Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1885-10-11 / 41. szám
Falusi iskolások könyve. in. Az emberről szóló fejezet talán részletezőbb, mint az osztatlan népiskolában szükséges volna ; de ez egyáltalán nem baj, ha figyelembe veszszük, hogy olvasmányul nyujtatik, és hogy a Falusi Iskolások Könyve egyszersmind a falusi nép könyve. Mi sem kivánatosabb, mint hogy a gyermek tanulmánya a szülők olvasmánya is legyen, a tanitás tárgyaival ekként a családi körben is foglalkozás önt igazi életet az iskolai ismeretekbe; ily irányban jótékony hatású lesz az előttünk fekvő mű. Semmi helytelen, semmi tudóskodó nincs az antropologiai részben, nincs — és ez az eddigi irányokkal szemben nagy haladás — a természetrajzi fejezetben sem. A mód, melylyel a juh, agár, disznó, lud, ponty, kutya, harkály, tehén stb. részletező leírással ismertetik s azután a családjaikhoz, fajukhoz tartozó többi állatok említetnek csoportosan föl, époly vonzó, mint okszerű; hasonló tárgyalással ismertetnek a növény és állatországban hozzánk közelebb álló hasznos és káros fajok. Befejezi a természetrajzi fejezetet egy ismétlő áttekintés, mely már tudomány szerinti csoportositást nyújt. A természet• és vegytan egy módszeres utasítással vezettetik be első jegyzetében, a mely utasításnak a könyv legelső lapján kellett volna helyet nyernie, mert az egész elemi iskolai tanításmódot irányozhatja, az I. közleményben foglalt fejtegetéseinek megfelelőleg. »Egy-egy olvasmány tárgyalására több hét jutván, annak kezdetét mindenkor a szemlélés, kísérlet és szabad magyarázat képezi, csak annak előrebocsátása után kerül a sor az olvasmányra.« Ez az egy tétel elég a Falusi Iskolások Könyve jövőjének biztosítására ; ujabb kiadás alkalmat fog nyújtani e fejezet kijelentett methodusának az egész művön domináló kiterjesztésére. A természet- és vegytani olvasmányok igen világosak, érdekkeltők, a gyermekek kisérlettevő hajlamának megfelelők, és minden ízökben gyakorlatiak. A hetedik tárgycsoport a magyar nyelvtant dolgozza föl. A mód, melylyel előbb gondolatot fejeztetnek ki mondatban a szerzők, azután a mondat részeit, a fogalomkifejező szókat észleltetik, és csak ez után szólnak ezeknek élettelen alkatrészeiről a hangokról és képéről a betűről: követhető volna az olvasásra tanításnál az ábécénél is; tegyenek tanítóink kísérletet ábécés könyvük ily módon kezelésével: meglátják, hogy a feltűnő siker nem fog elmaradni. A szótagok, a mondat két fő része, a főnév, névmás, névelő, ige (elemibb elnevezéssel cselekvésszó) melléknév, számnév, egyes és többes szám, fő idők, és a kérdő, állító rag, tagadó mondat tárgyalása kimeríti az I. és II. osztály nyelvtani anyagát. A jól alkalmazott módszer itt is inductiv. Csak még a példákul adott mondatok helyébe az aznapi foglalkozás, beszéd és olvasásból alkalmazzanak mondatokat a nyelvtannál néptanitóink : kész a cselekvényes tanitásmód keretébe illő anyanyelvtan. A III. és IV. osztály helyes ismétlések után az összevont és bővített mondatokra tér át, a bővítés módozatainak tüzetesb taglalásával. Az egymás alá rendelt mondatokról, az alanyi és tárgyas igeragozásról szóló egyszerű tanitás után helyesírási szabályok fejezik be a népiskolában legszükségesebb nyelvtani anyag feldolgozását. Függelékül közéleti fogalmazványok példái adatnak, végre pedig irodalmi olvasmányok. A szépbeszéd e szemelvényei