Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-08-23 / 34. szám

vasztott egyveleg, hanem a keresztyénség „világvallás", a mennyiben és a meddig a világ vallásos lehet és maradhat. Nagy Zsigmond. BELFÖLD. A beregi ref. egyházmegye közgyűlése. A beregi ref. egyházmegye évente — rendes körülmények közt — tartatni szokott két gyűlésének utóisóját folyó augusztus hó 12-ik napján Beregszászban, a megye termében tartotta meg. A 34. sorszám alatt készített tárgymutató tételeinek mindnyájára kiterjeszkedni hosszadalmas s a távolabbiak figyelmét nem eléggé lekötő munka levén, engedtessék meg csakis az — én egyéni felfogásom szerint — általánosabb hatású s némileg tanulságosabb ügyek lefolyását a nyilvánosság elé hoznom. Mindenekelőtt az időközben felmerült események folytán a segédlelkészek át- és behelyezésére vonatkozó esperesi intézkedések vétettek helyeslő tudomásul, s a domesztikai hátralékok törvény által kijelölt utoni behajtására kéretett fel az esperesi hivatal. Majd szavazatbontó küldöttség végeredményként jelenti, hogy az egyik üresedésben levő világi jegyzői hivatalra nagyságos Lónyay Géza ur, somi földbirtokos 49 szavazattal 14 ellenében választatott meg, ki is megbízottja által nyilatkozott, hogy hirtelen közbejött esemény miatt az elnökség meghívásának a mostani gyűlésen eleget nem tehet, de legközelebbi alkalommal odaadó készséggel járuland az egyházi ügyek körüli munka teljesítéséhez. Örvendetes tudomásul vétetett. Ezután három végbement lelkészválasztás jelentetett be. Ezen lelkészválasztások közül egy igen sajátságos körülmények közt történt meg. A választás ellen ugyanis panasz emeltetvén, a vizsgáló küldöttség által beterjesztett jegyzőkönyv adatai nyomán az ezen ügy felett bíráskodó egyházmegyei törvényszék szavazattöbbséggel a választást megerősítendőnek ítélte, de ugyanazon ítélet, a megválasztott lelkész érdekében folytatott, kézzelfogható s bebizonyult korteskedés főintézőit 91 frt perköltségben elmarasztalta, mely összeget a marasztalt felek, esperes ur nyilatkozata szerint be is fizették. Midőn a törvényszéki ítélet az illetők előtt kihirdettetett, a panaszló fél felebbezést jelentett be, de időközileg ezen íelebbezést, azt hiszem, nem tévedek, ha sejteni merem, hogy nagymérvű, de alaptalan félszből visszavonta. Nagyon természetes és törvényszerű, hogy a törvényszéki Ítélet elbírálása az egyházmegyei közgyűlés elé nem tartozhatván, az ügy ily módoni lefolyását csakis tudomásul vehette, s igy megtörtént az a különös jogi eset, hogy bár a választásnál beigazolt korteskedés játsza a főszerepet, mint azt a törvényszéki ítélet azon része igazolja, mely a főkorteseket a perköltségben elmarasztalá, de ezek maguk is beismerésben vannak, mert a rájuk kiszabott pénzbüntetést immár le is róvták, s dacára ennek a választás megerősíttetett, mivel a törvényszék többségének véleménye és álláspontjánál fogva a zsinati törvények 213. §-a szószerinti értelmében az megerősítendő volt. Ime lelkésztársaim! szabad a korteskedés, csak maga a megválasztást kereső legyen eléggé ügyes és se szó, se Írásbeli bizonyságot ne engedjen az itélő birák szemei előtt feltüntetni, s ezt a zsinati törvények 213. §-ából igy olvassák ki és igy következtetik némelyek Nagy érdekeltség és igaz magyar protestáns lelkesedésről tanúskodott a bilkei misszió ügye felett folytatott élénk és beható véleménycsere és tanácskozás, melynek mindenike odairányult s abban összpontosult, hogy Beregmegye északkeleti részén, a ruthén elem között évek óta fennálló ezen missziói állomás minden körülmények között fenntartandó, nemcsak, hanem annak 800 frt készpénzbeli jövedelem mellett leendő rendszeresítése és állandóvá tétele a tiszántúli főtiszteletü egyházkerületnél, az egyházmegyei közgyűlés ide vonatkozó jegyzőkönyvi számának beterjesztésével, s egy annak szellemében tartott felirat *) benyújtásával kérelmeztessék. Ezen missziói állomás biztos alapra fektetése nemcsak hitfelekezeti szempontból, hanem a magyar állameszme megvalósítása érdekéből is felette fontos és tovább immár nem odázható; hiszen nemcsak az ev. reformátusok, de maga Beregmegye közönsége is rég idő óta felismerte annak szükségességét, hogy ott az orosz nyelvű lakosok között a magyar nyelvet és hazafiúi érzelmet hatalmasan képviselő misszionáriust mintegy nemzeti őrállónak is tekinti, éppen ezért nemcsak pusztán egyházi, hanem a magyar hazának is egyik közege ő, kinek hogy működése az állásához és feladata nehézségéhez mért javadalmazással való ellátás által lehetővé s áldásos sikerrel biztatóbbá tétessék, minden igaz magyar protestánsnak nemcsak óhajtania, hanem tőle telhetőleg előmozdítania ugy hitfelekezete, mint szeretett hazája iránti elengedhetlen kötelessége. Szőnyegre került ezután az egyházi közalaphoz intézett segélyt kérő folyamodások elbírálása, mely körül főleg azon körülmény vezette az egyházmegyei közgyűlést, hogy a beregi ev. ref. egyházmegyében nagyon kevés oly egyház van, mely a törvényszabta és az idő kívánalmai szerint reá nehézülő kötelezettségeknek önerejéből megfelelhetne, annyivalinkább segélyre méltók azon csekély népességű, vagyontalan egyházak és azok lelkészei, hol kisebb-nagyobb mértékben elemi csapások sújtottak és okoztak tetemes károkat. Nemkülönben olvastatott az egyházmegyei tanügyi bizottság elnöke által a körlátogatók jelentéseiből összeállított beterjesztés, melyben feltüntettetik, miszerint egyházmegyénk tanitói az 1884/5-ik iskolai év utolsó felében a legnagyobb ügybuzgalommal és lelkiismeretességgel felelvén meg hivatásuknak, az összes tanitói kar érdemes arra, hogy az általa felmutatott eredmény elismeréssel és dicsérettel találkozzék, s az a három tanitó, ki némileg a többitől elmaradt, részint az agg kor gyengesége, részint betegeskedés következtében nem mutathatott fel oly sikert, mely a derék társakéhoz méltán sorakozhatnék. Közgyűlésünk, hogy a tanítók mindenike a viszonyokhoz mérten teljes igyekezettel s odaadással munkálkodik a népnevelés terén, örvendetes tudomásul vette. Tárgyaltattak még csere és eladásra vonatkozó ügy darabok, kárta módosítás végett beadott kérvények s jelentések, s több más, nagyon is helyhez, időhöz, vagy egyénhez kötött ügyek, melyek is az illetőkön kivül alig érdekelvén más valakit, felőlük referálni nem tartom szükségesnek és tanulságosnak. Sütő Kálmán. *) Az érdekes feliratot alább találják olvasóink. Szerk. 68*