Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1885-06-28 / 26. szám
tem nem boldogító, nem oly megnyugtató, mely az élet ezer csalódásai között is fölemelhet. A mi R. Gy. urnák a theologia fogalmára vonatkozó nézetét illeti, azt szintén nem tartom helyesnek. theologia — szerinte — nem egyébb mint a vallás egyik nyilvánulási alakja, a gondolkozó lelki tehetség ráhatása következtében. * (614. 1.) Mivel pedig szerinte a vallás (csupán) érzelem, a theologia az érzésnek egyik alakja. Megvallom, kíváncsi vagyok R. Gy. úrtól megismerni a ^theológus^ fogalmi meghatározását is. Meggyőződésem szerint azonban másutt, mint a kijelentett vallásoknál, theologiáról (theos-logos) szó sem lehet. Azért annak fogalmi meghatározását általánosan ráhúzni minden vallásra, bizonynyal csak megnehezíthette R. Gy. ur elmélkedéseit. Míg ha elfogadjuk a vallásnak azon fogalmi meghatározását, hogy az bizonyos meggyőződésen alapidő oly boldog érzület, mely önmagának megfelelő tényekben nyilvánul,*) tehát, hogy a vallásnál az érzelem: lényeg s az ész: az alap; továbbá, hogy az a tudomány, mely a vallás tárgyairól tanit, maga a vallástudomány, mely mint más tudományok, fejlődésnek van alávetve, feleslegesnek látszik, a minthogy az is, a felvetett eszmék tisztázásába a theologia fogalmát belehozni. Mert theologia alatt tulajdonképen csak az a tudomány értendő, mely a vallás tárgyait a kijelentés szemüvegén át nézi, tehát nem egyszersmind a természeti vallások tudománya is. Sajátságos, önmagát megcáfoló R. Gy. ur tanulmányának az a részlete is (649. 1.), melyben azt állítja, hogy y egy uj vallásos érzelem meghonosulása a szívben, azonnal a gondolkodás tárgyává levén, egy uj. ez érzelemnek megfelelő theológiai tételt hoz elő: hasonlóképen egy uj, eddig a gondolkodó tehetség előtt ismeretlen theologiai tétel elfogadása, egy uj vallásos érzelmet kelt a szivben/ R. Gy. ur szerint az első eset csak Jézusnál fordult elő, a második eset pedig más közönséges embereknél is előfordulhat, mint a milyenek vagyunk mi mindnyájan. Szerintem az első eset sehol, s igy Jézusnál sem fordulhatott elő. Midőn Jézus ama felséges igazságot kimondotta, hogy Isten lélek, őt lélekben és igazságban kell imádni: a legzseniálisabb észszel pillantott be a világok rendjébe; a legzseniálisabb észszel ismerte föl a mindenségben azt a fölséges összhangot, mely őt a szeretet vallásának megalapítására képesítette. Ha pedig a második helyen felhozott módot ismerjük el helyesnek a vallás előállására nézve, megtagadjuk Schleiermacher felfogásának a helyességét, azt, hogy a vallásnak az érzelem volna alapja. S ezzel kétségbe*) Nagy Gusztáv; vallástudományok rendszere. vonjuk azt is, hogy R. Gy. urnák jelen tanulmánya, amennnyiben nem helyes alapon indul, a magyarországi ev. ref. egyházban dúló vallási viszályt (ha ugyan van ilyen) kiegyenlíteni, a pártokra szakadó egyházat (?) a jó békesség révpartjára vinni segítené. Nekem, ki még valami hosszú, gazdag múlttal az egyházi munkásság terén ugyan nem dicsekedhetem, meggyőződésből eredő óhajtásom az, hogy az ész fénye világítsa be előttünk az utat, melyen járunk, de ne ugy, hogy szivünket kiégesse, hanem ugy, hogy a szeretetre gyuladt szív jótékony melegségével virágokat fakaszszon lábaink alá, hogy járjunk bölcs szívvel, hogy meg ne botoljunk a kőben, mely botránkozás kövének hivatik. És ekkor elérhetjük mihamar magyar ev. ref. egyházunkban is a kívánt jó békességet. Ámen.*) Vattay László. Tűzbiztosításunk kérdése. Hírlapjaink hasábjain olykor sóiét jóslatok, olykor szomorú tények hirdetik, hogy baj lesz, hogy baj van. Egyiket se rettegem. Bajban, vészben nőtt fel az idvezitő ev. ref. egyháza, abban erősödött meg ez öreg pálmafa. Mirevaló az anyagi és szellemi erő, ha nem a baj leküzdésére s a vész elhárítására, s miért csinálnánk belőlök holt tőkét? Jó éjszakát az erőnek, a létezésnek, a mely sem bajjal sem vésszel nem küzd már! Adjatok tűrhető jelent, biztosabb jövőt az egyház szolgáinak, több világosságot híveinek s a poklok kapui sem vesznek rajta diadalmat! Ha a róm. kath egyházra aránylag oly súlyos terhet raknának, minőt ev. ref. egyházunk visel, s ha erről a terheket leszednék, bajait beszüntetnék, néhány év alatt tönkre mennének ! Meglehet, hogy állításom vélt tény, de mert meggyőződésem, kimondtam. De egyházunk teherképességének is megvan a maga határa, s e véghatár közelébe jutottunk s bár protestáns egyházunkra a kimerülés veszélye nélkül több terhet róni alig lehet, mégis jogos és jogta'an követelések percről-percre uj terheket követelnek. A magas kormány ád ugyan alamizsnát, segélyt de meg nem vált, s ugy látszik a szabadság eszménye maholnap szegényebb lesz szemcrmetességével, szüzességé. ! vei! . . Idegen istenekhez nem folyamodhatunk, az életerünket metszené; jogainkból feladtunk annyit, amennyi elég arra, hogy égjen arcunk! s ha tovább —? »A bűn miatt lefoly életünk, S a halál velünk jár.« Lehet, hogy e meg érzékenység. Lehet! de hiszen elébb a bajt át kell érezni, átgondolni egészen, ha segíteni akarunk, s én forrón szeretett egyházam anyagi, szellemi érdekeinek segélyére akarok lenni egy számtani *) Rákosi úr idézett cikke Írásakor kétség kivül arra is gondolt, hogy cikkével egyengesse a theologiai pártok közötti békülés útját. Ebből a célból azonban mi nem is gondoltunk volna a cikk kiadására, jól tudván, hogy szilárd meggyőződés által vezérelt pártokat, nem könynyen lehet a követett útról leterelni, kivált ha még a meggyőződéshez a rabies theologorum is járul. Szerk.