leginkább a nyelvtani oktatás közben üditő eszközökül nyújtatnak, és a helyes olvasás vonzó tárgyaiul. Legnagyobb részt meg is felelnek e célnak egyenként, de gyűjteményben jelentkezésük t. i. irodalmi fajok szerint csoportosításuk helytelen, könynyen tévedésbe ejtheti a kevés tudományossággal elbocsátott, s szerzők tekintélyére esküvő tanítókat, kik az olvasmányok itt talált sorrendjétől eltérni és azokat mindig megfelelő helyen alkalmazni se nem tudják, se nem merik. A szép olvasmány tagadhatlanul legbiztosabb eszköze az olvasástanitásnak, a gyermek több kedvvel, igyekezettel és kevesebb erőltetéssel olvassa a reá közvetlenebbül ható könnyű olvasmányokat, mint az összefüggéstelen száraz mondatokat. De közvetlenül csak akkor hat, és igy célhoz csak akkor vezet a szép olvasmány is, ha tárgyánál és hangulatánál fogva megfelel a gyermek foglalkozásának, gondolatmenetének, legközelebbi beszédtárgyának és kedélyének. Ha amivel munkálkodott, amit látott, amiről beszélgetett, ugyanazon tárgyról hall és olvas a szép-beszéd, az irodalmi olvasmányok hangulatot keltő, képzelmet melegítő, kedélynemesitő, naiv modorú darabjainak gyűjteményéből; az ily olvasmány igazán ^olvastatja magát«, tehát az olvasás-tanítást megkönnyíti, e mellett a munka- és tárgyszeretet gazdag zománcával élénkíti a gyermek tudvágyát, figyelmét, élesíti emlékezetét, melegíti kedélyét és elfeledhetlenekké teszi iskolai benyomásait. A szépirodalmi olvasmányok tehát beosztandók a tanitás minden tárgyánál váltakozó, de egymással mindig össze is függő gyűrűibe, és kiegészitendők legendákkal meg szenttörténeti képekkel, melyek a gyermek vallásosságának nyújtanak természetes tápot. »Utószó«-ban mondják el szerzők a bevezetésnél szokásos közléseket, a könyvről módszertani tájékozásaikat. Csak egyre van megyjegyzésem : a szép-beszéd a vers olvasás módja épen megfordítva helyes, mint ahogy szerzők tanácsolják. Kezdeni kell a foglalkozás utáni tárgyismereten, ezután az ismert kedves tárgyról az olvasmanynak megfelelőleg beszélni, az alapgondolatot kifejteni, azután olvastatni és esetleg betanultatni. Vagyis szerzőknek az ismeretközlő szakaszok tanitásmódjára adott utasításuk áll az olvasmányokra ís: »a napirenden levő szakasz mindenkor és minden körülmények között első ízben szabadon tárgyalandó.« Még a könyv kiállításáról kell szólnom. A papír silánysága teljes lehetetlenné teszi, hogy a teljes kötet négy évig használtassák; elnyű a gyermek két-három könyvet, míg végig halad rajta. Ha más mód nincs segitni: legcélszerűbb a 60 kros kötetet 3 drb 20 kros kötetkébe osztani, igy könnyebben kezelhető is lesz az érdemes mű, melylyel elvitázhatlanul sikerült szerzőknek a népoktatási tankönyvirodalmat jelentékeny lépéssel előbbre vinni. Eötvös K. Lajos. BELFÖLD. A hazai ágostai h. evangelikus egyház egyetemes konventje. Mult hó 30-ikán nyilt meg s három napon keresztül íolytattatott az evang. egyház egyetemes konventje b. Prónay Dezső főfelügyelő s Geduly Lajos legidősb püspök kettős elnöklete alatt. Az ülés b. Prónay D. mult számunkban közölt nagy szabású beszédével megnyittatván, Haan Lajos b.-csabai lelkész s főjegyző felolvasta a mult évi egyetemes gyűlés óta felmerült fontosabb eseményekről szóló jelentését. Mint a kerületi, ugy az egyetemes gyűlés is jegyzőkönyvileg is kifejezte Győry Vilmos elhunyta miatt érzett fájdalmát.