki. Az eperjesi és selmec-bányai főgymná/iumnak államsegélyért való folyamodása tudomásul vétetett. A békés-csabai és aszódi algimnáziumok kérvényeit az államsegélyezés ügyében az eziránt kiküldött bizottság pártolólag terjeszti az egyetemes gyiilés elé. Péchy Tamás helyesli az államsegély kérését oly esetben, midőn valamely szegényebb hitközség nem képes a kor követelményeinek megfelelő színvonalon fenntartani iskoláit, de olyan gazdag községnél, mint Békés-Csaba, nem értheti, mi ok vezeti az állami segély kikérésében. S z eh erényi püspök megjegyzi, hogy B.-Csabán noha anyagilag rendezve van, mégis rohamos fejlődése folytán egyre uj és uj népiskolák emelése válik szükségessé, miért is vigyáznia kell, hogy ezek minőség tekintetében a haladó kor által túl ne szárnyaltassanak, mit, ha kikerülni óhajt, jelentékeny költségtöbbletet kell viselnie, miért is legalább egyelőre szükségesnek látja az államsegély igénybevételét. Káldy Gy. meg van győződve, hogy a protestáns szellemnek az állami iskolák nem fognak nagy szolgálatot tenni, azért azt javasolja, hogy legalább a kis iskolák állami segélyezését az egyetemes gyiilés ne pártolja. Ivánka Imre párhuzamot von a mai egyetemes gyűlés és a korábbi gyűlések között. Míg az előtt az államsegély elleneztetett, ma nem hallott egyebet segélykérésnél. Meg kell óvni az egyház függetlenségét s gazdag egyházaknak nem kell állami segélyt kérelmezniök. Nem fogadja el az indítványt. Az ügy a tanügyi bizottsághoz utasittatik véleményadás végett. Tárgyaltatott ezután az egyetemes közoktatási bizottság szervezésére vonatkozó javaslat. Az e javaslat kidolgozásával megbízott tanügyi bizottság indítványa szerint az egyetemes közoktatási bizottság tagjai volnának az egyházkerületi püspökök és felügyelők, továbbá a tanügyi bizottság tagjai és mind a nyolc osztályú gimnázium részéről egy-egy küldött. A szervezet egész terjedelmében felolvastatván, Szeberényi Gusztáv püspök azt indítványozza, hogy e szervezet véleményadás végett a kerületekhez megküldessék, mely indítvány elfogadtatott. Következett az elkeresztelési sérelmek megszüntetése, valamint a párbér beszedésére vonatkozó sérelmes rendeletek és határozatok visszavonása tárgyában benyújtott kérvények ügye. Prónay Dezső báró kijelenti, hogy megbízatásához képest a sérelmek tárgyában felterjesztést tett, de arra mai napig válasz nem érkezett. Javasolja, hogy a kérdés egyszerűen nyilvántartassék. Karsay, Geduly, Czékus püspökök s Péchy Tamás felügyelő urak azon indítvány mellett szólalnak fel, hogy az egyetemes felügyelő ur bizas sék meg az ügy sürgetésével. Szeberényi Gusztáv ur azt jelenti, hogy ő minden esetben nyert elégtételt. »Különben — jegyzé meg — mi többet elkeresztelünk, mint ők.« Karsay püspök ur is kijelenti, hogy ő is többet keresztelt a szülők kívánságára, de a stólát mindig elküldte a plébánusnak. Ajánlja hogy minden konkrét esetben fel kell szólalni s követelni kell a sérelem orvoslását. A határozat ily értelemben mondatott ki. A theol. akadémiai nagy bizottságban megüresedett két állomásra vonatkozólag a jegyzőkönyv a bizottság által beterjesztetvén, tudomásul vétetett. Az eperjesi theologiai intézetnek 4-ik tanfolyammal való kibővítésére vonatkozó terv kiadatik a theol. akadémiai nagy bizottságnak. A másnapi ülés első tárgyát a hit- és lelkészjelölti vizsgáknak az alap- és szakvizsgákkal való összhangzásba hozatala az azoknak egyöntetű szervezése tárgyában beterjesztett javaslat képezte. A dunántuli és tiszai kerület egész terjedelmében, a dunáninneni és bányai egyházkerület némi módosítással elfogadja a javaslatot. Utóbbi azt indítványozza, hogy csak püspök lehessen elnök a vizsgákon. Határoztatott, hogy a kérdés függőben hagyatik, mig a tanügyi bizottság e tárgyban jelentését az egyetemes gyűléshez beterjeszti. Az elnökségre vonatkozólag a kerületek véleményét kérik ki; addig megmarad a status quo, mely szerint a vizsgákon csak püspök lehet az elnök. Lacziák Mihály, a zólyomi egyház kebelébe tartozó lelkész fegyelmi ügyében az Ítélet felolvastatik, melyszerint Lacziákot, ki felsőbbjét testi sértéssel illette hivatalától elmozdittották. Az egyetemes törvényszék tagjaiul a mult éviek meghagyattak, csakis az időközben elhunytak helyébe lettek a következők kinevezve: 1. A dunáninneni egyházkerületből : Schmied Gyula, Jankó Dániel, Böhm Károly. 2. A dunántuli kerületből : Balthazár Antal. 3. A. bányai kerületből : Freytag János. A bányai kerület indítványa, az uj-pazovai egyház ügyére vonatkozólag, felolvastatván, az elnök felhívja az egyetemes gyűlést, határozna az e kérdés megoldása céljából teendő konkrét lépésekre nézve ; vagy pedig adja ki ez ügyet a sérelmi bizottságnak oly utasítással, hogy azt tárgyalás alá vévén, arról az egyetemes gyiilés elé javaslatot terjeszszen be. Karsay püspök ajánlja, hogy a sérelmi bizottság ez ügyet a reformátusokkal együttesen eljárva tárgyalja. Stelczel Frigyes a sérelmes sziavon egyház részéről hangsúlyozza, hogy a drávántuli hitrokonok soha sem akartak elszakadni az anyaegyháztól; sőt ellenkezőleg, ama kérelemmel járulnak az egyetemes gyűlés elé, hogy az őket figyelmében, jóindulatában, pártfogásában részesitse. Ezután a bányai kerület második indítványa került szőnyegre, az erdélyi magyar egyházaknak az egyetemes magyar egyházhoz csatolása tárgyában. Hörk József ismertetni kivánja a magyar egyházaknak helyzetét Erdélyben. Előadja az elszakadás, illetve a magyar egyetemhez csatlakozás vágyának keletkezését, a szászok üldözései folytán. Az erdélyi helyesebben szász »Landes-Synode« 1877-ben megadta ez egyháznak a jogot, hogy ha akarnak, átmehetnek a magyar egyház-kerületekhez. A kérdés szerinte az, vájjon megengedhető-e, hogy egyes egyházak egyik kerülettől a másikhoz csatlakozhassanak ? Ő ebben ez alkalommal akadályt nem lát; kéri tehát, hogy az egyetemes gyűlés oly irányban határozzon, hogy a hozzánk csatlakozni kívánó egyházak bekebeleztessenek. Karsay püspök abban a véleményben van, hogy ezt az ügyet az egyetemes gyűlés csak akkor tárgyalhatja, ha teljesen felszerelt, indokolt kérvényeiket maguk az egyházak felterjesztették. Prónay Dezső báró elnök, mielőtt az egyetemes gyűlés határozatát formulázná, maga részéről megjegyzi, hogy ő ez ügyről eddigelé csak a figyelmével minden eseményre és mozgalomra kiterjeszkedő napi sajtóból értesült; hivatalos uton csak most vesz tudomást a bányai